A tanácskozás döntött arról, hogy a jövőben Magyar Érdekvédelmi Fórum (MÉF) név alatt folytatja a munkáját. Nem szándékozik hivatalosan bejegyeztetni magát, nem választ elnököt, vezető testületeket, minden résztvevő teljesen egyenrangú és döntéseit igyekszik közös megegyezés alapján meghozni. A MÉF a valódi demokrácia, a méltányosság és az érdekvédelem jegyében kíván tevékenykedni. A magyar nemzeti kisebbség érdekvédelmének 18 éves tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy a kizárólagosan politikai pártokra építő tevékenység – a politikai pártok jellege, érdekütközései következtében - önmagában nem képes hatékonyan képviselni a magyar érdekeket. Ezért szükséges a MÉF létrehozása, amely összekapcsolja a párt és a civil szférát, valamint csak az érdekvédelmi feladatokra koncentrál.
Napirenden szerepelt továbbá a szerbiai állapotokat elemző, az Európa Tanácshoz (ET) benyújtott Thomas Hammarberg, az ET Emberi Jogi Főbiztosának jelentése és a Tartományi Ombudsman 2008. évi munkájáról szóló jelentés. A MÉF véleménye, hogy egyik jelentés sem tesz említést a vajdasági magyarság egyre rosszabb és kilátástalanabb helyzetéről, mitöbb alig említi meg a magyarságot. A MÉF kifogásolja, hogy a jelentéstevők nem léptek kapcsolatba a kisebbségi szervezetekkel és az élet szinte minden területéről olyan adatokat közölnek, amelyeket nehéz, vagy lehetetlen összehasonlítani a korábbi mutatókkal. Különösen nehezményezi, hogy az ET-ben a magyar (VMSZ) képviselő nem reagált kellő módon és időben a jelentés hiányosságaira, ami kifejezésre jutott az 1661(2009) számú 2009. április 28-i határozatában is. Az Ombudsman-jelentés pedig a sok hiányossága ellenére a képviselők (ide értve a magyar képviselőket is), a teljes érdektelenség miatt lényegi vita nélkül és szinte észrevétlenül került elfogadásra a Tartományi Képviselőházban.
A Fórum határozott arról, hogy tiltakozó levéllel fordul az ET elnökéhez, amelyet elküld Hammarbergnek is, valamint tárgyalásokat kezdeményez Muskinja Anikóval, a köztársasági kisebbségügyi államtitkárral a vajdasági magyarság nyílt kérdéseiről. Javasolja, hogy változtassák meg az Ombudsman megbízatási idejét, éspedig olyan értelemben, hogy az eddigi kétszer hat éves helyett, kétszer három éves időtartamra legyen választható. Jelentése készítésekor pedig kötelezően vegye figyelembe a kisebbségi szervezetek véleményét is.
A Fórum megállapítja, hogy Szerbiában nem enyhül a magyarellenesség és a tettlegesség, sőt egyre növekszik az atrocitások intenzitása és kegyetlensége. Bizonyítékokat a legutóbbi újvidéki és bezdáni esetek is szolgálnak. A résztvevők megállapítása szerint, Szerbiában fokozódnak a rasszizmus megnyilvánulásai is, amit a bűnüldöző és végrehajtási állami szervek is jórészt tolerálnak. Ez bátorítólag hat az incidensek elkövetőire és serkenti az elköltözést. Felszólítja a magyar miniszterelnököt, hogy a szerb miniszterelnökkel esedékes július 6-i találkozóján erélyesen vesse fel a vajdasági magyarok elleni támadások és jogsértések megakadályozásának ügyét.
