Feljelentette az Országos Egészségbiztosító Pénztárat (CNAS) az RMDSZ csíki területi szervezete, amiért az csupán egyetlen Hargita megyei román napilapban hirdette meg a Hargita megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, figyelmen kívül hagyva, hogy a megye lakosságának 84 százaléka magyar ajkú. A panaszt március 6-án elküldték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD). Asztalos Csabának, a CNCD elnökének egyelőre nincs tudomása arról, hogy panasz érkezett volna a tanácshoz – olvasható a bukaresti Új Magyar Szó hasábjain.
Az arcába vágták a rózsacsokrot
Március 11-én Kolozsváron, a Városi Kultúrházban az eszperantó nyelvről hallhattak előadásokat az érdeklődők. A szervezők dr. Lazaro Ludovico Zamenhofra, az eszperantó nyelv megalapítójára kívántak emlékezni. Bardi Liviu, az eszperantó nyelv egyik kolozsvári ismerője beszélt erről az egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, nemzetközi nyelvről. Az előadás románul hangzott el – írja a kolozsvári Szabadság.
A másik meghívott Asztalos Lajos volt, akit arra kértek fel a szervezők, hogy magyarul is beszéljen az eszperantó nyelv jelentőségéről. Az ismert helytörténész előadása kezdetén elkezdődött a susmogás a hátsó sorban, majd hangosan is szóvá tették néhányan: miért kell magyarul is elmondani azt, ami románul már egyszer elhangzott? Az csak puszta időrablás! – hangzott el néhány felháborodott résztvevő szájából. Hiába igyekezett nyugtatni a kedélyeket az esemény egyik szervezője, Sigmond Júlia azzal, hogy az eszperantó a barátság és a béke nyelve, s hogy most erről van szó, a háborgó hölgyeket ez kevésbé érdekelte.
Sigmond, az esemény egyik szervezője később a lapnak küldött, megrázó hangvételű levelében megírja, hogyan próbálták megnyugtatni a kiabáló nőt, eredménytelenül. „A vak gyűlölet beszélt belőle: »Romániában élünk. Tanuljon meg mindenki románul!«” Sigmond megkérdezte tőle: „Ha angolul beszéltünk volna, az nem zavarná?” „Az más!” – mondta ő. Bardi Liviu is próbálta megnyugtatni, erre a nő fenyegetni kezdte, hogy vigyázzon magára, mert „megjárhatja”. Paskucz Viola lefényképezte a kiabáló nőt, az meg dühében felkapta az előtte lévő székről az ott heverő rózsacsokrot, és Paskucz arcába csapta.
A lap emlékeztet: Romániában a többségi nemzet tagjait még mindig idegesíti, ha magyar beszédet hallanak. Többeket továbbra is összevernek emiatt, ez történt például tavaly március 15-én a rendőrség szomszédságában.
Belerúgtak a magyar fiúba
A sepsiszentgyörgyi Mikes-iskola színjátszó körében lezajlott próbáról ment haza Fazakas Misi színész, a színjátszók vezetője. Egy csoport románul beszélő fiatal egyike belerúgott az egyedül hazafelé tartó magyar fiúba. Fazakas közbelépett – mobiltelefonon hívta a rendőrséget –, erre a román fiatalok távoztak. A járőröket mindössze három perce küldték ki – írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi lap.
Egymaga tüntet „Édes Anyanyelvünkért”
Figyelemfelkeltő, egyórás, egyszemélyes tüntetést vállalt a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, a csíkszeredai Édes Anyanyelvünkért Szövetség és a városi Székely Nemzeti Tanács elnöke, mert az intézményben nem biztosítják az anyanyelvhasználatot. Veress mindaddig folytatni kívánja a tiltakozást, amíg a magyar nyelv használatát nem teszik lehetővé a megyei törvényszéken, minden csütörtökön itt lesz. Veress az elmúlt húsz évben négyszer kezdett hasonló jellegű tiltakozásba, mindannyiszor sikeresen. Korábban a csíkszeredai RMDSZ székházáért vállalt tiltakozást, ugyanis a 83 százalékban magyarok lakta városban 1997-ben még nem volt a városi szervezetnek székháza. 2000-ben a székelyudvarhelyi Cserehát-ügyben meghurcolt Bardócz Csaba ügyében foytatott egyszemélyes tiltakozást, de felemelte a szavát a csángók érdekében, vagy a Szent Kereszt-plébánia egykori, a kommunizmussal szembeni ellenállás egyik helyi szimbólumává lett ideiglenes deszkatemplom megmentéséért is – közli a kolozsvári Krónika.
2002-ben a postahivatalok és a telefonos tudakozó kizárólagos román nyelvhasználata ellen kezdett akcióba. „Aki úgy érzi, neki is fáj a magyar nyelv méltatlan mellőzése, idővel csatlakozik majd. Most egyelőre azt láttam, sokan félnek akár még megállni és a tiltakozás okát ismertető román és magyar indoklást elolvasni is” – nyilatkozza Veress.
Keretes anyag: Munkács határában megrongálták az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc podheringi csatájának helyszínén álló emlékmű ruszin nyelvű márványtábláját. A hét elején meggyalázott vereckei honfoglalási emlékmű ügyében csupán garázdaság miatt indul nyomozás – írja a kolozsvári Krónika szintén március 13-án.
(MNO)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum