Hírek : A magyarok és az autonómia |
A magyarok és az autonómia
2008.10.17. 20:38
2008.10.18. VajdaságMA - Nem nehéz választ adni, hogy a nagyobb autonómiára irányuló törekvések miért élvezik a nemzeti kisebbségek támogatását. Mert lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben és egyszerűbben megvalósíthassák vitális érdekeiket, hangoztatta Sonja Biserko, s úgy értékelte, hogy az unitáris és központosított állam nem felel meg a kisebbségeknek, mert a számukra kulcsfontosságú döntések meghozatalát át kell engedniük a központi szerveknek, ez pedig a kisebbségek, valamint társadalmi és politikai életük visszaszorításához vezet.
Érdekfeszítő panelvita helyszíne volt ma a tartományi képviselőház. A téma: a magyar közösség szerepe Vajdaság státusának meghatározásában. Az Emberi Jogok Helsinki-bizottsága által szervezett – három részesre tervezett - tanácskozáson bevezetőt mondott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Jovan Komąić politológus és Miroslav Samardľić politológus. A meghívott előadók között volt Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke is, ám más elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a tanácskozás munkájában. Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház elnöke sem jöhetett el, helyette vendéglátóként Branimir Mitrović, a parlament alelnöke üdvözölte a tanácskozás nem túl népes részvevőit. A vitát Pavel Domonji, a Helsinki-bizottság újvidéki irodavezetője irányította.
Pásztor bevezetőjében kiemelte, hogy pártja a statútum kidolgozásakor a tartomány szélesebb körű autonómiájáért szállt síkra, amely autonómia tartalmazta volna a törvényhozó, a végrehajtó és részben a bírósági hatalmat, valamint a pénzügyi autonómiát is. Ezt azonban nem lehetett megvalósítani a korlátozó szerb alkotmány miatt. Úgy vélte, hogy a statútum nem ideális, de tartalmazza mindazt, amit lehetőség volt beépíteni. Kiemelte, hogy ebben a VMSZ szerepe igen tevékeny volt.
Ágoston kijelentette, hogy pártja a statútumot nem fogadja el egyebek között azért, mert az okmány nem tartalmazza a szavatolt kisebbségi mandátumok számát.
Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki-bizottság elnöke kitért arra is, hogy a vajdasági magyarok politikája eltér a szerb állami politikától, s jelentős szintű támogatást jelent az uniós integráció folyamatának. Úgy értékelte, hogy a politikai élet részvevői, akik Szerbiát az EU-ban kívánják látni, jelentős támaszt kapnak a vajdasági magyarok pártjaitól. Függetlenül attól, hogy a vajdasági magyar pártok mennyiben térnek el egymástól – ami kifejezésre is jutott a statútum meghozatalakor – tevékeny részvevői Szerbia európai integrálásának. Szerinte a vajdasági magyar közösség tagjainak támogatása kulcsfontosságú Vajdaság státusának meghatározásában, a valódi autonómia létrehozásában, amely autonómia a demokratikus értékeken, a jószomszédi kapcsolatokon és az európai integráció elvein alapszik. Nem nehéz választ adni, hogy a nagyobb autonómiára irányuló törekvések miért élvezik a nemzeti kisebbségek támogatását. Mert lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben és egyszerűbben megvalósíthassák vitális érdekeiket, hangoztatta Sonja Biserko, s úgy értékelte, hogy az unitáris és központosított állam nem felel meg a kisebbségeknek, mert a számukra kulcsfontosságú döntések meghozatalát át kell engedniük a központi szerveknek, ez pedig a kisebbségek, valamint társadalmi és politikai életük visszaszorításához vezet.
A bevezetőket követően a téma kapcsán - de annak keretein túllépve is - sok szempontot és megközelítést megjelenítő vita alakult ki.
(VajdaságMA)
|