Hírek : Újabb EU-s baklövés:Strasbourg szerint véresre lehet verni a magyarokat |
Újabb EU-s baklövés:Strasbourg szerint véresre lehet verni a magyarokat
2008.10.08. 17:09
2008. október 8.
MNO - Udvardy Zoltán -
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar hatóságok nem sértették meg az emberi jogok európai egyezségokmányának a gyülekezés szabadságát biztosító cikkelyét, amikor 2002-ben brutális módszerekkel oszlatták fel a budapesti Erzsébet hídon, majd a Parlament előtt a választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelő kormányellenes tömegtüntetéseket.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bíróságnál Molnár Éva németországi lakos tett panaszt. Az ügyben hozott ítéletében a taláros testület úgy foglalt állást, hogy a rendőrség kellő türelmet tanúsított a demonstrálók irányában, akik előre nem jelentették be akciójukat, és súlyosan akadályozták a forgalmat. A tüntetők így is órákon át élhettek gyülekezési jogukkal, és a demonstráció feloszlatása a körülményekre tekintettel nem minősíthető aránytalanul súlyos intézkedésnek, arra szükség volt demokratikus társadalmi viszonyok között is – szögezte le a strasbourgi emberi jogi bírói fórum.
Fotók: Magyar Nemzet
Ismert: a rendőrség brutális módszerekkel oszlatta fel a demokratikus alapjogaival élő, spontán tüntetés során összeverődött emberek sokaságát. A békés tiltakozók némelyikét agyba-főbe verték, és félig ájult állapotban hajították a rohamkocsiba.
A tüntetők egyikére, 1956 óta példátlan módon, fegyvert fogott a Készenléti Rendőrség egyik tagja. Bár Salgó László budapesti rendőrfőkapitány azt állította, hogy nem használtak fegyvert a rendőrök, a Kapu című lap birtokába került az Erzsébet hídon intézkedő Balogh zászlósról (17293-as azonosító számú) készült fotó, amely bizonyítja, hogy legalább egy fegyver előkerült, és egy embert térdeplésre kényszerítettek.
A délutáni órákban a Kossuth téren a forgalom elenyésző volt, a tüntetők nem okoztak nagyobb torlódást a Parlament előtt tartott demonstrációval. Ennek ellenére a rendőrök irgalmatlanul szétverték a gyülekezőket. Az alkalmazott eszközök sokakban a 80-as évek rendőri fellépéseinek emlékét idézték fel.
Strasbourg ítéletei nem feltétlenül egyeznek meg a magyar politikai paletta jelentős részének az adott kérdésekben kialakított állásfoglalásával. Júliusban például a vörös csillagot viselő Vajnai Attila ügyében a grémium elfogadta azt a kérelmezői álláspontot, hogy a vörös csillag nyilvános használata politikai véleménynyilvánításnak tekintendő. Ezzel szemben a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom – melynek jogelődjét 1890-ben alapították, és az Ifjú Szocialisták Világszervezete (IUSY) tagja –, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség – a KDNP ifjúsági társszervezete – közös nyilatkozatban nyilvánította ki, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának vörös csillaggal kapcsolatos ítélete ellenére indokoltnak tartja az önkényuralmi jelkép használatának tiltását.
(MTI, MNO)
|