Hírek : Tót felmérés a tót áldemokráciáról - nincs mit méregetni a Benesi-dekrétumok törvényi megerősítése után |
Tót felmérés a tót áldemokráciáról - nincs mit méregetni a Benesi-dekrétumok törvényi megerősítése után
2009.04.25. 19:30
A tótok felmérést végeztek az ellopott Felvidék tót hódoltsági területén létrehozott ország saját bevallásuk szerint "demokratkus rendszeréről". A megkérdezetteknek volt némi önkritikájuk. Csak közepes eredmény született.
2009.04.25. Felvidék.Ma A Közügyek Intézete (IVO) felmérést készített Szlovákia demokratikus rendszeréről, amelynek eredményéről most tették közre jelentésüket. E szerint, az ország az 1-től 5-ig való skálán 3,1-es eredményt ért el, ami csak gyenge közepes szintnek felel meg. A felmérés során több területet vizsgáltak meg, amelynek számszerű eredményei az előző negyedévhez képest nem sokat változtak.
A legrosszabb osztályzatot a média függetlensége kapta 3,5 jelzéssel, majd a demokratikus intézmények és a jogi állapot követte 3,25-tel. Az emberi és kisebbségi jogok 3-as, és a jogalkotás területe 2,75-ös
osztályzatot kapott. A Közügyek Intézete elnöke, Grigorij Meseľnikov szerint Szlovákiában inkább a negatív tendenciák uralkodnak, ugyanakkor több területen hosszabb ideje megfigyelhető egyfajta stagnálás.
Az intézet által készített jelentés szerint az elmúlt időszakban két kulcsfontosságú esemény befolyásolta Szlovákia demokratikus fejlődését: a globális gazdasági válság és az elnökválasztás. A gazdasági válság kezelése nehezen működik Szlovákiában, hasonlóan más európai országokhoz képest. Ugyanakkor Menąikov szerint ennél sokkal nagyobb baj, illetve az ország demokratikus alapelveit vonja kétségbe a magyar kártya kijátszása a elnökválasztási kampány során. Az intézet elnöke szerint azzal, hogy egyes politikusok a szlovák nemzetiségű polgárok félelmeit és előítéleteit megpróbálják kihasználni a magyar nemzetiséggel szemben csak súlyos nemzetiségi ellentétet szül, aminek következtében a demokrácia értékrendje veszít súlyából, miközben az elengedhetetlen feltételen lenne a fejlődésnek.
A jelentés továbbá felhívja a figyelmet azokra a súlyos hiányosságokra, amelyet a jelenlegi kormánykoalíció munkájánál tapasztalt. A közpénzek nem megfelelő felhasználásával, amellyel saját gazdasági érdekcsoportokat szolgálnak ki, jelentős mértékben növeli a polgárok bizalmatlanságát az állam felé. Ugyanakkor félő, hogy a korrupciós esetek egyre gyakrabban fordulnak elő, így feltételezhető, hogy Marian Januąek volt építési és regionális fejlesztési miniszter esete sem az utolsó lesz. Menąikov szerint nagyon nagy baj, hogy a kormány az ellenzék javaslatait szinte egyáltalán nem fogadja el, és a jogalkotás abszolút dominanciájára törekszik. Ráadásul gyorsított jogalkotási eljárást alkalmaz úgy, hogy közben a gazdasági válságra hivatkozik.
A Közügyek Intézete szerint ez szabálytalan, hiszen minden törvény megalkotásához először szakmai vita szükségeltetik. Menąikov szerint egyedüli pozitívumként a külpolitika terén való változás mondható el, aminek egyik oka az új külügyminiszter Miroslav Lajčák, akitől talán jobban várható a magyar-szlovák szintű kapcsolatok újjáéledése.
|