A MÉF követeli, hogy a belügyi és igazságügyi minisztérium – az Európai Parlament a 2005. szeptember 29-i Vajdaságra vonatkozó állásfoglalásával összhangban – hozzon létre egy független bizottságot, amely kivizsgálja a rendőrség és a bíróságok fellépését a magyarok és más nemzetiségiekkel szemben elkövetett etnikai alapú atrocitások ügyében és folytasson belső vizsgálatot a legutóbbi újvidéki magyarveréssel kapcsolatban. A bizottság feladata lenne annak megállapítása is, hogy ez utóbbi helyszínelés alatt a rendőrök a saját szabályzataik szerint jártak-e el, illetve hogy történt-e belső szabálysértés. A Fórum ilyen értelemben levéllel fordul Mirko Cvetkovics szerb kormányfőhöz. A MÉF támogatja a – háborús bűnösöktől is szigorúbban büntetett – temerini fiúk kegyelmi kérelmét támogató petíciót, amelyet Boris Tadics köztársasági elnökhöz szándékoznak eljuttatni.
Hat vajdasági magyar szervezet április 15-én Szerbia Alkotmánybíróságához fordult, kezdeményezve a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvény alkotmányosságának és törvényességének felülvizsgálatát. A Fórum most levéllel fordul a bírói testülethez, mivel a törvény 2010. január elsején érvénybe lép, sürgősségi eljárással tárgyalja a beadványt. Nem tartja etikusnak, hogy az alkotmánybíróság magyar nemzetiségű bírójának adják feladatul a törvény kivizsgálását és azt sem, hogy bármely nemzeti kisebbségi csoporthoz tartozó bíró részt vegyen a döntéshozatalban. A Forum az alkotmány és kisebbségellenesnek tartott törvénnyel kapcsolatos álláspontjait ismerteti az Európa Tanáccsal is.
A MÉF felszólítja a különböző szintű állami szerveket, hogy végső ideje az újvidéki Futaki úti temetőben a magyar ártatlan áldozatok emlékműve kérdésének a rendezése. Ahogyan rendezték a belgrádi katonatemető ügyét, ahogyan a sárvári temetőben megépülhetett az emlékmű, úgy Újvidéken is meg kell építeni a Makovecz Imre által megtervezett kápolnát. Kérjük Magyarország miniszterelnökét is, hogy járjon közbe az ügy érdemi lezárása érdekében.
A Fórum elítéli dr. Csengeri Attila tartományi egészségügyi titkár magatartását, amellyel elutasította a magyarországi Gyermekrák Alapítvány segítségnyújtási szándékát. A MÉF felszólítja dr. Csengerit, kérjen bocsánatot a Gyermekrák Alapítványtól és tegye lehetővé annak munkásságát, vagy pedig mondjon le.
A milosevicsi időkben magyar nemzetellenes okokból Ada, Zenta és Magyarkanizsa községet Kikinda körzethez csatolták. 2000 óta állítólag olyan hatalom vezeti Szerbiát, amely elítéli a milosevicsi rendszer nemzetellenes politikáját, de kilenc év után sem volt képes változtatni ezen a természetellenes állapoton. Követeljük, hogy az említett három községet, hozzá csatolva Csókát is, nyilvánítsák egy egységes különálló közigazgatási körzetnek.
Vajdaságban 4000 magyar diák kényszerül szerb nyelven tanulni. Nezsényben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megszüntessék a magyar iskolát. A Fórum felszólítja dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkár, hogy azonnali hatállyal tegyen lépéseket ennek megakadályozására. Felhívjuk a figyelmét arra a köztársasági programra, amely alapján pénz biztosítható és fiatal pedagógusokat helyezhetnek munkaviszonyba az ilyen esetek megoldására.
A MÉF megállapítja, hogy Bajnai Gordon a Magyar Köztársaság miniszterelnökének kijelentése miszerint „A határon túli magyarok támogatását a gazdasági válság okozta nehézségek ellenére sem csökkenti a kormány” nem tükrözi a valóságot. Ezzel szemben a már évek óta folyamatosan lefaragott támogatások idei újabb csökkentése tapasztalható, ami nagyban rontja a vajdasági magyarság esélyeit is. Így például az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatása 26,7 %-kal csökkent, a Szülőföld Alap I. pályázati keretösszege szintén kisebb. Amennyiben a szórványtámogatás is hasonló elbírálásban fog részesülni, az végzetes lehet egyes települések számára.
Magyar Érdekvédelmi Fórum
a nyilatkozat hiteléül: Rácz Szabó László, Zenta MPSZ
(Kuruc.info)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum