| Hírek : Felsőtúri plébános: "Jó Pásztor kell – nem fogadatlan prókátor!" |
Felsőtúri plébános: "Jó Pásztor kell – nem fogadatlan prókátor!"
2009.01.11. 11:34
Miért nem az Evangélium egyetemes tanítása szerint jár el a Szlovák Katolikus Egyház a magyar hívekkel szemben? Miért olyan nehéz kinevezni egy magyar püspököt?
Kit szolgál tulajdonképpen a Szlovák Katolikus Egyház? A római katolikus híveket nemzeti hovatartozástól függetlenül vagy a tót soviniszta politikusokat? Miért nem emelte fel szavát egy szent gyalázására, történetesen Slota Szent Istvánt gyalázó nyilvános kijelentései ellen !? Egy szentet szabad gyaláznia egy kormánypolitikusnak nyilvánosan, közben meg kettős ketreszteket állítgat és az apostoli kettőskeresztetből politikiai nemzeti szimbólumot kreálva kisajátítja a szlovákság számára? Azt a szent királyt gyalázza, akinek a korábban még csak maroknyi tótság, a mára már sokszorosára gyarapodott szlovákság köszönheti megmaradását !? Akihez a tótok évszázadokon át fohászkodtak? Ehhez miért nincs elmarasztaló szava Sokol érseknek vagy szóvivőjének?
Az alábbiakban egy teológus doktor plébános és egy felvidéki magyar hívő véleményét olvashatjuk a Szlovák Katolikus Egyház magyar püspök kinevezését tiltó állásfoglalásáról. 400 ezer római katolikus hívőről van szó, akik szabad vallásgyakorlásukban szenvednek hiányt emiatt egy Európai Uniós országban.. Igen a vallásszabadság eltiprásához asszisztál a Szlovák Katolikus Egyház és a panaszok nem jutnak el a Szentatyához. A szentségek kiszolgáltatása nem történik anyanyelven Felvidéken. Pedig a római katolikus egyház hívei számára a szentségek vétele nélkül a vallásgyakorlás nem teljes. Sőt a bérmálás szentségének vétele az életben csak egy alkalom és egy életre szól. Saját nyelven lehet csak átélni a misét és a szentségek vételét is ebből egyenesen következik, hogy a szentségek kiszolgáltatását is ezen a nyelven kell tenni. A bérmálás szentségéről van szó,melyet csak püspök szolgáltathat ki.
Felvidéken magyar nyelven nem lehet bérmálkozni,mivel a bérmálás szentségének kiszolgáltatásához nincs magyar püspök ! A szlovákul tartott liturgiában egy két tört magyarsággal felolvasott rész nem nevezhető magyar szertartásnak még akkor isem , ha a püspok úrnál látszik az igyekezet és drukkolnak neki a magyar hívek, nehogy a bakizás megszentségtelenítse a szertartást, hogy végre sikeresen fejezze már be az elkezdett magyar mondatot. Személyes tapasztalatból mondom. Még az is elképzelhető, hogy csupán egy emberen múlik az egész és a szlovák püpöki karnak más a véleménye a magyar püspök kérdéséről ,mint a háborús bűnös Tisót boldoggá avatni kívánó Sokol érseknek ! Szálljon magába Sokol érsek és érsek létére gondolkozzon el Jézus tanításán! Nem elég hallani szavát, hanem az Ő tanítása szerint is kellene élnie minden kereszénynek ! ( ND megjegyzés)
Felsőtúri plébános: "Jó Pásztor kell – nem fogadatlan prókátor!"
2009.01.10. kuruc.info - Újra terítékre került a felvidéki magyar püspök ügye. S ez a szlovák egyházi körökben ugyanazt a reakciót váltja ki, mintha magyar politikusaink legbátrabbikai közül valaki – csendben és általánosságban, gyorsan hozzátéve, hogy ez Szlovákiára egy az egyben nem alkalmazható- ki meri mondani, hogy a világ egyéb tájain –azaz Európában s minden más civilizált helyen- szabad beszélni az autonómiáról is.
Tehát, Kováčik atya szerint a magyar püspök kérdését feszegetni felesleges, mivelhogy: „A Szlovákiában élő magyar nemzetiségű hívekről nagyon jól gondoskodnak“. Ezekkel a szavakkal reagált Jozef Kovácik, a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője Csáky Pál azon kijelentésére, miszerint Szlovákiában magyar nemzetiségű püspöknek is kellene működnie.
Tessék csak még egyszer elolvasni, ki is Jozef Kováčik! A Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője: Ő tehát a szlovák püspökök nevében beszél. Hogyan jelentheti ki tehát, hogy a magyar hívekről nagyon jól gondoskodnak? Talán megkérdezte őket? Mert ha nem, akkor ráillik a „fogadatlan prókátor“ elnevezés. Olyanoknak a nevében beszél, akik nem kérték fel arra. S elmondja, hogy milyen jól is érzik magukat. Abban a szép, új világban, amelybe Tomko bíboros és nemzettestvérei a szlovákiai egyházmegyei Trianon megalkotása révén belekényszerítették a felvidéki magyar katolikusokat.
„Minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vagyunk elégedve.“ Röviden így lehetne összefoglalni - Ferenc Jóska szavainak szellemében - a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivőjének a felvidéki magyar katolikusok helyzetét problémamentesnek beállító álláspontját.
A szóvivő a régi váddal támadja Csáky Pált, aki következetesen és határozottan kiáll a felvidéki magyar katolikusok jogai mellett. Eszerint a politikus ne szóljon bele az Egyház ügyeibe! Az elv elfogadható is lenne, ha nem néznénk meg a térképet, hogyan is darabolták fel a szlovákiai egyházmegyéket! Talán nem politikai-nemzetiségi alapon? Slota úr és a Matica Slovenská sem álmodhatotta volna meg jobban! Egyébként pedig nem olvashattuk Kováčik atya tiltakozását akkor, amikor Ján Slota, a kettős kereszteket állító „szlovák keresztény politikus” lovasbohócnak nevezte a Katolikus Egyház szentjét, Szent István királyt, akinek egyébként a szlovákság megmaradását köszönheti...
A szóvivő a magyarul folyékonyan beszélő püspököket dicséri, akik szerinte többen is vannak. Ha a kettőt többnek vesszük, igazat is adhatnánk neki. Ugyanis Ján Orosch és Vladimír Filo – szlovák nemzetiségű püspökök- valóban folyékonyan beszélnek magyarul. Másról egyelőre nincs tudomásunk. Nem számít ugyanis magyarul beszélőnek az a személy, aki néhány mondatot képes felolvasni a liturgiából magyarul is. Ezen az alapon a Szentatya is folyékonyan beszél magyarul, mert évente legalább kétszer –karácsonykor és húsvétkor- felolvas két magyar mondatot...
Kováčik atya szerint a magyar hívekről püspöki helynökök is gondoskodnak. Féligazság és csúsztatás egy mondatban! Ugyanis nincsenek minden egyházmegyében magyar ügyekkel megbízott püspöki helynökök. Csáky Pál elemzésében rámutat: „A besztercebányai, rozsnyói és kassai püspökség területén már bizonyos mértékig elfogadható megoldások születtek, a pozsonyi és nagyszombati egyházmegyékben azonban semmyilyen előrelépés nem történt, a nyitraiban pedig nevetséges és elfogadhatatlan megoldást választottak.“ Vajon nevezhető-e magyar helynöknek az a személy –legyen bármilyen buzgó és rátermett lekipásztor is egyébként-, akinek bérmálási beszédéből a videofelvétel alapján 3 értelmes magyar mondatot sikerült összeállítani?
A kinevezett helynökök egyébként nem püspökök. Ők olyan papok, akiknek a megbízatása az egyházjog szerint csak meghatározott időre szól, s mindenben a megyéspüspöknek vannak alávetve. A helynökök kinevezése csak félmegoldás, hiszen –legyen bár működésük bármilyen áldásos- a püspöki szolgálatot mégsem végezhetik, s így a hívek bizonyos fokig meg vannak rövidítve.
A 400 000 felvidéki magyar katolikus számára égető kérdés a paphiány, a katolikus értelmiség képzése és az ifjúság nevelése. Ezekkel a problémákkal a Szlovákiai Katolikus Egyház komplex módon eddig sem foglalkozott, s erre a jelek szerint hajlandóságot a továbbiakban sem mutat.
A felvidéki magyar katolikusoknak tehát nem marad más, mint az ima és a határozott kérés a Szentszék irányában. A Katolikus Egyház, amely egyetemes, s így minden nemzetet magába foglal, nem adhatja farkasok prédájául 400 000 főnyi felvidéki magyarajkú nyáját, amely saját Jó Pásztorára vágyik, akinek érti a szavát s követheti azt.
ThDr. Karaffa János felsőtúri plébános, a Pázmaneum elnöke
(Pazmaneum.com)
Széljegyzet a szlovákiai katolikus egyház nacionalizmusához - A szerző felvidéki katolikus magyar
2009.01.09. kuruc.info
Egyes szlovák egyházi méltóságok és általuk a püspökségek nacionalizmusát évtizedek óta érezzük, elsősorban a papok kinevezésénél a magyarlakta települések plébániáiba, - sőt már nem is leplezik a szándékukat, a magyar hívek illetve falvak elszlovákosítását.
