Tőkés László püspök, EP-képviselő rámutatott, hogy az ún. belső koalíciós megállapodás egy hosszú folyamat eredménye, hiszen az EMNT már megalakulása óta állhatatosan szorgalmazza a párbeszédet; 2006 vége óta pedig, kisebb-nagyobb megszakításokkal, valójában egyfolytában tartottak az egyeztetések. Úgy ítélte meg, végül is a megegyezésben döntő szerepe volt annak, hogy az RMDSZ-t kiszorították a kormányból.

Az autonómia ügye mindennél előbbre való, fogalmazott az erdélyi magyarok európai képviselője, felülír minden személyes és pártérdeket. Brüsszeli tapasztalatait összegezve Tőkés László kifejtette: az Európai Parlamentben megerősödött abbéli meggyőződésében, hogy összefogás nélkül nincs autonómia. Ezt a különböző flamand, délt-tiroli, katalán, baszk, skót stb. „működő autonómiákkal" kapcsolatos tapasztalatai is egyértelműen alátámasztják. Amint az köztudott, Tőkés László az autonómiáért harcoló, valamint regionalista európai nemzeti közösségek szervezeteit és pártjait tömörítő Európai Szabad Szövetség [EFA] frakciójának sorait erősíti az Európai Parlamentben.

Az EMNT küldöttsége – Tőkés László elnök, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor alelnökök – konkrét javaslatcsomaggal érkeztek a tegnapi tárgyalásra. Az RMDSZ vezetősége – Markó Béla elnök, Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója – megegyezési szándékuk komolyságát bizonyítandó konstruktívan viszonyultak a javaslatokhoz. Az EMEF létrehozása mellett a felek két munkacsoport létrehozásában is megegyeztek: egyikben – bevonva a székelyföldi autonómiáért küzdő szervezetek képviselőit – közös szakértői csoportot hoznak létre a Székelyföld területi autonómiáját célzó autonómiakoncepciók összehangolására, illetve cselekvési tervet dolgoznak ki azok megvalósítására; a másikban viszont a sajátos státusú önkormányzatok felállításának a lehetőségeit vizsgálják, illetve ennek a törvényi kereteit dolgozzák ki.

A felek előirányozták: a nemsokára sorra kerülő, áprilisi RMDSZ Kongresszuson az aradi kongresszuson határozatba foglalt Kulturális Autonómia Tanácsot (KAT) kiszélesítik oly módon, hogy az ne csak az RMDSZ egyik belső intézménye, hanem ténylegesen az erdélyi magyar közösség egészét reprezentáló intézmény legyen.

A közelmúlt székelyföldi történései kapcsán a felek támogatásra javasolják a Székelyföldi Memorandumot, valamint közösen kezdeményezik egy Erdélyi Memorandum megírását és képviseletét az 1993-as Memorandum mintájára. Végül az RMDSZ vállalta, hogy a jövőben erősítse a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) munkálataiban való részvételét.

A tárgyalócsoportok tagjai megegyeztek: az összefogás erőpróbája a júniusi európai parlamenti választásokon való közös részvétel, a Magyar Összefogás Listájának a – remélt – sikere. Tőkés László ezen a listán az első helyet fogadta el, az RMDSZ a 2. és a 3. hellyel rendelkezik. A június 7-i választáson az előreláthatóan alacsony román részvétel miatt jó mozgósítással továbbá befutóként megcélozható a 4. hely, melyre szintén az EMNT nevesíthet jelöltet. A fennmaradt helyekre 75–25 százalékos arányban állíthat jelölteket az RMDSZ és az EMNT.

A felek külön kampánycsapatok felállításában egyeztek meg, egy közös, a kampányt koordináló bizottság felállításával. Ugyanakkor az EMNT és az RMDSZ egy közös európai keretprogramot dolgoz ki, amely mellett mindkét fél megjelenítheti saját értékrendjét és sajátos programelemeit.

A tárgyaláson formai, illetve technikai jelentőségű kérdésnek számított az, hogy a Magyar Összefogás Listája az RMDSZ égisze alatt indul; a kampány arculati anyagain viszont mindkét fél logóit használni fogják.

Az EMNT vezetősége a továbbiakban tárgyalásra hívja a Magyar Polgári Párt vezetőségét, hogy a Magyar Összefogás Listájának 4. helyére jelöltet állítsanak, illetve a többi támogató szervezettel a további jelölések ügyében egyeztessenek.

2009. február 13.

Az EMNT Sajtószolgálata