| Hírek : A XX. század legelvetemültebb magyargyűlölője |
A XX. század legelvetemültebb magyargyűlölője
2009.06.18. 14:58
nemzetidal.gportal.hu szerkesztői jegyzet
Összefoglaló Edvárd Benes magyarellenes tevékenységéről
Benes azon minden hájjal megkent politikusok közé tartozott, akik a háttérhatalom segítségével tevékenységükkel befolyásolták egész Közép-Európa sorsát. Ügyködésének állomásai szinte minden esetben keresztezték a magyar történelem útjait. A magyar nemzet 20.századi tragikus történelme szempontjából Benes volt az egyik legmeghatározóbb személyiség a magyar nemzet hazájának szétverésében. A két nagy sorsfordulóban - Versaillesben és Jaltában - igen fontos szerepet játszott a magyarellenes, kifejezetten magyargyűlölő és pánszlávista beállítottságával.
Az első világháború alatt és közvetlenül utána is ott bábáskodott az Osztrák-Magyar Monarchia - s vele együtt a történelmi Magyarország szétverésében, az új közép-európai határok meghúzásánál. A versailles-i békediktátum megalkotói Clemenceau,Lloyd George, Wilson fogadták és tárgyaltak vele, hazugságokra épülő a történelmi Magyarországot szétcincálni hivatott javaslatait beépítették a versailles-i rendszerbe, a magyar területeken történő népszavazások szintén hamis etnikai adatokra épülő elszabotálásában, a wilsoni elvek kisiklatásában jelentős szerepet játszott.
Benes a cseh maszonikus szabadkőművesség első embere, oszlopos tagja volt. Háttérhatalmi segítségnek köszönhetően mindig úgy lavírozott a nemzetközi politikai életben, mintha "örökös csehszlovák külügyminiszter" lenne. Ott tolakodott a korszak minden fontos politikai eseményénél a Népszövetségben (melynek udódja a mai ENSZ) és a fontosabb diplomáciai történéseknél. Briand ,Bartou,Streseman,Sztálin és Litvinov tárgyalópartnere volt, emellett a kisantant nevű magyarellenes szövetség kiötlője, megalkotója és legfőbb mozgatója valamint a revízióra törekvő Magyarország legádázabb ellensége volt.
A második világháború előtt, Csehszlovákia jogos megszüntetése után, gyáván menekült hazájából "emigrációba", de ravaszságának és valószínűleg szabadkőműves befolyásának köszönhetően Roosevelt, Sztálin és Churchill, a "Nagy Szövetség" vezetői ismét partnernek tekintették, így 1945-ben diadalittasan, győztesen tért vissza Prágába, bevonulását a Vencel térre benzinnel leöntött, lángban égő lámpaoszlopokra felakasztott szudétanémet emberekkel fogadták.
A háború után, 1945 és 1948 között az általa kilobbizott és a pánszlávista elképzelések hatására Sztálin által neki koncként újra odadobott második csehszlovák csinált ország elnökeként ő vezényelte le a német és magyar nemzet elűzését, kitelepítését szülőföldjéről. A kollektív bűnösség elve alapján az új műállamából a magyarokat és németeket el akarta távolítani Csonka-Magyarországra törénő kietlepítéssel, Csehországba történő áttelepítéssel rabszolgamunkára valamint a magyarokat úgynevezett reszlovakizációval egyik pillanatról a másikra szlovákká tenni, megtilva a magyar szó használatát. Benes-dekerétumok néven elhíresült, a magyarokra és németekre a kollektív bűnösség elvét kimondó fasiszta törvényei mind a mai napig érvényben vannak, sőt a szlovákok Pozsonyban működő parlamentje ezeket "demokratikus" úton szavazással meg is erősítette, az EU égisze alatt. A szlovákok parlamentje ( ugyanis ez a parlament a szlovákságot képviseli,szemben a magyarsággal, akinek jogait megfosztva másodrendű állampolgárrá süllyeszt) azóta még számos magyarellenes kirekesztő törvényt hozott,hisz a Benes-dekerétumok szellemében minden törvényes ugyanis a dekrétumokat törlés helyett továbbélesztették, így van törvényes hivatkozási alap is a magyar oktatás csorbítására a magyar nyelv üldözésére, az autonómia és kollektív jogok megtagadására stb. Ennek értelmében minden diszkriminatív törvény meghozatala "törvényes",hisz a Benes-dekrétumok is részei a törvénykezésnek.
Benes Magyarországot tartotta fő ellenségének. A két világháború között a magyar revíziós veszély csökkentése érdekében négy irányba fejtett ki intenzív tevékenységet:
1. Létrehozta a kisantantot, mert úgy gondolta, a kisantant alkalmas arra,hogy a térséget magánállama számára biztonságosan megszervezze. A kisantantot olyan fontosnak tartotta, hogy létrehozásának kérdésében élesen szembekerült Franciaországgal is.
2.Különféle kétoldali szerződéseket kötött, ezek közül a legfontosabb az Ausztriával kötött szerződés volt.Elszigetelő politikát folytatott Magyarországgal szemben, ami sikeres is volt, hiszen 1921-ben a kisantant-szerződésekkel és az Ausztriával megkötött lanyi egyezménnyel bezárta a gyűrűt Magyarország körül.
3. Aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi politika színpadán. A Népszövetség volt az a terep, ahol Benes és az általa fő ellenségnek tartott Magyarország politikusai a legtöbbször összecsaptak. A magyar fél fő törekvése az volt, hogy folyamatosan napirenden tartsa a kisebbségi kérdést és tökéletesítse a kisebbségi panasz-eljárást,melyet a Népszövetség (a mai ENSZ) a magyar jogsértések és panaszok vonatkozásában rendre elszabotált.
A magyar politikának kettős célja volt a Népszövetség irányában: egyrészt a határon kívül rekedt magyar nemzetrészek helyzetének javítása, másrészt a Csehszlovákia elleni morális, jogi és politikai fellépés. A Csehszlovákiát ért magyar vádakkal szemben Benes igyekezett a lehető legpozitívabb képet kialakítani magánállamáról. Azonban az angol Lord Rothemere sajtójában, a Daily Mail-ben megjelent tényfeltáró cikkek a benesi politika céljait lelepleték, az elszakított felvidéki magyarság hátrányos helyzetére fény derült, fény derült a trianoni hazugságorka is az etnikai határokat illetően. Lord Rothermere jogorvoslatot javasolt, különösen az Európa puskaporos hordója című Daily Mail-ben megjelent cikke bírálja élesen Benest.
Ezek a cikkekhozájárultak ahhoz, hogy elinduljon egy jogorvoslati lehetőséget követelő mozgalom, az Igazságot Magyarországnak mozgalom. Az angol parlamentben Justice For Hungary (Igazságot Magyaországnak) bizottság alakult, és a többi békediktáló hatalom diplomáciája is kezdett nyitni Magyarország felé. A végkifejletben , az első Bécsi döntés megvalósulásában,Felvidék déli részének visszacsatolásában ez is jelentős szerepet játszott.
4. Benes ápolta a csehszlovák-francia szövetséget, úgy vélte,Csehszlovákia biztonságának legfontosabb záloga Franciaország.
Benes politikai ámokfutásának szintén 4 koncepciója volt:
1. " A Habsburg Birodalmat, ha nem létezne már régóta,Európa és az egész emberiség érdekében létre kellene hozni..."
Ezt a Monarchia -barát koncepciót 1908-ban Dijonban doktori disszertációként Le probleme autrichien et la question tchégue címmel publikálta , és gyakorlatilag 1914-ig ezt az álláspontot képviselte
2. "Zúzzátok szét Ausztria -Magyarországot "
Ezt a koncepciót első emigrációja idején dolgozta ki és 1916-ban Párizsban publikálta (Détriuisez...).Gyakorlatilag ez volt a vezérfonala emigrációs politikai tevékenségének, sőt, Versailles-tól egészen Münchenig meghatározta az általa irányított csehszlovák külpolitikai irányvonalat.
3. "Lengyelország és Csehszlovákia(...) eltökélték: e háború után valamiféle szűkebb politikai és gazdasági társulásba lépnek..."
Ezt a koncepciót 1942 januárban publikálta The Organization of Postwar Europe címmel a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratban, és ez gyakorlatilag a második emigráció első szakaszának ( 1938-1943) cselekedeteit determinálta.
4. "Fontosnak tartjuk,hogy Oroszország Európában, Közép-Európában és az egész Kelet-Európában döntő befolyásra tegyen szert "
Ez a koncepció valamikor az 1943-as év során született meg , és gyakorlatilag Benes politikai kártevésének utolsó öt évét ( 1943-1948) teljes mértékben meghatározta.
Magabiztos arcátlanságára jellemző, hogy emlékiarataiban kárörvendően ír arról, hogy szinte mindenkit átvert Trianonban az improvizatív összezavaró beszédeivel.
Idézzük Benest : "Mivel láttam a veszélyeket,Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához.Majdnem mindent improvizálva források és bibliográfia nélkül készítettem " (részlet az emlékiratokból).
Masaryk emlékirataiból tudjuk, hogy Párizsban szemérmetlenül kijelentette,hogy "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között"
Az is kiderül ,hogy Masaryk szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát az antant eredetileg nem szándékozott szétrombolni ( ez nyilvánvaló Wilson Trianon előtti nyilatkozataiból is), de az ő improvizációi és az "osztrák-magyar kegyetlenkedésekről" szólő rémhírei hatásosan befolyásolták az amerikai közvéleményt.
Tehát az egész trianoni tárgyalás úgy tünik csak szánalmas, tragikomikus színjáték volt, ezzel magyarázható az is, hogy meg sem hallgatták a magyarok érveit, meg sem nézték az Apponyiék által átadott dokumentumokat. Ezt nevezk praejuditiumnak, azaz tárgyalás előtt előre eldöntött határozatnak,mely lefordítva előre eldöntött határozatot, jogszerűtlen és érvénytelen tárgyalást jelent.
Az előre eldöntött tény mellett szól az is, hogy 3 évvel a Trianoni tárgyalás előtt, még jóval a háború befejezése előtt, még 1917.június 28-30-án a Szabadkomuves Világkongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait.
.Eduard Benes a cseh szabadkőművességet kévpiselve feltehetően itt is latba vetette befolyását vágyálmainak létrehozása érdekében. Megálmodott országának határait már itt , ezen a kongresszuson kijelöltek és 3 év múlva ezeket a határokat húzták meg Trianonban is. Tehát ez egy praejuditium, előre eldöntött tény,a jogi gyakorlat az így lefolytatott színlelt tárgyalás határozatát semmisnek nyilvánítja,de ez mégsem történt meg.
Nem valószínű,hogy véletlen egybeesésről van szó a határokat illetően ugyanazokat a határokat húzták meg 1917.június 28-30-án a szabadkőművesek kongresszusán, 1919.december 2-án Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban is - mindenütt ott volt Benes !
A Szovjetúnióval 1935-ben barátsági, majd katonai szerződést kötöttek.Benes azt mondta 1939-ben San Franciscoban,hogy " az igazi demokrácia Moszkvából sugárzik.". Ennek ellenére a csehek puskalövés nélkül hódoltak be Hitlernek.
Szabotálás nélkül termelték neki a hadianyagot. Harctér Csehország területén nem volt. A német összeomlás után viszont kimutatták szadizmusukat: a Trianonban jogtalanul Csehszlovákiához csatolt ,korábban sok évszázadon át Ausztriához ( vagy a Német Római Császársághoz) tartozó színtiszta osztrák-német ajkú, szudéta terület és 3 millió (!!!) szudétanémet polgári lakosságából hatszázezret gyilkoltak meg. Közülük néhányat lábuknál fogva akasztottak föl Prágában a Vencel-tér lámpaoszlopain. Amikor Benes megérkezett ezeket a szerencsétleneket benzinnel leöntve fáklyaként égették el az ő dicsőségére. A csehoszági német nőket fogolytáborokba hurcolták, a terhes nők hasát gumibottal addig ütötték, amíg be nem állt az abortusz. A Felvidékről Csehországba kényszerített magyarok tízezreit ( 90 ezer fő) évekig rabszolgaként alkalmazták a kollektív bűnösség jogán.
Harctér Csehország területén soha nem volt, sem az első sem a második világháborúban! Benes 1943. október 29-i kiáltványában azért megelőlegezte és tervezte a háború utáni vérengzést ( ha már a háborúban nem volt) így írta: " Csehszlovákiában a háború vége vérrel lesz megírva". 1945.május 5-én a prágai rádió bemondta: "Ne kegyelmezzetek a gyermeknek ,asszonynak,öregnek sem ". 1945.május 9-én Benes kijelentette :" a mi népünk nem élhet a magyarokkal közös hazában... szigorúan megbüntetjük őket".
Miért kellett Benesnek 3 millió német és 1 millió magyar ember 1920-ban amikor tiszta szláv államot akart? Alattomos megalomániás gondolkodás húzódik meg a háttérben- nem az emberek kellettek csak a terület, a hatalom, az embereket onnan ki akarta irtani, kitessékelni, beolvasztani, eltüntetni, megölni, elzavarni mindegy milyen áron, csak megtisztínai a torzszülött , többség nélküli országot más nemzetek fiaitól, miközben nagy demokratának adta ki magát és ezt a Nyugat el is hitte egy jóideig ! Tulajdonképpen az első Csehszlovák államban az történt amit Benes és Masaryk kitalált és mondott.
Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték.Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban,melyben 1918.november 20-án a szakemberek figyelmeztették : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet ". Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "
A francia Yves de Daruvar szerint: "Az amerikai segítséggel győzelemre segített antant hatalmak gyűlöletet és kisebbrendűségi érzést éreztek a legyőzöttekkel szemben...Benes már 1919.december 2-án közölte Tempsben,hogy majdan az összeülő konferencia határozata a magyar állam határaira végleges, azon semmmit nem fognak változtatni "
(ND nemzetidal.gportal.hu szerk.)
Felhasznált irodalom:
Rubicon történelmi magazin, 2008.05. szám
Bencsik Gábor: Horthy Miklós
Bencsik Gábor: Igazságot Magyarországnak
Ádám Sándor: Európa bűne
Ádám Sándor: Trianon jogszerűsége
Kiszely Gábor: A szabadkőművesség
Teleki Pál beszéde 1920.11.13-án Légárdy Ottó: Igazságot Magyarországnak !
A trianoni országvesztés és előzményei
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum