Mesterházy Zsolt: A magyar bronzkor, Kr. e. 2800-800		2008.06.24. 19:57
A péceliek által megindított nagyszabású változások megértéséhez most újabb telepesek megjelenésére mutathatunk rá. A Kr. e. 2000 körüli időkben vagyunk. Keleten már véget értek a legnagyobb arányú folyamközi kivándorlások, sőt a Kaukázuson túli Kubán-Majkop magas fémművességgel bíró népe is szétszéled. Egy részük északnak indul, hogy a folyóvölgyek mentén művelésre alkalmas könnyű földet keressen, más részük az Urál érceinek nyomában hagyja el a térséget, harmadik részük viszont nyugatra tart. Különös módon szétszéledésük idejéhez más következmények is kapcsolhatók, szereplésük nyomán Kisázsiában és Krétán is nagy technológiai változásokat láthatunk, sőt olyan szellemi hagyaték morzsái kerülnek elő, amelyek nekünk nagyon ismerősek. A Kárpát-medencébe érve rövid idő alatt nagy változásokat okoznak. Tovább…

Bíró Lajos: Szkíták és székelyek		2008.06.24. 19:48
Hérodotosz említi (IV.6.), hogy a szkíták együttesen magukat SZKOLotosz néven jelölték, királyuk neve után. Szküthának (=szkíta) a hellének, azaz a görögök csak utóbb nevezték el őket. A SZKOLotosz név első három mássalhangzója - akárcsak SZKÜLész és SZKYLurosz szkíta királyok neveiben--megegyezik a SZÉKELY népnév három mássalhangzójával. A "székely" név töve azonos a régi "szék" (v."szik") szavunkkal is, amely valaminek a belsejét, magvát jelenti, ahogy a "magyar" népnév is a "mag" gyökből képeztetett. Hérodotosz szerint a perzsák minden szkítát szaká-nak hívtak, és e "szaka" név egyik változata a "daha" (=dák) volt. (V.ö. finn "suku"= törzs, faj.) Baráth Tibor is arra a következtetésre jutott, hogy a székelyek a Kárpát-medencébe 2700 éve betelepült szkíták utódai, akik eredeti nevüket mindmáig megőrizték. Szerinte Kr. e. 500 és 300 között a szkíták (azaz a székelyek ősei) alkották az ország harmadik legnagyobb népcsoportját. [1] Tovább…