Hírek : Turisztikai szenzációra készül Székelyföld |
Turisztikai szenzációra készül Székelyföld
2009.03.20. 17:57
2009.03.20. Erdély.Ma - Hargita és Kovászna megye összesen 13 települését vonták be abba a borvíz-projektbe, amely a székelyföldi ásványvízre épülő, egykoron európai hírű gyógyfürdőkultúrát szeretné fejleszteni, újjáépíteni, illetve az ásványvíz-palackozás felújítását támogatni, úgy, hogy közben a munkahelyteremtés és a modern kor elvárásait is szem előtt tartják
A székely büdösvíz, és palackozása
A szénsavat tartalmazó, többnyire savanykás forrásvíz erdélyi neve: borvíz, a forrásra épült kút neve pedig: borkút (a víz ásványanyag-tartalma forrásonként eltérő). A nem székelyföldieknek komikusnak tűnhet az ásványvíz ’borvíz’ megnevezése, de mint ismeretes Székelyföld – kivéve a küküllőmenti nyugati részeket – nem a szőlőtermesztésről híres. Viszont a székelyföldi ’ásványvizek’ a savanykás bor ízére emlékeztetik a fogyasztót, innen az elnevezés, a székely márkanév. Székelyföld igen gazdag borkútakban, aki csak tehette és teheti, borkútról hordja az ivóvizét. A borvíz másik helyi megnevezése a büdösvíz.
A gyógyfürdőkultúra mellett, a borvíz-kutakra épülő másik fontos tevékenység – a XIX. század közepe óta – a borvíz palackozása. A borvíz fuvarozása mindig jövedelmező vállalkozás volt a térségben. A múlt században nemzetközi kiállításokon is díjazták például a borszéki ásványvizet: 1873-ban Bécsben aranyérmet, 1878-ban Párizsban, majd 1885-ben Budapesten ezüstérmet nyert.
Székelyföldön található Románia ásványvízkészletének jelentős hányada, a források száma kétezer fölött van (Hargita megyében több mint 1000 forrás van). A mintegy 30 romániai ásványvíz-palackozó üzem fele a székelyföldi Hargita megyében működik. Így is azonban a kitermelhető vízmennyiségnek csupán 14(!) százalékát palackozzák.
Sajnos ma már az ásványvíz palackozó vállalatok a források magyar nevét már nem tüntetik föl, pedig ezt ma már senki sem tiltja. Így a kutak történelmi nevei ma már a nem helyi ember számára nem azonosíthatóak. A nemzeti önismeret károsodása sajnos ilyen apró lépésekkel is elérhető...
Az erdélyi borvíz turisztikai jelentőségének ismételt felfedezéséről tanúskodik azonban, hogy már két évben is megtartottak az ún. Aquariust, a borvíz ünnepét: 2007-ben Mikóújfaluban, 2008-ban pedig Sugásfürdőn került sor a rendezvényre. A sikeres ünnepek hozzájárultak a Hargita és Kovászna megyei elképzelés, a „borvíz útja” kezdeményezés megvalósításához.
A Borvizek útja
A Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium és Hargita Megye Tanácsa által aláírt szerződés értelmében a Borvizek útja projekt kivitelezési munkálatainak kezdési idejét 2009. március 9-i dátumra határozták meg. Sikernek könyvelhető el, hogy Székelyföld két déli térsége, Hargita és Kovászna megye nem kevés, évekig tartó vita és huzavona után végre mégis összefogott a Borvíz-projekt megvalósításában.
A Borvizek-útja projekt tervezése 2005-ben kezdődött, és 2007-re készült el. A programban résztvevő 13 település turisztikai infrastruktúrája új sétányokkal, pihenőpavilonokkal bővül, továbbá korszerűsítik a forrásokat, a fürdőmedencéket, javítják a közvilágítást és az ivóvíz-hálózatot.
A közel 10 millió euró értékű beruházás két harmadát uniós Phare pénzekből (6,7 milliós euró) fedezik, amit kiegészít a 1,66 millió kormányzati támogatás. A fennmaradó összeget, az önrészt a helyi önkormányzatoknak kell biztosítani. A munkálatok 18 hónapon keresztül tartanak és várhatóan újabb befektetőket vonzanak majd a térségbe.
A borvíz útjának gerince dr. Klárik László ötletgazda és programfelelős megfogalmazása szerint az 12-es országút, vagyis Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda – Gyergyószentmiklós útvonal, amelyből három hurok kanyarodik ki. A ’Borvizek útjának’ állomásai: Kovászna megyében Sepsibükszád, Barót, Bereck, Bodok, Bölön, Málnás, Előpatak, Hargita megyében pedig Tusnádfürdő, Csík-Zsögöd, Borszék, Szentegyháza, Gyergyóremete és Szejkefürdő.
A Borvíz-konferencia és a „szépséghibák"
„Nem első és nem utolsó ez a beszélgetés borvíz témában” – nyitotta meg Borboly Csaba, megyei tanácselnök a borvízforrások kihasználásáról szóló beszélgetést. A 2009. március 10-i beszélgetésén részt vettek a térség polgármesterei, Gyerkó László szenátor, Antal István parlamenti képviselő és meghívott szakértők – írja a Figyelo.ro.
A konferencia és a program kezdeményezésének célja az volt, hogy felrázza a helyi önkormányzatokat, hogy az ásványvízforrások kihasználtsága még nem érte el a lehetséges sokoldalúság tetőpontját, és ezt a helyi közösségek és a megye javára kellene fordítani a jövőben.
A konferencián szó volt a források gazdasági hasznosíthatóság mikéntjéről is, a munkahely-teremtési lehetőségekről és a helyi vállalkozások erősítéséről. A szolgáltatások bővítése minőségi és mennyiségi szempontból új munkahelyek megteremtését eredményezné, hiszen borvíz van bőven.
A konferencia kapcsán az Új Magyar Szó oldalon is érdekes összeállítás jelent meg „Bukarestbe vezet a borvíz útja?”- címmel, amely a lehetőségek mellett a jelenlegi veszélyekre figyelmeztet, amelyek kiküszöbölésére összefogásra van szükség.
Az egyik szépséghiba, hogy az ásványvíz-kitermelési díjból az állam nagyon keveset juttat vissza a helyi önkormányzatok felé. Az RMDSZ több alkalommal törvényjavaslatot nyújtott be arra nézve, hogy a kitermelés után fizetett illeték nagyobb hányada maradjon az érintett településen. A jogászok mindig azzal a kész válasszal hozakodtak elő, hogy az altalajkincsek, mint az ásványvíz is állami köztulajdonnak számítanak, ezért a kitermelés után fizetett illetéknek az állami költségvetésben van a helye.
A második szépséghiba, hogy a 2005-ben érvénybe lépett kitermeléssel kapcsolatos törvényt sem tudják betartani az önkormányzatok, amely arról szól, hogy a helység területén működő kitermelőnek kell helyreállítania a kitermeléssel járó károkat, mint amilyen az utak rongálása, vagy a tevékenységgel kapcsolatos szennyezés.
Bízzunk benne, hogy a megvalósuló Borvíz útja valóban turisztikai, és gyógyászati vonzatú lesz, sokakat vonz majd Székelyföldre, és a turizmusból befolyó pénzösszeg feledtetni tudja majd a szépségfoltokat.
|