Ez a helyzet állt elő most (2008 júniusában – szerk. ) Kolonban, a magyar esperest 30 év koloni szolgálat után nyugdíjaztatja a nyitrai püspökség, helyébe Beséről helyezi át a szlovák papot, őt pedig a szalakuszi magyar plébános cseréli. Bese többségében szlovák falu, még további 4 település tartozik a plébániához. Szalakusz szlovák falu, ehhez a plébániához tartozik Béd és Menyhe, ide magyar káplánt nevezett ki a nyitrai püspök(ség)! Ha már mindenáron nyugdíjba küldik az esperesünket, akkor nem kellett 4 helyszínen változtatni, a mocsonoki magyar káplánnal megoldható lett volna az üresedés betöltése, de így minek nevezhető ez a püspöki döntés, ha nem nacionalizmusnak?!
A Kolonba kinevezett Markovič tisztelendőt nem ismerem, lehetséges, hogy egy csipetnyi nacionalizmus sincs benne, egyformán szolgálja az Istent a szlovák és magyar hívek lelki üdvéért, de mivel nem magyar, én tiszta szívvel nem tudom elfogadni, s gondolom így van ezzel sok magyar testvérem. Én a hitemet azon a nyelven akarom gyakorolni, melyen megkereszteltek, tehát magyarul, ezen a nyelven kereszteljék és eskessék gyerekeinket, és temessenek, magyarul gyónhassak, ezt szlovák pap nem tudja részünkre megteremteni, bármilyen jószándékkal legyen irántunk!
Az egyházmegyék felosztása mögött szintén ott a nacionalizmus, a Nyitrai Püspökséghez csatoltak sok magyar plébániát a lévai, párkányi és zselízi esperességekből, ami talán mérsékli a zoboraljai magyarok kiszolgáltatottságát, nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen többen lettünk, több magyar plébánia, több magyar pap, de mit segít ez, ha a püspökség teljesen ignorálja a magyar hívek igényeit a hitgyakorlás terén. Annak ellenére, hogy kb. 50 magyar pap van a nyitrai egyházmegyében, mégis szlovák püspöki helynököt neveztek ki a magyar hívek részére, mert a püspökség szerint elég, ha tud magyarul!
Épp most voltak a koloni falunapok (2008. jún. 21.), az ünnepi szentmisét Mons. Pristač celebrálta, így személyesen meggyőződhettünk magyar tudásáról, - még a magyar szöveg olvasása is gondot okozott neki, ezt hallva megértem, hogy csak próbálkozásai voltak a magyar beszéddel. Szlovákul dicsérően szólt templomunk fekvéséről, őseinkről, akik szerinte jóval az első írásos emlék előtt itt éltek, már a két hittérítő, Ciril és Metód idejében (!). De egy szóval nem említette Szent István királyt, aki a templomunk védőszentje, kinek rendeletére épült templomunk, nem említette Szent István feleségét Boldog Gizellát, fiukat Szent Imrét, sem a lovagkirályunkat Szent Lászlót, aki Nyitrán halt meg, a két zoborhegyi remetéről Szórádról-Andrásról és Benedekről sem szólt, akik egy időben az államalapító István királlyal lettek szentté avatva!
A magyar história elhallgatásán nem is csodálkozom, hiszen aki turistaként ellátogat a nyitrai várba, az megtapasztalja, a magyar történelmi vonatkozások említését teljesen kitiltanák a vártemplomból. A püspöki helynök magyar tudása és prédikációja után nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy lássuk az egyház szándékát!
Főtisztelendő Püspök Atyák! Ciril és Metód feladata a hit terjesztése volt, hogy a szláv népek és nemzetek saját nyelvükön megértsék és gyakorolhassák a keresztény hitet, - ezt sikerrel teljesítették. A Szlovákiai Katolikus Egyház célja ettől merőben eltér, a magyar nemzetiségű hívek szlovák nemzetbe való beolvasztására törekszik, - remélem sose sikerül!
Vitathatatlan tény, a Szlovákiai Katolikus Egyház egyértelműen korlátozza a magyar híveket a hit gyakorlásában!
Mit tehetünk ez ellen? Szerintem egy megoldás létezik: Szlovákiai Magyar Katolikus Egyház!
A Szlovákiai Katolikus Egyház lassan két évtizede nem hallja meg imáinkat (Komáromi Imanapok), a Szentatyához nem jutnak el valós információk helyzetünkről, s épp ezért a Vatikán nem foglalkozik problémáink megoldásával, remélem most tudatosítják, hogy a szlovákiai magyar hívek hitgyakorlását érintő feltételeken sürgősen változtatni kell!
A szerző felvidéki katolikus magyar.
(Kitekintő - Felvidék.ma)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum