Ezért csak néhányat említek közülük, jogfosztottságunkat alátámasztandó. Íme: A székelyföldi vállalatok avatatlan kezekbe való átjátszása, tönkretétele és bezárása. Az infrastruktúra karbantartásának elhanyagolása, fejlesztésének mellőzése. A magánvagyon visszaszolgáltatásának akadályozása. A magyar nyelvű állami egyetem hiánya. A magyar nemzetiségűek fokozatos, de erőteljes kiszorítása a prefektúrák, rendőrség, csendőrség, katonaság, igazságszolgáltatás, pénz- és vámügyőrség berkeiből. Az állami vállalatok jól fizető munkahelyeinek szinte kizárólagosan román nemzetiségűekkel való feltöltése. Gondoljunk csak az utóbbi hetek eseményeire. A magyar prefektusok és intézményvezetők félreállításának szándékára. Melynek megvalósítása már el is kezdődött. Mi más ez, ha nem etnikai tisztogatás? Gyarmatosítás. Alapvető emberi és állampolgári jogaink durva megsértése. Semmibe vétele. Mely napjainkban soha nem látott méreteket ölt. E ránk nézve szomorú jelenséget elemezve nem nehéz megállapítani: a jelenlegi körülmények között nem szavatolt a megmaradásunk.

Éppen ezért, tisztelt Államelnök úr, kénytelenek vagyunk kijelenteni a nyilvánosság előtt, jól érthetően és hallhatóan: a Székelyföldnek lesz autonómiája. Lesz autonómiája a Székelyföldnek. Mert így akarjuk. Mi, jogfosztott, üldözött és mellőzött székelyek akarjuk így. Románia másodrendű állampolgárai. Így akarjuk, mert csak az autonómia biztosíthatja egyenjogúságunkat. Gyarapodásunkat. Fejlődésünket. Magyarként való fennmaradásunkat. Lesz autonómiája a Székelyföldnek, mert megvalósításáért harcolni fogunk. Minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel. Beleértve a polgári engedetlenséget is. De tiszteletben tartva Románia alkotmányát. Melyet nem sért jogos követelésünk. Az Ön állításával ellentétben. Hiszen a Székelyföld autonómiája nem sodorja veszélybe az ország szuverenitását. Sem függetlenségét. Sem egységét. És területi épségét sem. Csupán jogi keretet biztosít saját ügyeink általunk való intézésére. Önazonosságunk megőrzése érdekében.

Bedő Zoltán, Háromszék