Szombat dédelőtt Brahms Magyar táncok dallamára vonultak a várba a huszáralakulatok és hagyományőrző lovascsoportok, amelyeket dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány köszöntött, majd a Sófalvi Szabolcs és Székely Szilárd vezette marosszentgyörgyi Jubilate Deo és a Kolping Család egyesített kórusa a Föl, föl vitézek a csatára című kórusművet adták elő. Ezt követően Nagy István színművész, műsorvezető röviden bemutatta a marosvásárhelyi magyar királyi 9. honvéd huszárezredet, amely az 1869-ben felállított 11. számú háromszéki, 12. számú marosszéki, 13. számú kolosi illetve az 1871-ben felállított 36. számú csíkszéki honvéd lovasszázadból alakult. 1874-ben az addig önálló századokat a 9. honvéd lovasezredbe vonták össze, amely 1880-tól a 9. huszárezred nevet kapta. 1889-től az ezred négy századát hatra gyarapították. 1890-től az első világháború végéig a m. kir. marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezred nevet viselte. Az 1914. július 31-én elrendelt általános mozgósítás a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezredet is hadba hívta. Első jelentős csatája a Stojanónál volt, majd egy héttel később a Lany Polszkiére előnyomult orosz gyalogság és tüzérség önfeláldozóan hősies megrohamozása következett. Az 1915-ös általános előretörés a Styr folyó vonaláig tolta előre az arcvonalat, ahol a vásárhelyi huszárok is állásba mentek. Az 1916. júniusi támadásoknak hősiesen ellenállnak, azonban július 6-án a hadosztály nagyobb része fogságba esik. 1918 januárjában kivonják az arcvonalból és májusig a moldvai Marginea körletben pihen, ahonnan május 20-án a Piave menti hadszíntérre viszik. A véres harcok alatt az ezred 102 huszára elesett, 284 huszár és négy tiszt pedig megsebesült. A székely huszárokat november 19-én Nagycsákányról két vonat vitte leszerelési állomásukra: Marosvásárhelyre, ahova az ezred teljes rendben ért haza november 23-án és 24-én, két oszlopban. 1919 áprilisában a tisztjeire fogyott ezred átlovagolt a Tisza nyugati partjára és a Szegeden gyülekező nemzeti alakulatokba jelentkezett szolgálatra.

A Jubilate Deo és a Kolping Család közös kórusa előadta a Huszárgyerek, huszárgyerek című kórusművet, majd az esemény házigazdájaként Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke szólt az egybegyűltekhez: az ezred újjáalakítása tulajdonképpen a múlt tanúságtétele, s hogy ma a rendezvényre eljöttek magyarországi hagyományőrzők, bizonyítja, hogy múltunk, hagyományaink közösek, amelyeket ápolnunk és megőriznünk kell, gyerekeinkért, az utókorért.

Ezt követően dr. Kelemen Atilla kifejtette: Európa más országaiban is újra létrejönnek a hagyományőrző huszárezredek, hiszen a katonai alakulatoknak jelentős szerepük volt a történelem nagy csatáiban. A napóleoni Franciaországban is ott voltak, de Romániát is a Bercsényi-huszárok védték meg a törökök ellen.

Végül a város nevében Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, a legjobb helyen történik az avató, hiszen biztos, hogy a marosvásárhelyi várban jártak hajdanában huszárok. Az alpolgármester büszkén hangsúlyozta, a magyar ember lovon jött be a Kárpát-medencébe. Az itt megtelepedett nemzet leszármazottai megállták a helyüket a történelem viharában, úgy, hogy a tudományban és a kultúrában egyaránt nagyot alkottak. Ezt a hagyományt kell hirdetnie az újjáalakult marosvásárhelyi ezrednek is, hiszen a huszárság tagadhatatlanul eredeti „hungarikum.”

A zászlót a régiek személyiségnek tekintették, amely jelképezi a csapatot mint közösséget és szent mint a király személye. Ezért nem felavatják, hanem egyházi szertartással felszentelik, mielőtt használatba kerül.

A szentelést a csapatban, illetve a településen a többségben levő vallásúak papja végzi. Ha többvallásúak laknak a településen, a zászlószentelés ökumenikus. A vallási és a világi előkelőségek szegeket vernek a zászlórúdba, ezáltal közösségi jelkép lesz a zászló.

A szegeket Pap László római katolikus plébános a Szentháromság, Henter György református lelkipásztor a Szentháromság, Nagy László unitárius esperes az Isten, Lokodi Edit Emőke a megye, dr. Kelemen Atilla az ország, Csegzi Sándor alpolgármester a város, lovag dr. Makkai Gergely nagyprior a Szt. György Lovagrend Észak-erdélyi Nagypriorátusa, Csontos János magyar országgyűlési képviselő a Magyar Hagyományőrző Katonai Szövetség, Miholcsa József az Erdélyi Katonai Hagyományőrzők, Jankovits Ferenc a tisztikar, Csibi Dalma pedig a legénység nevében verte be a zászlórúdba. Ezután a már említett egyházi tisztségviselők és Pap Noémi evangélikus lelkipásztor megáldották a zászlót, majd Lokodi Edit zászlóanyaként felkötötte az avatószalagot a zászlórúdra. A jelen lévő huszáralakulatok zászlójukat az új, marosvásárhelyi ezred lobogójához érintve köszöntötték új bajtársaikat.

Csontos János bemutatta a csapatokat, amelyek tisztelegtek a közönség előtt. Eljött az ünnepségre a Győrffy Árpád őrnagy által vezetett Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred, a Lázár Béla kapitány vezette Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző lovascsapata, itt volt Miholcsa József őrnagy vezényletével a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpatakról, ven-dégekként a Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány irányította Debreceni 2. Honvéd Huszárezred és eljött Bartha Mihály polgármesterrel az élen a mezőpaniti hagyományőrző lovascsapat is. Mielőtt a huszárok kivonultak volna a várból, fellépett a Bartha Ilona irányította csittszentiváni Gyöngyvirág néptáncegyüttes. Meglepetésként pedig a debreceni csikósok tartottak rövid, de bravúros bemutatót.

A rendezvényt a közismert Kossuth-nóta zárta, majd a Honfoglalás című film dalának hangjaira a huszárok elindultak az emléktúrára, amelynek első állomásaként június 21-én, vasárnap Marosszentannán és Marossár-patokon, ma (hétfőn) Vajdaszent-iványon és Szászrégenben vonulnak fel, majd Mezőkirályfalva, Szentmáté, Apanagyfalu, Bethlen, Magyardécse érintésével Désig vonulnak.

Vajda György, Népújság