Nagyképű tótok: nekünk az Európai Parlament nem parancsol!		2009.07.18. 21:36
2009.07.18. A magyar Külügyminisztérium az európai normákkal ellentétesnek minősítette a szlovák nyelvtörvényt, amelyet a napokban írt alá az újbenesi rabolt ország államelnöke. A tárca bízik abban, a magyar álláspontot az európai szervezetek is elfogadják, és a nemzetközi tiltakozás a jogszabály-módosítás visszavonására kényszeríti Pozsonyt. A beképzelt nemzeti-szocialista tót külügyminiszter válaszul közölte: "országának sem az EBESZ, sem az Európa Tanács, sem pedig az Európai Parlament nem parancsol." ( akkor mi a francot keresnek az EU-ban, mit írtak alá a csatlakozásnál? mi a francot keresnek az ENSZ-ben, ki kell zárni őket  mindkét szervezetből, visszaállítani a 38-as határokat, embargó alá vonni a tiszóországot, az 1938-as harárok fölött süljhenek saját zsírjukban és majd ha tudnak alkalmazkodni az emberjogi normákhoz szóljanak - ND szerk.) A szeptember elsejétől hatályos törvény csak azokon a településeken engedi a kisebbségi és/vagy a magyar nyelv használatát, ahol az adott kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot. Itt sem lehet önmagában csak az anyanyelvet használni,mindent két nyelven kell feltüntetni. (Tót nyelv nélkül semmit nem lehet elintézni.Még egy orvosi vizsgálatot sem. ND) A kétnyelvű dokumentumokban a szlovák elnevezésé az elsőbbség. Az előírás megsértőit 5 ezer euróra büntethetik. (hírTV nyomán ND)

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához és az Európa Tanácshoz fordul Magyarország a szlovák nyelvtörvény miatt – mondta Balázs Péter külügyminiszter hétfőn, azt követően, hogy Sólyom László államfővel és Németh Zsolttal, a Fidesz szakpolitikusával folytatott megbeszélést Budapesten.

Az államfő szerint összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn. A közlemény azután adta ki a KEH, hogy Sólyom László tárgyalt a külügyminiszterrel és a Fidesz szakpolitikusával.

„Az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes. Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása, erőszakos nyelvi asszimiláció az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes" – olvasható a KEH közleményében.

Sólyom László szerint az anyanyelv használatának korlátozása a jogsértéseken túl ellentétes a magyar és a szlovák nép érdekeivel is.

Az államfő továbbra is fel fog lépni a szlovákiai magyar nemzetrész jogai érdekében, és bízik abban, hogy szlovák részről módot találnak a kisebbségi jogokat sértő intézkedések orvoslására – hangsúlyozta az elnöki hivatal.

Sólyom László a találkozón nagyra értékelte, hogy a parlamenti pártok és a történelmi egyházak ritkán tapasztalható egységben álltak ki a szlovákiai magyarság nyelvhasználati jogainak védelmében – tette hozzá a közlemény.

Balázs Péter külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet után az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához is fordul Magyarország a nyelvtörvény miatt. Az ügyben emellett fontos lesz a lisszaboni szerződés életbe lépése is, hiszen az EU reformszerződése az alapjogi chartát is magában foglalja majd, amelyben vannak a diszkriminációt tiltó rendelkezések is – mondta a tárcavezető.

Balázs Péter rámutatott: a kérdéssel a nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozik, de a Külügyminisztérium nem tervez külföldi kommunikációs kampányt az ügyben.

Magyarország figyelemmel fogja kísérni a törvény gyakorlati alkalmazását. A Külügyminisztérium számít arra, hogy állampolgárok, civil szervezetek és az egyházak is jelezni fogják, ha sérelem éri őket. A tárca ezeket az esetek jegyzi majd, és a megfelelő fórumokon szóvá is teszi – tette hozzá.

Balázs Péter elmondta: az MDF azon felvetése, hogy a magyar állam vállalja át a szlovákiai magyarokra kirótt bírságokat nagyon humánus ötlet, de nincs meg ennek az anyagi fedezete.

A megbeszélés után Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kiemelte: európai látogatássorozatot terveznek a magyarországi parlamenti pártok és a házelnök a szlovák nyelvtörvény miatt. A többpárti magyar delegáció szeptemberben látogat majd kulcsfontosságú európai nagyvárosokba, így Brüsszelbe és Hágába is – tette hozzá.

„Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy működik egy többpárti konszenzus a szlovák államnyelv törvénnyel kapcsolatban. A köztársasági elnök úrnak a következő időszakban is nagyon fontos feladata lehet abban, hogy ezt a konszenzust meg tudjuk őrizni, meg tudjuk újítani, hiszen ezzel segíthetünk igazán a felvidéki magyaroknak ebben a meglehetősen nehéz helyzetben" – hangsúlyozta Németh Zsolt.

A politikus szerint nem pusztán magyar-szlovák vitáról van szó, hanem alapvető európai és nemzetközi normákba ütközik a nyelvtörvény. Az Európai Unió közösségi jogát is sérti a törvény – tette hozzá. A Fidesz szerint megkerülhetetlen, hogy felülvizsgálja a döntést a szlovák parlament – hangsúlyozta Németh Zsolt.

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él.

Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, azt akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.

Szlovákia kész a nemzetközi szervezetek előtt is megvédeni az államnyelvtörvényt

Szlovákia kész megvédeni az államnyelvtörvény módosítását a nemzetközi szervezetek előtt is, s nem tartja hasznosnak és célravezetőnek, hogy az ügy nemzetközi problémává váljon – jelezte Peter Stano külügyminiszteri szóvivő hétfőn Pozsonyban.

„Azt, hogy a nyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal már az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa is megállapította" – jelentette ki a szóvivő.

Duna TV

 

2008-ban írtuk:

BIRÓ MIKOLAJHOZ: MIÉRT HADAKOZNAK A FELVIDÉK ELNEVEZÉS ELLEN?

2008.6.27.  www.bumm.sk  
A parlament e heti ülésén az MKP képviselőnője, Biró Ágnes több kérdést is intézett Ján Mikolaj oktatási miniszterhez. Megkérdezte, ha a szlovák terminológiában a Dolná zem (Alsóföld) elismert történelmi elnevezése Szlovákia egyik területének, akkor miért hadakoznak a Felvidék (Horná zem) ellen?

Biró Ágnes emlékeztette Ján Mikolajt, hogy tavaly a médiáknak úgy nyilatkozott, hogy a nemzeti kisebbségek tankönyveiben a földrajzi neveket államnyelven kell feltüntetni. Az idei útmutatása annyiban változott, hogy a földrajzi neveket a szövegben való első előfordulásuk esetében zárójelben a nemzeti kisebbség nyelvén is tüntessék fel. Biró Ágnes szerint az oktatási miniszter mindkét esetben durván beavatkozik a nemzeti kisebbségek jogaiba, deformálja a történelmet egyz adott régió fejlődésére vonatkozóan. Mindemellett a nemzetközi egyezmények si sérülnek ezáltal, elsősorban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, illetve az emberi- és szabadságjogok védelméről szóló egyezmény, melyek betartására Szlovákia is kötelezettséget vállalt.

Az MKP képviselőnője megkérdezte azt is, hogy vahon milyen eljárást tervez az oktatási minisztérium azon külföldi földrajzi nevek esetében, amelyeket a szlovák tankönyvek kizárólag csak szlovákul sorolnak fel - pl. Mníchov (München), Viedeň (Bécs), Benátky (Velence), Londýn (London), Ostrihom (Esztergom).
(mkp.sk, bumm)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés