Hírek : (Hideg)rázós politizálás |
(Hideg)rázós politizálás
2008.12.18. 19:57
2008. december 18., Erdély Ma
Nincs könnyű helyzetben az a politikai alakulat, amely magát érdekvédelmi szövetségnek nevezi, és amely — sajnos — az erdélyi magyarságot „kisebbségként" és nem államalkotó, őshonos, autonóm nemzeti közösségként definiálja.
Az erdélyi magyar ember a tartására, gerincességére, nemzettudatára büszke, ezért nem fogadja el a „hintapolitizálás", az „ahol a hatalom, oda csapódunk" gyakorlatát.
Az elmúlt másfél évtizedben az RMDSZ az ortodoxia elvét magáévá téve, nem szállt szembe a hatalommal, hanem helyet keresett magának benne, beépült a struktúrákba. Mindegy volt, hogy ki kerül kormányra, Iliescu, Constantinescu, Năstase vagy Băsescu pártja, belülről vagy kívülről támogatta őket. Voltak ám látványos pálfordulások is, keményen kampányoltak az SZDP-s Năstasénak, aztán amikor nem ő győzött, teljes lelki nyugalommal átálltak az ellenfélhez.
Mi tagadás, volt hozadéka ennek a magatartásnak, elsősorban a miniszteri és államtitkári székek, magas és jól fizetett hivatalnoki állásokért százak hagyták el Erdélyt, hogy Bukarestben szolgálják a mi érdekeinket. Ne legyünk igazságtalanok, fejlődés is volt tapasztalható, még akkor is, ha a tömbmagyar megyéknek, a Székelyföldnek jóval kevesebb kormánypénzt juttattak, mint például Vasluinak. Viszont a bevált balkáni módon be lehetett menni Bukarestbe, kiskapukat keresni, ezt-azt elintézni. Működött ez a módszer az „átkosban" is, sok szép székely fenyő vándorolt Bukarestbe karácsony táján a fontos elvtársakhoz...
Lehangoló tény, hogy a parlamenti választásokon nem vett részt a magyarság több mint hatvan százaléka. Ennek ellenére, józan politikai helyzetelemzés helyett az RMDSZ-vezetők hatalmas választási győzelemről beszéltek, és helyet követeltek maguknak az új kormányban. Mindenkivel leültek tárgyalni, biztosították a román pártokat, hogy egyetértenek velük, közhelyszerű általánosságokat hangoztatva: decentralizáció (nem autonómia!), gazdasági fejlődés, modernizáció, kultúra, oktatás támogatása.
Egy hatszázalékos pártnak azonban már nem jutott hely, a román hatalomnak nincs szüksége többé a „kényelmes politikai partnerre".
Markóék most előrántották, mint nyuszit a kalapból, az „etnikai" kérdést, ők a szegény magyarok, akiket diszkrimináltak, ezért Brüsszel is csóválja a fejét…
Ama hírhedett deményházi videofelvételen (amelyet az RMDSZ Nyárád menti kampányfilmjeként vetítettek le, és nem „kandi kamerával" vették fel sunyin belopózkodó alakok) Markó Béla a Magyar Polgári Pártról lekicsinylően, fölényes gúnnyal beszél, „bánja", hogy felajánlott két helyet nekik (egyébként a helyhatósági választási eredmények alapján minimum négy járt volna), és álságosan kijelenti: „A hideg is kiráz arra a gondolatra, hogy MI LETT VOLNA, HA ELFOGADJÁK?"
A válasz egyszerű: a két alakulat megegyezését örömmel fogadta volna az erdélyi magyarság, nem maradt volna kiábrándultan otthon több százezer ember, és ma megint ott ülhetnének a kormányban, meleg bársonyszékben!
Papp Kincses Emese, Háromszék
|