Hírek : Pásztor: Nemzetközi színtérre vinni "Vajdaság" ügyét! |
Pásztor: Nemzetközi színtérre vinni "Vajdaság" ügyét!
2009.02.12. 16:30
2009.02.09. VajdaságMA - Pásztor István, a VMSZ elnöke attól tart, hogy a szerbiai parlament nem fogja elfogadni a tartományi statútumot. Ezért szerinte a Demokrata Pártot terheli a legnagyobb felelősség és a demokratáknak választaniuk kell, melyik úton mennek tovább. Azon-e, amit ígértek, vagy beállnak azok sorába, akik a kilencvenes évek háborús retorikájához nyúlnak vissza. A VMSZ nem hajlandó még egyszer megtárgyalni az elfogadott alaptörvény ügyét. Ugyanakkor a szerb pravoszláv egyház aktív politizálását sem kívánja minősíteni. A VMSZ elnökével újvidéki sajtótájékoztatója után beszélgetett munkatársunk.
- Mind kilátástalanabbnak tűnik, hogy a köztársasági parlament jóváhagyása meglesz az alaptörvény elfogadásához. Emlékeztetni szeretnék rá, hogy a vajdasági képviselőház október első felében fogadta el a dokumentumot, annak a keretnek az alapján, amelyet a bő két évvel ez előtt elfogadott szerbiai alkotmány meghatározott. A szerbiai parlamentnek alkotmányos kötelezettsége lett volna, hogy december 31-ig megvitassa a statútumot, illetve, hogy jóváhagyja. Ezt a határidőt a parlament nem tartotta tiszteletben. Újabb határidőként megjelent a politikai szférában január 31-e, utána pedig március elseje. A dolgok mostani állása szerint, figyelembe véve az utolsó napok történéseit és a megnyilatkozásokat, mindinkább úgy tűnik, hogy ennek a határidőnek a betartása is igencsak kérdéses.
- Mi ennek az oka?
- Megkerülhetetlen kérdés, hogy mért van ez így, és hogy a politikai játékosok közül, kinek mekkora a felelőssége ennek kapcsán. Bizonyos, hogy a politikai felelősség nagysága annak a függvénye, hogy kinek mekkora ereje van. Ebből a szempontból a Boris Tadić elnök úr vezette Demokrata Pártnak a legnagyobb a felelőssége. Régóta arról beszélek, hogy a DS-n belül van egy fajta különbözőség a vajdasági statútum megítélése kapcsán. Ez pedig arról szól, hogy melyik alternatívát választja a Demokrata Párt. Azt-e, amelyet a választási kampány ideje alatt hangsúlyozott – ez a regionalizációról, a decentralizációról és a vajdasági autonómia kiszélesedéséről szólt – vagy pedig abba az irányba mozdul el, ami visszatérést jelent a kilencvenes évek történéseihez és hangulatához. Ugyanis az utóbbi időben a szerb ortodox egyház és a szerb értelmiség egy részéről a statútum kapcsán olyan kijelentés formáló nyilatkozatok hangzottak el, amelyek nagymértékben emlékeztetnek a kilencvenes évek retorikájára. E között a két retorika között kell a Demokrata Pártnak választania. A kettő nem összeegyeztethető. De úgy gondolom, hogy a kérdés a statútum kereteit túllépi. A megválaszolása ad majd választ arra, hogy vajon, Szerbia EU-s közeledése mennyire reális, Szerbia felkészültsége és határozottsága tekintetében.
A DS ne csak ígérgessen
- Ebben a helyzetben mit vár a VMSZ a Demokrata Párttól?
- A VMSZ azt várja, hogy a DS szembe tudjon nézni ezekkel a kihívásokkal, és bátor választ tudjon adni a felmerült kérdésekre. Olyan bátor választ, amelyeket a politikai retorika szintjén folyamatosan lebegtet. A mi számunkra csak a központosított hatalom leépítése, a javak ott maradása, ahol létrejöttek, jelent elfogadható megoldást. Ennek a megvalósítása érdekében pedig a különböző politikai eszközöket kihasználva mi lépéseket tettünk és teszünk. Másrészt a parlamentek munkájában ezeket az álláspontokat képviselve nyomatékot adunk ennek a hangnak. Harmadsorban pedig úgy érzem, elérkezett az a pillanat, amikor ezt a kérdést már nem lehet csak országon belül kezelni, hanem a nemzetközi színtérre kell kivinni.
A VMSZ nem tárgyal még egyszer a statútumról
- Most úgy néz ki, hogy a statútumot Belgrádból pótvizsgára visszautalják a tartományi képviselőházba. A VMSZ belemegy ebbe? Visszafogja magát, és elfogadja a belgrádi diktátumot?
- A mi számunkra ez teljesen elfogadhatatlan ügykezelés. Azért elfogadhatatlan, mert azt jelenti, hogy nem formális politikai körökben, hanem pártkonyhákban döntenek arról, hogy mi lesz egy választott testület döntésének a sorsa. A vajdasági statútumot a vajdasági parlament fogadta el, ezért elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt valaki pártkonyhában visszadobja újragondolásra. Másrészt meggyőződésem, hogy ez a statutáris megoldás nem lépi túl az alkotmányos kereteket. Az újragondolásra és átdolgozásra való visszadobás pedig egyértelmű jele volna annak, hogy Belgrádban kiskorúsítják a vajdasági parlamentet, és ezt semmiképpen nem tudjuk elfogadni.
De bojkott sem lesz
- Ez azt jelenti, hogy bojkottálni fogják az ülést?
- Nem fogjuk bojkottálni az ülést egészen biztos, a parlamenti demokrácia eszközeivel ellent fogunk állni, hogy ez az esetleges forgatókönyv realitássá váljék.
- A szerb pravoszláv egyház nem első ízben szól bele a politikai élet alakításába. Korábban kimondta véleményét a délszláv térségben dúlt háborúról, véleményt formált Koszovóról, papja megáldotta a srebrenicai mészárlásba induló hóhérokat és most levelet intézett a szerbiai közjogi méltóságokhoz, amelyben a vajdasági statútum elutasítására szólít fel. Mit gondol erről a VMSZ elnöke?
- Döbbenettel olvastam ezt a levelet, de úgy gondolom, hogy a pravoszláv egyházzal kapcsolatos kérdések kapcsán nem nekem és nem nekünk kell megfogalmaznunk a véleményünket, hanem azoknak, akik ennek az egyháznak a tagjai, és akiké ez az egyház.
Ternovácz István - VajdaságMA.info
|