Az előzetes adatok szerint 2009 első három hónapjában kevesebb gyermek született és több lakos hunyt el, mint az előző év azonos időszakában. Januárban és februárban csökkent, márciusban viszont kismértékben emelkedett a születésszám. Összességében 380-nal (1,6 százalékkal) kevesebb gyermek jött világra, mint az elmúlt év azonos időszakában.

A halálozások száma mindhárom hónapban meghaladta az előző évit. Összességében 924-gyel (2,7 százalékkal) több lakos hunyt el, mint 2008 első negyedévében.

A házasságkötések száma január-februárban alacsony szinten stagnált, márciusban viszont jelentősen visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. 2009. január-márciusban 4430 házasságkötés történt, ami 464-nel (9,5 százalékkal) volt kevesebb, mint az előző év első negyedévében.

Ezer lakosra 9,6 élveszületés és 14,3 halálozás jutott. Az előbbi azonos szintű, az utóbbi 0,5 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám 1,8 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal maradt el az előző évitől. A természetes fogyás mértéke a 2008. január-márciusi 4,2 ezrelékről 4,8 ezrelékre emelkedett.

2009 első negyedévében ezer élveszülött közül 5 csecsemő halt meg 1 éves kora előtt, 1,2 ezrelékponttal kevesebb, mint egy éve. A születésszám csökkenése és a halálozások emelkedése következtében a természetes fogyás a 2008. január-márciusi 10 486-tal szemben 2009 első három hónapjában 11 792 fő volt. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 8000 fővel csökkent. Eszerint a népesség lélekszáma az időszak végén 10 millió 23 ezer fő volt.

Régiónként más adatok

A születések és a halálozások száma különböző mértékben változott az ország egyes régióiban. A Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a születésszám csökkenése jelentősen meghaladta az országos átlagot, Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön viszont valamivel több gyermek született, mint egy évvel korábban.

A halálozások emelkedése Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon volt a legjelentősebb mértékű, a Dél-Alföldön viszont csökkent a számuk, míg az észak-alföldi régióban közel annyian hunytak el, mint egy évvel ezelőtt.

A régiók közül a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt a legjelentősebb a természetes fogyás mértékének növekedése: 35, illetve 30 százalékos. A Dél-Alföldön viszont mérséklődött a népességcsökkenés üteme. A házasságkötések számának visszaesése az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb mértékű, és csak Észak-Magyarországon történt mérsékelt emelkedés az egy évvel korábbihoz mérten – olvasható a KSH közleményében. 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés