Román állampolgárságra vágynak

Moszkva számon kér 

Időközben Moszkva is magáévá tette a kisinyovi vádakat, melyek szerint a moldovai áprilisi zavargásokért a bukaresti titkosszolgálatokat terheli a felelősség. Oroszország elvárja Brüsszeltől, hogy kérje számon Bukaresten az állítólagos román titkosszolgálati aknamunkát. Medvegyev külpolitikai tanácsadója, Szergej Prihogyko kijelentette: Oroszország „rendkívül elégedetlen” amiatt, hogy az Unió gyakorlatilag szemet hunyt a Romániának a Moldovai belügyekbe való állítólagos beavatkozása fölött. „Azt kérdeztük és továbbra is kérdezzük, hogy uniós partnereink vállalják-e a felelősséget az egyes tagországok határmódosítási szándékkal elkövetett cselekedeteiért? – teszi fel a kérdést az orosz elnök tanácsadója. A témát a hétvégi, habarovszki Oroszország-EU-csúcstalálkozón is szóba hozták. Az orosz külügyi tanácsadó, Alekszandr Grusko felszólította az Unió képviselőit: presszionálják Bukarestet, hogy egyértelműen nyilvánítsa ki, elismeri Moldova Köztársaság függetlenségét. 

Erdéllyel fenyegetnek 

Eközben a kisinyovi parlament alelnöke, Vlagyimir Ţurcan figyelmeztette Bukarestet, hogy a román elnök múlt heti, a két ország közötti határegyezményre vonatkozó kijelentései komoly következményekkel járhatnak és akár Erdélyre is vonatkoztathatóak. Mint ismert, Traian Basescu a közelmúltban a román és a moldovai önkormányzatok képviselőinek Piatra Neamţ-i tanácskozásán fölöslegesnek nevezte a Kisinyov által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Molotov-Ribbentrop-paktum „szentesítésével”. Moldova szerint a fenti kijelentés egyértelmű politikai provokációnak tekinthető. 

Vlagyimir Ţurcan úgy véli, hogy a Moldova EU-integrációja felgyorsításának ürügyén meghirdetett állampolgársági procedúra megkönnyítésével Bukarest mézesmadzagot húzott el a Pruton túli fiatalság orra előtt, és ezzel valójában az ország szuverenitása ellen indított támadást. A moldáv törvényhozás alelnöke szerint Basescu veszélyes játékot űz a határegyezmény elutasításával, hozzátéve: az Erdély-kérdés is felerősödhet az ügy kapcsán, hiszen Erdélyt szintén szovjet közreműködéssel, az 1947-es párizsi békeszerződést követően csatolták Romániához. 

A moldáv politikus tulajdonképpen azt állítja: ha Moldovát annektálná Bukarest, azzal egyben Erdély elszakadását kockáztatná. Ţurcan azonban – szándékosan – elhallgat több perdöntő tényt. Míg Moldova lakosságának 78 százaléka román nemzetiségű, és az egyesülés révén egy kommunista diktatúra és egyben Európa legszegényebb országának állampolgárságát uniós állampolgárságra cserélnék, addig Erdély viszonylag fejlett gazdasággal bír, az EU határain belül fekszik, etnikai összetételét tekintve pedig közel 75 százalékban román nemzetiségűek által lakott – vagyis Románia nyugati határainak átrajzolása mellett kevés érvet lehetne találni. 

Az osztrákok szivárogtattak 

Mindenesetre ha a moldáv aggodalmaknak nem is lenne alapja, a román államfő utóbbi hetekben tett nyilatkozatai kellő munícióval szolgáltak a két ország egyesülésével riogatók számára. Traian Basescu rögtön a kisinyovi zavargások és az azt követő megtorlások után bejelentette a repatriálási procedúra felgyorsítását. Majd egy, a napokban kiszivárgott ausztriai jelentés arról tett említést, hogy a román fővárosba akkreditált EU-diplomaták közötti találkozón Basescu egyenesen a német újraegyesítéssel példálózott, felhívva a figyelmet arra, hogy noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen.

A jelentés arról is beszámol, hogy 2010-ben Románia már hetente ezer moldovai személy állampolgárság-igényét kívánja teljesíteni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot – írta a Krónika. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” a Moldova Köztársaságban élő fiataloknak. 

Bukarest megvétózná 

Kisinyov nem tudja megakadályozni a moldávok román állampolgárrá válását, ezért a bürokrácia hatásos eszközével igyekszik ellehetetleníteni a kapcsolattartást a két ország polgárai között. A román nagykövetet nemkívánatos személlyé nyilvánították és kiutasították az országból, a román állampolgárok számára pedig vízumkötelessé tették a beutazást az országba. A bukaresti sajtó most naponta közöl felháborodott hangnemű riportokat a vízum beszerzésének nehézségeiről, nem hivatalos források pedig tudni vélik, hogy Románia megvétózza az Európai Unió és Moldova küszöbön álló társulási egyezményének elfogadását, amennyiben a „Pruton túli testvérek” nem törlik el az áprilisban bevezetett vízumkényszert.

Az ukránok felkészültek

Az állítólagos határmódosítási szándékokról szóló nyilatkozatháborúba Kijev is beszállt. Az ukrán védelmi miniszter, Jurij Jehanurov az ország területi egységének szempontjából két potenciális ellenséget nevezett meg: Oroszországot és Romániát. Romániával kapcsolatban Jehanurov elmondta: egyes bukaresti politikusok kétségbe vonják a jelenlegi államhatárok sérthetetlenségét. A miniszter szerint Románia nem tartja érvényesnek a jelenlegi román-moldáv határvonalat, Ukrajna tekintetében pedig potenciális veszélyforrásként értékeli a történelmi Bukovina ukrán területen fekvő részének visszacsatolását követelő – konkrétan meg nem nevezett – bukaresti hangokat. Természetesen nem maradt el az erőfitogtatás sem: Jehanurov elmondta: az ukrán katonai erők felkészültek egy esetleges ellenséges lépést követő válaszadásra. 

A miniszter nyilatkozatai persze egész más megvilágításba kerülnek és élüket vesztik, ha megismerjük a háttérben zajló történéseket. Az évek óta belpolitikai válságtól sújtott Ukrajna egyik legújabb politikai áldozata épp Jurij Jehanurov lehet, akinek menesztését Julia Timosenko kormányfő kezdeményezte, korrupcióval vádolva a minisztert. A védelmi tárca vezetője viszont az államfő Viktor Juscsenko utolsó szövetségese az ukrán kormányban, miután a külügyminisztert, Volodimir Ohrizkót márciusban felállították a bársonyszékből az emlékezetes ukrán-román kémbotrány miatt. Akkor Jehanurov volt az első ukrán hivatalosság, aki Bukaresttel szembehelyezkedett. 

Oroszország provokációra készül?

A románokat nem rázta meg az ukrán hadsereg felkészültségéről tett bejelentés, sokkal inkább tarthatnak Moszkva egyre agresszívabb nyilatkozataitól. A Basescu pártjához, a demokrata-liberálisokhoz (PD-L) közel álló Ziua című bukaresti napilap „európai és amerikai katonai hírszerzési” információkra hivatkozva arról közölt cikksorozatot, hogy Kisinyov és Moszkva heves kirohanásai részét képezik annak a Románia elleni provokációhadjáratnak, amely jelenleg csak a nyilatkozatok mentén zajlik, de vannak arra utaló jelek, amelyek egy esetleges katonai provokációt is előrevetítenek. 

E feltételezés igazolására a lap két moldovai repülőtér tavaly ősszel elkezdett intenzív modernizációs munkálatait ismerteti, melyek közül az egyik a tiraszpoli (Transznisztria központja), a másik pedig a fővárostól 150 kilométerre fekvő Marculesti légikötő. A marculesti-i repteret tavaly minősítették katonaiból civil reptérré, a felújításnak köszönhetően azonban katonai célokra is tökéletesen alkalmas. A Ziua meglepő párhuzamra hívja fel a figyelmet, megemlítve, hogy a tavalyi grúz-orosz konfliktus kirobbanása előtt hasonló hídfelújítási munkálatok kezdődtek Dél-Oszétiában és Abháziában, biztosítva az orosz szárazföldi haderő akadálytalan mozgását. A bukaresti lap azt írja: az oroszok hamarosan szárazföldi és légi hadgyakorlatot tartanak Moldovában, melynek keretében mindkét reptér fogad majd egy-egy orosz repülőrajt. 

Ez csak belpol

Mindezek ellenére Romániában és Moldovában is számos politikai szakértő véli úgy, hogy a mostani, elmérgesedett nyilatkozatháború nem rejt magában komoly veszélyeket, mesterségesen felkorbácsolt indulatok ütköznek, a konfrontációnak elsősorban belpolitikai üzenete van. Az újonnan megválasztott kisinyovi vezetés a hatalmát szeretné megszilárdítani és az országban kialakult polgárháborús helyzetről szeretné elterelni a figyelmet a kreált ellenségképpel. A román államfő pedig pártjának, a demokrata-liberálisoknak (PD-L) gyűjti a szélsőséges szavazatokat az őszi elnökválasztás tesztjének is tartott június 7-ei, európai parlamenti választások megnyeréséért.

kitekinto.hu 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés