– Wass Albert a rendszerváltás utáni évek legolvasottabb erdélyi magyar írója. Megjelent és eladott könyveivel rekordot döntött: a könyvektől elidegenedett világban szinte csodával határos az a szeretet, amely műveit és munkásságát övezi. Szerinted mi a titka ennek?
– Sok ellenzője, kritikusa azt is felrótta Wass Albert művei kapcsán, hogy azok túl közérthetőek. Ez az egyik kulcs: Wass az emberek nyelvén ír. Nem öncélú az írásművészete, hanem egyfajta missziót végez az irodalom eszköztárával. Adamikné Jászó Anna nyelvész mondja a vele készült interjúban, hogy az emberek választ várnak a könyvektől, akár magánéleti, akár vallási, akár közéleti problémáikra. Wass Albert pedig az életről ír. És nem is akármilyen életről: az elhallgatott életről. Azokról a feledés homályába veszett korokról, évtizedekről, időszakokról, melyeket – jól tudjuk – a történelemkönyvekből vagy kihagytak, vagy hazug módon mutattak be.
Nagyon tisztelem Wass Albertben a mindenekfeletti őszinteséget, az igazság mindenekfelettiségét. A második világháború idején, négy évig tartó „magyar világot” szemléltető műveiben nyíltan rámutat azokra a visszásságokra, melyeket az anyaországból érkezett hivatalnokok követtek el, akik nemegyszer valamiféle gyarmatként kezelték Erdélyt, az itt élő magyarokat pedig nem mindig akarták olyannak elfogadni, amilyenek. A Tizenhárom almafa és a Jönnek több ilyen párbeszédet, megállapítást tartalmaz. És ne feledkezzünk meg a könyvben szintén szereplő Takaró Mihály irodalomtörténész megállapításáról sem, aki ugyanezt úgy fogalmazza meg, hogy Wass Albertnél a rossz román mellett ott van a jó román, a rossz zsidó mellett a jó zsidó és természetesen a jó magyar mellett is a rossz magyar. Az a fajta kettős mérce és PC, azaz politikai korrektség, mely napjainkban oly erőteljesen diktál a médiában és a politikában, az Wassnál nincs jelen.
Az erdélyiek – benne románokkal, magyarokkal, zsidókkal – életéről írt, az életről pedig csak őszintén szabad írni, máskülönben elfogult és propaganda jellegűvé silányul. Ebben rejlik Wass egyik nagysága: őszinte lenni, értékrendet képviselni kevesen vállalják fel a mai képmutató, értékeit szétdobáló, lenéző világban, amelyben élünk. Rövidre zárva: Wass Albert igazat ír, hát csoda-e, hogy sokak szemét csípi?
– Hogyan kezdődött kapcsolatod Wass Alberttel és utóéletével?
– Először olvasni kell Wass Albertet. S aki azonosulni tud és akar vele, és mellőzni tudja a sok-sok hazugságot, mellyel évtizedekig tömték a fejét, az sok dolgot másképp fog látni azután. Azok az értékek, melyeket az író szereplői képviselnek – igazság, békesség, türelem, szeretet, kitartás, család, nemzet – olyan alapok, amelyek nélkül nem képzelhető el tudatos és céltudatos élet. Furcsálltam, hogy sok olyan a gyűlölködésig menő szöveg jelenik meg Wass élete és írásművészete kapcsán, melyek inkább csak amolyan vaktában lövöldözések, tényszerűség és dokumentáció nélkül. Hihetetlennek tűnt, hogy miközben jómagam és olvasótársaim csodálatos értékek melletti kiállást, nemzet- és emberszeretetet látunk Wass írásaiban, mások ugyanezeket szélsőségességnek tartják. Szerencsére Lukácsi Éva Miami-ban szolgáló lelkipásztor személyében olyan önzetlen, a Wass-ügyért minden fronton kiálló segítőre találtam, aki a dokumentáció, a kapcsolattartás, a fordítás terhét magára vállalta. Ez a kötet az ő kötete is, nélküle ugyanis nem valósult volna meg a sorozat!
– Most megjelent kötetedben általában kiket szólaltatsz meg, és milyen szempontok szerint történt az évek során a válogatás?
– Két pászmán indult 2005-ben jelent meg a Wass interjúfolyam az Erdélyi Napló hasábjain. Fontosnak tartottam szakemberek megszólaltatását, akik értő módon, a szakember tárgyilagosságával és tudásával segítenek elemezni Wass írásművészetét. Ezért vannak jelen irodalomtörténészek, nyelvészek, fordítók, történészek, könyvkiadók. De ugyanígy megkerülhetetlen volt a Wass Albert jelenkori igazságáért küzdő Kincses Előd ügyvéd, vagy az író megismertetését képviselő lelkipásztorok, a Wass-felolvasó-maratont és számos könyvakciót szervező Erdélyi Magyar Ifjak, a szoborállítók és szervezők megszólaltatása. A kötet másik érdekessége és célja a tág család megszólaltatása. Arra is kíváncsi voltam ugyanis, milyen ember volt Wass Albert odahaza, a hétköznapokban? Hogyan emlékeznek rá fiai, unokái, a fogadott leánya? Érdekes olvasni a meglett férfiak mellett a tízen-huszonéves unokák visszaemlékezéseit Papiról, ahogy családi körben hívták Wass Albertet.
– Rengeteg rajongója mellett Wass Albertnek főleg a liberális irodalmi körökben van számos ellensége: szélsőségesnek, antiszemitának titulálják, műveit pedig felszínesnek, középszerűnek tartják. Sikerült-e ezekre a vádakra megnyugtató választ kapni?
– Természetesen mind a nyelvész, mind az irodalomtörténész, a történész válaszol és reagál a felhozott vádakra. Azt hiszem máris túl sokat foglalkoztunk ezekkel az alapjában féltékenységen és frusztráción alapuló emberi kicsinyességekkel. A mai, magát liberálisnak nevező párthoz csapódó szellemi holdudvar ügyesen manőverezik: ha valakit „ejteni” kell, hírbe hozzák a nácikkal, rásütik, hogy szélsőséges és antiszemita. Tulajdonképpen sajnálom azokat a sok esetben jó nevű közíróinkat, irodalomtörténészeinket, akik jobb híján Wass-ellenes cikkekkel próbálnak kétes dicsőségre szert tenni a sajtó egy részében.
– Milyen a könyv fogadtatása? Milyen könyvbemutatókon fordultál meg eddig, és hol folytatod újabb találkozóid a közönséggel?
– Ez az első könyvem, vagy pontosabban „a” könyvem, hiszen nem tudhatom, lesz-e második. Éppen a nyári uborkaszezon kellős közepén jelent meg, amikor a szokásosnál is kevesebben fordulnak meg könyvesboltokban. Ezt az időszakot a kötet sajtómarketingjére fordítottam, s ősszel már egészséges érdeklődés fogadta a könyvet. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében eddig két könyvbemutatóra került sor ősz folyamán: Nagyváradon és Kolozsvárt. A hét folyamán, november 14-én pedig a bánffyhunyadi Ravasz László Emlékházban mutatjuk be, Bartha József holtmarosi lelkipásztor társaságában a kötetet. Szó lenne két-három székelyföldi bemutatásról is és Sárospatak és Túrkéve is szerepel már a naptáramban. Más kérdés, hogy miközben én aggodalmaskodtam, hogy ki fogja ezt megvenni, az alatt a könyv bizony elfogyott, már csupán néhány tucat található a kiadónál.
– Lesz-e folytatás? Tervezel-e újabb kötetet ugyanebben a témában?
– Egyelőre nem. Bár több olyan fontos személyiség van, akiket most különböző okok miatt nem sikerült megkérdezni. Jelenleg az elmúlt tíz évben – javarészt az Erdélyi Naplóban – írt publicisztikáim kiadása foglalkoztat. A kézirat már kész, már „csak” kiadó kerestetik. Természetesen Wass Albert ebben a kötetben is benne lesz, néhány jegyzet erejéig.

Kisréti Zsombor
–

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés