Hírek : Függetlenséget követelnek a magyarbarát ruszinok Kárpátalján |
Függetlenséget követelnek a magyarbarát ruszinok Kárpátalján
2009.01.29. 17:47
2009.1.29 .commora.hu
A Kárpátalján élő ruszinok önálló államot szeretnének, nem elégednének meg az autonómiával sem. Árnyékkormányt alapítottak és egyre szélesebb külügyi kapcsolataik vannak. A legfontosabb azonban számunkra, hogy hungarus tudatuk révén a magyarsággal szeretnének együttműködni.
Pár szó a ruszinokról
A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Duhnovics eperjesi ruszin görög katolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia kisorosz és a kozák lakosságának ukrán néppé válásával egy időben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus. Tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv ruszból más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt. Emiatt nehéz volt azonnal összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták ezért a ruszinokra is igyekeztek kiterjeszteni a befolyásukat. A görög katolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is. Teljes mértékben máig sem sikerült beolvasztani őket, és most úgy néz ki, hogy újra öntudatukra ébredtek.
A ruszinok eredetüket tekintve mind a Kárpátokhoz kötődnek: vagy még most is a Kárpátok lejtőin élnek (Kárpátalján, Kelet-Szlovákiában, Délkelet-Lengyelországban), vagy pedig onnan vándoroltak el a 18. században a Délvidékre (bácskai, illetve szerémségi ruszinok), illetve onnan vándoroltak tovább a 19. században tömegesen az Egyesült Államokba és Kanadába.
Mindenütt erősen fenyegeti őket az asszimiláció, ahogy a kárpátaljai magyarságot is, „hála" az ukránosításnak. A ruszinok számát meghatározni egyelőre nem tudjuk. Hivatalosan százezer alatt vannak, akik ruszinnak vallják magukat, a ruszinok szerint viszont több százezren is élnek Kárpátalján.
A ruszin azon kevés kárpát-medencei népek közé tartozik, amely nem lázadozott a történelmi Magyarországon és megőrizte mindvégig hungarus tudatát.
Mai helyzet
A ruszinok nemzeti öntudata pedig nemrég erősödésbe kezdett és rohamosan fejlesztik saját intézményeiket és szervezeteiket. Először Ukrajnán belül akartak autonómiát, mára pedig saját államot szeretnének. Ukrajnában jelenleg önálló kisebbségként sem ismerik el őket.
Ideiglenes kormányt is alapítottak 2008 decemberében. A mozgalom vezetője, Dmitrij Szidor jelentette ezt be, aki ellen eljárást is kezdeményeztek az ukrán hatóságok. Akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat.
Az alábbi híreket olvasván gondolkodóba eshetünk, hogy a fősodrú média miért is hallgatja el ezeket a híreket? A legérdekesebb híreket a Szent Korona Rádió válogatta össze:
tovább az alábbi linken:
http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2009_01_28_fuggetlenseget-kovetelnek-a-magyarbarat-ruszinok-karpataljan
(Felföldi Polgár Info)
|