Hírek : Nagycsütörtök, a húsvéti szent három nap kezdete |
Nagycsütörtök, a húsvéti szent három nap kezdete
2009.04.08. 19:24
Forrás: blogter.hu, Katolikus Lexikon nyomán
Húsvét van, a kereszténység legfontosabb és legnagyobb ünnepe. Ebben valósul meg a hit misztériuma. A keresztény vallás visszaszorításával sok nem hívőnek egyre inkább nem világos mit is ünnepelnek ilyenkor a keresztények, mi történik a Nagyhéten és Húsvétvasárnap.
Csütörtök estétől vasárnap estéig számolva a napokat, „az Úr szenvedésének és föltámadásának" napjaira emlékezünk. A nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője húsvétvasárnap esti dicsérete” (vecsernyéje). - A húsvét egyetlen eseményének hármas napja van. Nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés.
A mai keresztény (vagy protestáns szóhasználattal keresztyén) egyházak közül a katolikusnak van a legintezívebb ünneplési gyakorlata ebben az időszakban. A Hamvazószerdán kezdődő Nagyböjt 40 napja ekkor teljesedik ki: a Húsvétvasárnap előtti héten a katolikus egyházban minden mozzanattal Jézus utolsó napjaira emlékeznek, igen összetett szimbólumokkal. A Nagyhét első három napjában általában minden plébánián nagyböjti lelki beszédeket tartanak az esti miséken.
A hívők számára kötelező szertartások rendje Nagycsütörtökön kezdődik. Ekkor emlékeznek meg az utolsó vacsorára, amikor Jézus megalapítja az Oltáriszentséget (az ő valóságos testévé és vérévé átlényegült kenyér és bor), amely tanítás markánsan meghatározza a katolikus hitet. Az esti liturgiában a vezető pap megmossa 12 férfi lábát, visszaidézve Jézus cselekedetét. A vacsora elköltése után lépünk be a szenvedéstörténetbe, ez az utolsó olyan hely és idő, ahol minden tanívány együtt van Jézussal. A Szent Három Nap első napján a harangok és csengők is elhallgatnak, "Rómába mennek" gyászolni a megfeszítetett.
Jaccopo Bassano: Az utolsó vacsora (forrás: http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/bassano/last-supper/)
Nagypéntek a szenvedés és Isten Fia halálának napja. Ekkor igazából nincs is mise ("csonka mise"), mert Jézus hiányában nem történik meg a kenyér és a bor átváltoztatása. Helyette a katolikus hívők kifejezik tiszteletüket az Isten előtt, aki meghalt értünk (Hódolat a Szent Kereszt előtt). És felhangzik a Passió is, Jézus párbeszédes formában énekelt szenvedéstörténete valamelyik evangélium szerint. A brutális ókori kivégzőmódszerrel megölt férfi holttestét sírba teszik, követői pedig imádkozva virrasztanak mellette.
Balassa János: Feszület (forrás: http://www.festomuvesz.hu/balasa/balasa.htm)
Nagyszombat csendességben, Húsvétra való készületben zajlik. A katolikusok számára ilyenkor előírt gyónás segít rendbe tenni a lelket, emellett a mai napon kitakarítják házuk belsejét környékét is. Még déli harangszó sincs ilyenkor, egyes helyeken fakereplővel jelzik az idő múlását. A napnyugta után kezdődő szertartások már az ünneplés jegyében zajlanak, Jézus feltámadt, legyőzte a halált, van ok az örömre. A Fényliturgiával kezdődik a mise, amelynek keretében meggyújtják a húsvéti gyertyát. A pap "visszaadja" a Hamvazószerda óta mellőzött öröméneket, az Alleluját és az üdvösségtörténet fontos állomásai hangzanak fel a mise olvasmányaiban (a teremtés, Noé és Ábrahám története stb.) Az általában hosszú szertartás végén az ünneplő hívők az utcára vonulnak, körmenetben hirdetik az örömhírt a többi embernek is.
The Resurrection of Christ - kortárs ikon (forrás: http://www.iconsexplained.com/iec/00046.htm)
Húsvétvasárnap és hétfő már az ünneplésről szól, a feltámadt Jézus megjelenik először Mária Magdolnának, majd a tanítványoknak és még 50 napig az övéivel marad. A következő nagy ünnep pedig már az ötven napot jelentős Pünkösd (Pentecosta) lesz, amikor a Szentlélek eljövetelére emlékezünk.
Forrás: http://pokhalo.blogter.hu/38998/a_szent_harom_nap_tortenete
Összefoglalva: a Katolikus Lexikon alapján a húsvéti szent háromnap (lat. Sacrum Triduum Paschale): az egész →liturgikus év csúcspontja, eredetileg Jézus Krisztus föltámadását, →húsvétvasárnapot megelőző három nap: →nagycsütörtök, →nagypéntek, →nagyszombat. - Később estétől estéig számolva a napokat, „az Úr szenvedésének és föltámadásának napjai. A nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője húsvétvasárnap esti dicsérete” (vecsernyéje). - A húsvét egyetlen eseményének hármas napja van. Nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés.
Tárgya: a) nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete; b) nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála; c) nagyszombat estéjétől húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása. Ez az ünneplés tetőfoka, mely →húsvét vigíliájával kezdődik és magában foglalja húsvétvasárnapnak mint az „ünnepek ünnepének” liturgiáját is. V.A.
Forrás: Katolikus Lexikon , http://lexikon.katolikus.hu/H/h%C3%BAsv%C3%A9ti%20szent%20h%C3%A1romnap.html
|