Úgy vélte, a korabeli Magyarországon „látszatkonszolidáció” volt, amely mögött a társadalom megosztottsága: az „idegen tőkéshűbériség” és az „idegen szellemű nemzetközi proletár hierarchia” feszült. A szociális kérdés megoldatlansága, a csonka nemzeti társadalom, a bankoligarchia egyeduralma, a magyar faj erőinek kisajátítása, a latifundiumok dominanciája, a magas adók – mindezen problémák a magyarság tömeges kivándorlását okozták.

Hát nem ismerünk rá mai viszonyainkra, ha olvassuk e sorokat, amelyek több mint  nyolcvan évvel ezelőtt íródtak?

Akkor konszolidációnak, ma reformoknak becézik az ország tönkretételét, s az emberek elnyomorítását.

Az akkori „idegen szellemű, nemzetközi „proletárhierarchia” mutáns csökevényei alkotják a mai politikai felső vezetést.

Mintha visszamentünk volna az időben. A miniszterelnök most is az ország elhagyására ösztökél, s a mának is megvannak a maga politikai, és gazdasági latifundiumai, amelyek intézményesített tolvajlással, rablással egyre növekednek.

A demokrácia lényegét Ady így fejezte ki: "minden ember fenség". Hogy nem az államért élünk, hanem az állam feladata az embert tovább vinni a végső emberi értékek útján.

Ez lehet a mai nemzeti radikalizmus erkölcsi parancsa, elvi, eszmei categoricus imperativusa. Ez az alapja mai küzdelmeinknek, és minket, leginkább ez a gondolat jellemez.

Tudjuk, az emberi egyenlőtlenséget bizonyos értelemben sohasem lehet megszüntetni. Ámde az egyenlőtlenséget mérsékelni kell az igazságosság jegyében.

Valljuk, hogy a többségi elv egy szükséges rossz, mert nem tudtunk helyette jobbat és igazabbat keresztül vinni. De ami a demokráciára igazán jellemző, az nem pusztán a többségi elv, hanem a kisebbségnek a joga, hogy a maga élni akarását egy ésszerű rend keretében keresztülvigye, és a többségi társadalomba illeszkedve, a maga céljait és felfogását érvényesíthesse. Más szóval, az államalapító magyarság, és az államalkotó nemzetiségek, mint a Szent Korona tagjai, mind ugyanazon jogokat élvezik, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik őket.

Alapelvünk, hogy a demokráciában a vallás és a szellem világa sérthetetlen. A lélek és a szellem szabad kell, hogy legyen; e nélkül az egyén rabszolga.

Állítjuk, hogy demokráciának igazi ereje csak akkor lesz, ha csakugyan telíteni tudjuk emberi méltósággal és az emberek biztonságos, jó színvonalú életkörülményeivel.

Merőben gazdasági és politikai reformok nem elegendők, ha nem térünk vissza alapvető értékeinkhez. E nélkül a demokrácia új osztályuralmat fog teremteni.

Alapvető értékeink a múltunkban gyökereznek. Ezért a már tökéletesre kristályosodott magyar értékeinket megőrizzük, s ma is hasznosítjuk.

Ezek közül legfontosabb a Szent Korona eszme, annak öt alapelve, amelyekre minden ráépíthető, ami fontos az ország jövőjét tekintve.

A Nemzetnek megvannak a természetierő-szerű követelései, s ezt az akaratot kívánjuk az új államalakításra fölhasználni, amely állam szolgál minket, polgárait. A paraszt, a munkás, a kis és középvállalkozó, a hasznos értelmiség jogos igényeit tartozik mindenekelőtt kielégíteni.

Azt gondoljuk, hogy, ha ez az akarat érvényesül, akkor a Haza nem csak egy elvont fogalom, hanem igazi tartalommal megtöltött, tapintható, az egyén és a közösségek számára biztonságban belakható, valódi élettér lesz. Mindannyink által épített, és mindannyinkról gondoskodó Magyarország.

Együtt a Nemzettel. A Hazáért. Bátran, megalkuvás nélkül, radikálisan.

Ez a mai nemzeti radikalizmus, a magam megfogalmazásában. Ezt ajánlom hitvallásunknak, mert ez a jövő záloga.

Tudom, hogy ha összefogva, egységesen, ezen az elvi alapon, programot alkotunk, és megmutatjuk magunkat a Nemzetnek, akkor jelentős támogatottságot érhetünk el, s meghatározó részei lehetünk a politikának.

Nemzettel a Hazáért Összefogás Közössége

Vass István

képek: Index.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés