A Thaiföldön 1997-ben kialakult válság átterjedt egész Kelet-Ázsiára. Miután a bangkoki pénzintézetek alaptőkét emeltek, a befektetők menekülni kezdtek az országból. A Nemzetközi Valutaalap 16 milliárd dollárral segítette meg Thaiföldöt, de Bangkok a hitel feltételéül szabott gazdasági szerkezetátalakítást csak úgy tudta végrehajtani, hogy a krízis átterjedt az egész kontinensre. Oroszországra is, ahol szintén drasztikus tőkekivonásra került sor. Júliusban 8,4 milliárdot, később további 22 milliárd dolláros IMF-segélyt kapott Moszkva.

A gond itt is a szervezet ajánlásaival volt. A Valutaalap azt kérte Oroszországtól, hogy ne rubelben, hanem devizában vegyen fel hiteleket, a nemzeti valuta leértékelése után azonban átütemezni kényszerült az adósságait. Az IMF ráadásul nem tudta felmérni, hogy hogyan is működik az orosz gazdaság, és a burjánzó korrupció miatt így a nemzetközi hitel nagy része az orosz oligarchák zsebébe vándorolt, akik kivitték az országból a dollármilliárdokat.

Ezt látván Dél-Korea - bár megrázta a válság - nem fogadta el az IMF segítségét. Venezuela 16 évig ellenállt a kísértésnek. Az 1973-as olajválság rosszul érintette a dél-amerikai országot, és csak 1989-ben fogadták el a Valutaalap segítségét, aminek feltétele volt az állam kezében lévő olajpiac felszabadítása. Venezuelában a döntés hatására felkelés tört ki.

Argentínában az ezredforduló hozott államcsőd közeli helyzetet. 2001. december 3-án készpénzkorlátozást vezettek be, a Nemzetközi Valutaalap pedig csak nagyon kemény megszorítások kikényszerítése után adott hitelt Buenos Airesnek. Az állam tulajdonában alig maradt valami, több mint 150 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. Négy év múlva talpra állt, visszafizette az IMF által nyújtott hitelt, de azt mondta, legyen bármilyen rossz is a helyzet, soha többet nem kér a Nemzetközi Valutaalapból.

(Nagy Tamás - InfoRádió) 

"Gyámság alá helyezte az országot az IMF"
2008.10.29.

Gyámság alá helyezte a Nemzetközi Valutaalap Magyarországot - jelentette ki Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök szerint bár a gazdaságpolitikai intézkedéseket a kormány határozza meg, a költségvetés számait az IMF fogja.

Bod Péter Ákos úgy véli: a hitelkérelemmel egyértelművé vált, hogy Magyarország nem tudja tovább finanszírozni államadósságát.

(HírTV)

Nem mondott igazat Gyurcsány az IMF-hitelről sem

25,1 milliárd dollárral ver még súlyosabb bilincsbe a Valutaalap
2008-10-29. 06:36

Magyarország 25,1 milliárd dolláros "gazdasági mentőövet" kap - egyezett meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság hatásait. És mellesleg még jobban beleszólhassanak dolgainkba.

A Valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.

A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében - olvasható Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményében.

Az IMF a 15,7 milliárd dollár (12,5 milliárd euró) összegű segítséget 17 hónapos készenléti hitelkeret formájában nyújtja. Az EU 6,5 milliárd euró (8,1 milliárd dollár), a Világbank 1 milliárd euró (1,3 milliárd dollár) hitellel kész segíteni Magyarországnak, hogy "fellendítse gazdaságát, amelyet a hitelpiaci zavarok sújtottak."

A Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. "Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját" - olvasható a közleményben.

Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka.

Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban. Milyen rendesek.

Az IMF leszögezte: gyors lépéseket tesz, hogy segítsen a felzárkózó piacoknak, amelyek megsínylették a globális pénzügyi zűrzavart, valamint a fejlett ipari országok gazdaságának hirtelen lassulását. A 185 tagú nemzetközi pénzügyi szervezetnek több mint 200 milliárd dolláros hitelkészlete van, és további forrásokra támaszkodhat két, IMF-tagországok csoportjaival kötött megállapodás alapján. Az IMF közölte, hogy az Izlandot és Ukrajnát, majd Magyarországot "megsegítő" hitelcsomagon kívül más országokkal is tárgyal lehetséges hitelezési programokról.

(MTI nyomán)

Az MSZP-frakció mandátumot ad a Nemzetközi Valutalappal (IMF) kötendő megállapodáshoz - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter, a szocialista párt alelnöke hétfőn este a képviselőcsoport üléséről távozóban; a politikus részletekbe nem kívánt bocsátkozni.

Kiss Péter arra a kérdésre, hogy az IMF megállapodás érinti-e a 13. havi nyugdíjakat, azt mondta, a valutaalappal még nem kötöttek megállapodást, a frakció most az ehhez szükséges mandátumról tárgyal. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden az érdekképviseletek és az öt parlamenti párt véleményét akarja megtudni.

Kiss Péter "nemzeti ügynek" tartja, hogy Magyarország finanszírozási biztonságot szerezzen, ezért egyszerre tárgyal az EU-val és az IMF-fel, hogy egy olyan pénzügyi hátteret teremtsen magának, ami bármilyen esetben lehívható és meggyőző nagyságrendű. A miniszter nagyon komoly eredménynek tartja, hogy a héten le lehet zárni ezt az ügyet.

Arra a kérdésre, hogy nagy vita van-e a frakcióülésen, Kiss Péter közölte: nagyon komoly hozzászólások vannak, de szerinte az száz százalékos álláspont, hogy legyen mandátum a megállapodás megkötéséhez és ez biztosítson egy jó pénzügyi hátteret.

Az MTI úgy tudja, hogy a kormány felfüggesztené a köztisztviselők 2009-re vonatkozó 13. havi illetményének és jutalmainak kifizetését, továbbá csökkentené a 13. havi nyugdíjakra kifizethető költségvetési keretet az IMF-fel kötendő megállapodás ellentételezéseként.

Az MTI információ szerint az IMF elvárása az, hogy a készenléti hitelért cserébe Magyarország nagyjából 300 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtson végre jövőre, és ne GDP-növekedéssel, hanem lassulással kalkuláljon.

(MTI)

A kormány felfüggesztené a köztisztviselők 2009-re vonatkozó 13. havi illetményének és jutalmainak kifizetését, továbbá csökkentené a 13. havi nyugdíjakra kifizethető költségvetési keretet. Gyurcsány Ferenc ezeket a javaslatokat viszi a frakció elé, hogy a szocialistáktól mandátumot kapjon az általa kezdeményezett ötpárti megbeszélésre. Gyurcsány tíz nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, megőrzik a 13. havi nyugdíjat.

A távirati iroda értesülései a miniszterelnök azt indítványozza, függesszék fel a köztisztviselők 13. havi illetményének és jutalmainak kifizetését, valamint csökkentsék a 13. havi nyugdíjakra kifizethető költségvetési keretet. Ezeket az indítványokat viszi hétfőn este az MSZP elnöksége, majd a frakció elé, hogy a szocialistáktól mandátumot kapjon a keddi, általa kezdeményezett ötpárti megbeszélésre. Az egyeztetést azért hívta össze Gyurcsány, hogy konzultáljon a parlamenti pártok képviselőivel arról, mivel értenek egyet, mit tudnak támogatni, és mit nem a Nemzetközi Valutalappal kötendő megállapodásban.

A távirati iroda úgy tudja: az IMF elvárása az, hogy a készenléti hitelért cserébe Magyarország nagyjából 300 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtson végre jövőre, és ne GDP-növekedéssel, hanem lassulással számoljon.
 

Szűcs elismerte

Szűcs Erika szociális miniszter - aki eddig tagadta, hogy hozzányúlnának a 13. havi nyugdíjhoz – hétfőn már elismerte: egy olyan rendszert támogatna, amelyben maximálnák a juttatás összegét.
 

Költségvetési plafont szorgalmaz az IMF

Az elmúlt napokban szakértők 10-12,5 milliárd dollárra becsülték az IMF hitelkeret nagyságát, amire Magyarország számíthat.

Ami az IMF által nyújtandó készenléti hitel feltételeit illeti, úgy gondolták, hogy az várhatóan az államháztartási hiány további csökkentését, költségvetési plafon kitűzését és a nagy elosztási rendszerek karcsúsítását és reformját foglalja magába.

(MTI)

Sziasztok!

Ma egy 12,5 milliárd eurós IMF-kölcsönről cikkezett a baloldali sajtó.

Örömhírként tálalták, hogy Gyurcsányék újabb több mint 1 M Ft-os hitelterhet raknak minden magyar család nyakába.

A 12,5 Mrd Eur mai árfolyamon 3.375 milliárd forint, ami fejenként 337.500 Ft, egy négytagú családnak 1.350.000 Ft.

Örüljünk mi is, hogy a jövőben keletkező újabb 1.350.000 Ft-unkkal törleszthetjük majd - az adónkon keresztül - Gyurcsányék újabb hitelfelvételét.

Ebből a gazdaságpolitikából már nem sok lehet hátra, rövidesen jön a teljes csőd.

Üdv, hű olvasótok

(kuruc.info)

Az átírt 2009-es költségvetés a járulékcsökkentés elmaradásával több mint kétszázmilliárd forintos "megkönnyebbülést" okozhatott volna az egészségügynek, de ez nem jelenik meg többletként az ágazatban. Főleg azért, mert az állam helyett már csak a járulékfizetők finanszíroznák a gyermekgondozási díjat - tudta meg aSzabad Nép jogutódja.

A Népszabadság arról ír, hogy az átdolgozott költségvetési tervben az egészségügy elveszítette a reformtörvényeknek köszönhető korábbi többleteit. Hiába marad el a járulékcsökkentés s őriz meg így az E-alap több mint kétszázmilliárd forintot, ez nem jelentkezik a tervezett kiadási oldalon.

Az egészségügyi tárca szóvivője a Népszabadságnak azt mondta, hogy az egészségügy nem vesztese az újratervezett költségvetésnek, mert csaknem ugyanannyit költhetnek - sőt néhány területen, a háziorvosoknak, a védőnőknek, a fogászatnak néhány száz millióval több pénz jut - mint amennyi a visszavont tervezetben volt.

Az elmaradt járulékcsökkentéssel kapcsolatos kérdés elől kitért, csak annyit mondott: a bevételi oldalról 27 milliárdot "elvitt" a gazdasági növekedés elmaradása - olvasható a cikkben, hozzátéve, az összeg egy részét megtalálták: jövőre az állam már egyetlen forinttal sem járul hozzá az E-alapból folyósított gyermekgondozási díj (GYED) kiadásaihoz.

A Népszabadság emlékeztet arra, hogy a közelmúltig a gyedet a központi költségvetés állta, de tavaly nyár óta már csak az összeg felét adta, további 45 milliárd forintot a járulékbevételből emeltek át. A jövő évi költségvetési tervben azonban már nincs ott ez az összeg, sőt a tervezet szerint a GYED utáni nyugdíjjárulékot, 21 milliárd forintot is az E-alap bevételeiből kell megfizetni - áll a cikkben, amely megállapítja: várhatóan tehát csak ez a GYED-tétel mintegy 111 milliárdot visz el a járulékcsökkentés elmaradása által megmaradó pénzből.

(MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés