Bugár hibridnek nevezhető, szlovák-magyar pártnak mondott , de valójában a párt  szlovák tagjai miatt szlovák nyelvű pártjáról a HÍD-ről szóló cikkek jelentősen eltorzítják a pártnak a magyarság számára felmutatott "hozadékát" .Ennek a prátnak a megjelenése nem más ,mint a megalkuvás további fokozása, a magyar nemzetrészt megillető jogok további csorbításához vezető út . Elég megnéznünk a tagságot:  magyar képviseletről nehéz beszélnünk, ha liberális ánagylászlók és az MKP-n meggazdagodott bugárbélák ünek soraikban. A felvidéki és magyarországi liberális sajtó jól megfizetett bértollnokai (a Bugár haveri köréből verbuvált szerkesztőségű,monopolhelyzetben lévő, cenzúrázó Új Szó, az ultraliberális, hugarofób,de magyar nyelvű,magát észosztónak tekintő ,ellenvéleményt cenzúrázó balliberális parameter.sk is,a csonka-országi Gondola stb.) ajnározzák Bugár Bélát.  Hamis képet festenek a erről a politikai-gazdasági hazárdjátékosról, melynek a tétje a magyar érdekképviselet volt, melyet eljátszott. Bugár ,mint volt MKP elnök a magyarság érdekvédelmét tekintve nem most lett áruló, hanem legalább már tíz éve az.
Igaza van Csáky Pálnak abban ,hogy  végre megszabadult a párt a szakadár csoporttól, akik fékezték a párt fejlődését és tegyük hozzá mi, hogy jelentősen rontották a magyar érdekképviselet hatékonyságát Felvidéken. Csáky mondásában semmi kivetnivaló nincs, csupán annyi, hogy  már jóval
korábban ki kellett volna rúgni Bugárékat a pártból és az MKP-nak a nemzeti érdekképviselet mentén kellett volna politizálnia egy normális autonómia-koncepcióval. Felvidéken a magyar gúnyhatár sávjaiban  kombinálni lehet a dél-tiroli típusú területi autonómiát az finnországi svéd típusú kulturális autonómia modellel. Ezt nem észre venni a súlyosbodó asszimiláció és igen intenzív magyarelenes, soviniszta törvényalkotás kapcsán gyengekezű politizálásra vall,mondhatni mintha szándékosság lenne a háttérben. Csáky Pál 1996-os kezdetleges autonómia-tervezete kiindulásnak legalább valamilyen elképzelést felvázolt. További kidolgozást sürgetett volna, de nyilván a Bugár-féle  vonal számára nem volt megfelelő a konfrontálódás a szlovákokkal ( akkor, nyilván nem jött volna annyi jó magánbiznisz a kapcsolatokból és politikai -gazdasgi összefonódásokból) , tehát a valódi etnikai alapú kulturális vagy területi autonómia soha sem került be az MKP programjába ( //commora-aula.gportal.hu/gindex.php?pg=23408674&nid=4013037 ), soha nem tűzte zászlajára az autonómiát az MKP. Ebben  Bugárnak szerepe volt, ezt ő soha nem akarta. A pártot a felvidéki magyarság kárára meghozott kompromisszumok mentén, bársonyszékébe begyökerezve vezette több éven keresztül, leváltását is sokként élte meg ,csatlós holdudvarával együtt ( Valamilyen üzleti vállakozás terve ment talán így füsbe? Nem tudjuk).

Bugár politikai-gazdasági holdudvar nem más, mint  mára a rablóprivatizációból politikai befolyás révén meggazdagodott újgazdag arisztokrata réteg Felvidéken ( hasonlóan a magyarországi helyzethez) , akiket már régen nem a magyarság érdekképviselete vezérel. Innen eredeztethető ez a nagy szlovák-magyar barátság is. A HÍD a felvidéki magyarság asszimilációjának felgyorsítását hivatott betölteni. Megalkudni,megalkudni, feladni azt amit, soha nem lenne szabad : a magyarság kollektív jogait, nyelvhasználati jogait, autonómiához való jogát. Valami ilyen sejthető a HÍD megjelenése mögött. 
 

Zsúfolásig megtelt vasárnap délután az érsekújvári Millennium Sportcsarnok. Egész Szlovákiából érkeztek autóbuszok, sokan eljöttek olyanok is, akik ugyan nem tagjai a magyar pártnak, ám úgy érezték, jelenlétükkel támogatni kívánják a felvidéki magyar egységet. Eljött például Mihályi Molnár László szepsi költő, Popély Gyula pozsonyi történész és Szarka Tamás, a Ghymes együttes szólistája is.
 

Az egybegyűlteket Érsekújvár polgármestere és Szigeti László, az MKP érsekújvári elnöke köszöntötte. A mintegy három órás nagygyűlés egy óráját - szakaszonként - kultúrműsor is gazdagította, melyről Vadkerti Imre, Derzsi György, Kürthy Lajos, a Kicsi Hang, az Érsekújvári Rockszínpad gondoskodtak.



Szigeti László elmondta, hogy nem gondolta volna, hogy egy évvel az MKP 10 éves ünnepsége után ismét egybe kell hívia a csapatot. De az idő szavai ezt sürgették. Noha a felvidéki magyarság szavazói az európai parlamenti választásokon is kinyilvánították akaratukat, ismét két parlamenti mandátuma van az MKP-nak Brüsszelben, és ezért "köszönetet fejezzük ki irányukba" - mondta Szigeti.



Bárdos Gyula szerint veszélyes helyzet alakult ki, a magyar egység megbontóira törekvők több mint egy évtizeddel forgatták vissza az idő kerekét. "Mi mindent megtettünk az egységes magyar politizálás érdekében" - mondta Bárdos.

"A helytállás napja ez a mai nap. Önök már helytálltak, mert igencsak nagy számban jöttek ide Érsekújvárba" - mondta Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke.



Berényi József elnökhelyettes szerint anyanyelvünk használatát is veszélyezteti az alakuló pártformáció, amely már magyarok között, csak magyar emberekhez is szlovákul szól "Amit tesznek, az túlhalad még a szerencsétlen nyelvtörvényen is" - mondta.

A felvidéki VIA NOVA Ifjúsági Csoport képviseletében Hodosy Szabolcs alelnök leszögezte: "Hűek maradunk a zászlóhoz, mely 1998 óta képvisel bennünket".

Pázmány Péter, az MKP dunaszerdahelyi járási elnöke rámutatott: "az újonnan alakuló pártnak nincs más üzenete, mint a magyar egység megbontása. Hívei közül többen azon voltak, hogy 1994-ben megakadályozzák a komáromi nagygyűlést is".

Csúsz Péter elnökségi tag a gömöriek üdvözletét tolmácsolta. "Itt vagyunk, és számíthatnak ránk" - mondta.

Pásztor István az MKP országos nagygyűlésének nevezte az összejövetelt. "A keleti végekről is eljöttünk, hogy támogassuk az egységes magyar politizálást" - mondta.



Markó Béla az erdélyi példával és tanulságokkal mutatott rá a magyar egység fontosságára. "Nekünk határon túli magyaroknak nem lehet más választásunk" - hangsúlyozta.



Csáky Pál elnök nem titkolta elégedettségét a hatalmas tömeg láttán: "Mutasson valaki egy szlovákiai pártot, amely 10 nap alatt fizikailag is mobilizálni tudja tagsága egyharmadát" - mondta. Csáky egy személyes élménnyel kezdte beszédét. "Egy kilencven éves bácsi, Kemény József szólított meg az előbb. Mondta, egész életében ellenállt annak, hogy valahol is párttag legyen, de most eljött megkérdezni, hogy bevesszük-e őt az MKP-ba. (...) Ebben a pártban a közösségi akarat dönt. Mi ezt a zászlót nem hagyjuk el."

Forrás: mkp.sk

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés