A magyar nyelv ismerete nyújtotta előny miatt menesztheti a Román Lottótársaság Szász Mártont, az intézmény Hargita megyei profitközpontjának igazgatóját. A vezető üzleti szempontokat helyezett előtérbe, amikor néhány alkalmazott munkaköri leírásában az előnyök közé belefoglalta a magyartudást. Noha az alkalmazásnál ez nem számított kizáró oknak, a lottótársaság vizsgálatot kezdeményezett.

Portékáikat értékesíteni kívánó árusok ősidők óta tudják, sikerük fele azon múlik, hogyan tudják megszólítani a vásárlót. A jó üzleti érzékkel bíró kereskedők akár több idegen nyelven is beszélnek, olykor alkalmazottaiktól is elvárva ugyanezt, ha pedig a célközönség elég nagy ahhoz, hogy „megérje” az ő nyelvén megszólítani, még feltétel is lehet az alkalmazásnál az adott nyelv ismerete. A Román Lottótársaság (CNLR) ellenben némileg másképp gondolja, és – ahogy azt lapunkkal közölte – csak a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó alkalmazottaktól várja el, hogy ismerjenek néhány világnyelvet. Ezt szerette volna kibővíteni a társaság Hargita megyei profitközpontjának élére februárban került Szász Márton, aki néhány alkalmazott munkaköri leírását kiegészítette azzal, hogy előny a magyar nyelv ismerete.

Szivárgó lottópapírok

A bukaresti vezetőségnél azonban ezt nem nézték jó szemmel, és az egyik központi napilaphoz kiszivárgott az a dokumentum, amely ezt a passzust tartalmazza, az pedig meg is lovagolta a témát, visszaélésnek és diszkriminációnak titulálva a csíkszeredai igazgató szándékát.

– Meggyőződésem, hogy a lottótársaság berkeiből jutott ki az irat, mert ez csak nekem és a bukaresti központnak van meg, amelynek átküldtem – magyarázza lapunknak Szász Márton, akit meglepett a bukaresti lap támadó hangvétele, mivel a lottótársaság részéről nem tapasztalt rosszallást a munkaköri leírásban foglaltak miatt. – Valamikor a tavasszal érkezett egy körlevél Bukarestből azzal a felhívással, hogy mivel a munkaköri leírások kidolgozásakor néhány regionális központnál nem vették figyelembe a munkatörvénykönyv bizonyos cikkelyeit, ahol szükséges, módosítsuk a leírást. Én elolvastam, és mivel sem faji, nemzeti hovatartozási, politikai nézet vagy bármi más alapú diszkrimináció nem történt, félre is tettem azt – emlékszik vissza Szász.

Inog az igazgatói szék

A Jurnalul Naţional napilap ennek ellenére diszkriminációt emleget, és a CNLR álláspontját idézi. „A Hargita megyei profitközpontban létrehozott munkaköri leírás egy sajnálatos hibát tartalmaz, melynek kijavítására hajlandó volt a Román Lottótársaság Humán Erőforrás és Bérpolitika Osztálya. Mivel a Hargita megyei profitközpont igazgatója nem követte az előírásokat, a CNLR vezetősége egy széles körű vizsgálatot követően megteszi a szükséges lépéseket, és ha kell, akár a profitközpont-igazgató mandátumát is visszavonja” – állt a CNLR közleményében. A Román Lottótársasághoz intézett megkeresésében a HARGITA NÉPE szerette volna megtudni, született-e már döntés az igazgató állását illetően, onnan viszont az a válasz érkezett, hogy jelenleg is zajlik a Hargita megyei profitközpont 2009-es tevékenységének elemzése, a jelentést pedig a közeljövőben továbbítják a lottótársaság vezetőségének. A CNLR-nél lapunknak azt is hozzátették, „az idegennyelv-ismeret előnyt jelenthet bárki számára a társalgásban, ami viszont a munkaviszonyokat illeti, nem lehet bármilyen beosztásnál követelményként előírni azt”.

Szász Márton viszont azzal védekezik, hogy a tisztségre kiírt sikeres versenyvizsgája után nem történt személyzeti mozgás, ráadásul a mostani munkatársakon sem kérte számon a román vagy a magyar nyelv ismeretét. A munkaköri leírást valamennyi alkalmazott időben megkapta tanulmányozásra és aláírásra, de soha senkinek nem volt ellenvetése vagy megjegyzése azzal kapcsolatban, állítja az igazgató.

Szociális lottó
– Nekem érdekem, hogy itt jól menjen a vállalat, ezt pedig úgy lehet elérni, ha közelebb kerülünk a vásárlóhoz, ha megszólítjuk őt, lehetőleg a saját nyelvén. Belső szabályzatunk is előírja, hogy a lottós alkalmazottnak eladásközpontú párbeszédet kell folytatnia a betérő klienssel, például, ha az vásárol valamit, még egy terméket kell ajánlania – magyarázza üzletpolitikájukat Szász, aki állítja, tisztségbe lépését követően folyamatos bevétel-növekedés tapasztalható a Hargita megyei profitközpontnál. Szerinte azonban Bukarestben azt a véleményét sem díjazták túlságosan, hogy a társaság megtartsa a nem túl sok profitot termelő, de saját megélhetésüket legalább megkereső utcai sorsjegyárusokat. Szász ugyanis azt vallja, a bevétel-növekedés hajrájában a társaságnak nem szabad elmennie szociális kérdések mellett, és ha már az árusok nem okoznak veszteséget, legalább őrizze meg alkalmazottait.

A magyar nyelv ismeretét feltételként megszabó Kedves Imrét ezer lejre büntette tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mivel a Hargita Megyei Közpénzügyek vezérigazgatója úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy kritérium volt a magyarnyelvtudás. A CNCD indoklásában az állt, hogy a követelmények azért voltak diszkriminatívak, mert a meghirdetett állások között öt olyan szerepelt, mely nem igényelt

Mihály László
honline.ro 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés