A második bécsi döntés

Forrás: Magyar Törvénytár. 1940. évi törvénycikkek: (1940: XXVI. tv.) Budapest, 1941 - Bruns - Gretschaninow: Politische Vertrage, III/2. kötet. Berlin, 1942. 1248. old.

A bécsi döntés előtt Turnu Severinben augusztus 16-án közvetlen magyar-román tárgyalások kezdődtek, amelyek azonban augusztus 24-én a román delegáció elutasító magatartása miatt eredménytelenül megszakadtak, és így a magyar-román vita a bécsi német-olasz döntőbíróság elé került.

Magyarország a második bécsi döntés áraként aláírta a döntőbírói határozattal azonos napon kelt magyar-német kisebbségi megállapodást, amely különleges jogokat biztosított a Volksbundnak és valósággal állammá tette azt az államban. Ugyanilyen megállapodás aláírására késztette a német korány Romániát is az ottani német kisebbségre vonatkozóan. Magyarország ezenkívül 1940. november 20-án csatlakozott a német-olasz-japán Háromhatalmi Egyezményhez (l. ott), amelyhez 23-án csatlakozott Románia is.

Az Egyesült Nemzetek a második bécsi döntőbírói ítéletet nem ismerték el. Az olasz kormány 1945. január 19-i nyilatkozatában megtagadta a fasiszta kormány hozzájárulását a második bécsi döntéshez. A Magyarországgal 1945. január 20-án kötött fegyverszüneti egyezmény 19. pontja, valamint az 1947. február 10-én kötött békeszerződés 2. cikke a döntőbírói határozat rendelkezéseit semmiseknek és érvényteleneknek nyilvánította.

A második bécsi döntőbírói határozattal egyidejűleg Németország és Olaszország jegyzékváltás útján biztosította Románia 1940. augusztus 30-án fennállott állami területének épségét és sérthetetlenségét. Az Anglia és Franciaország részéről 1939. április 13-án adott biztosítékról a román kormány még 1940. július 1-én lemondott.

1940. szeptember 4-én a fasiszta Antonescu tábornok (Conducator) alakított kormányt Romániában. Németország a részéről adott garancia érvényesítésére való hivatkozással 1940. október 12-én ún. tankcsapatokkal megszállta Romániát, amihez a román kormány hozzájárult.

Bécs, 1940. augusztus 30.

Döntőbírói határozat¹

A Román Királyi és Magyar Királyi Kormány azzal a kérelemmel fordultak a Birodalmi Kormányhoz és az Olasz Királyi Kormányhoz, hogy a Románia és Magyarország között a Magyarország részére átengedendő területnek függőben levő kérdését döntőbírói határozattal rendezzék. Ezen kérelem, valamint a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormánynak e kérelemhez kapcsolt nyilatkozata alapján, hogy ilyen döntőbírói határozatot minden további nélkül magukra nézve kötelezőnek ismernek el, Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano Galeazzo, Ő Felsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópia császárának külügyminisztere Manoilescu Mihály román király külügyminiszterrel és gróf Csáky István magyar királyi külügyminiszterrel folytatott újabb megbeszélés után a mai napon Bécsben az alábbi döntőbírói határozatot hozták:

1. Románia és Magyarország között végleges határként az idemellékelt térképbe berajzolt határ állapíttatik meg.² A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román-magyar bizottság feladata lesz.

2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidő alatt ki fogják üríteni és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román-magyar bizottság azonnal megállapítja. A Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány gondoskodni tartozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben történjék.

3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon a Románia által átengedendő területen állandó lakóhellyel bírnak, a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik. Jogukban áll hathónapi határidőn belül a román állampolgárság javára optálni. Azok a személyek, akik ezzel az optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egyévi határidőn belül elhagyni tartoznak és Románia be fogja őket fogadni. Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan vagyonukat elköltözésükig értékesíthetik és a befolyt ellenértéket szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az értékesítés nem lehetséges, Magyarország tartozik őket kártalanítani. Magyarország az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylelkűen és előzékenyen fogja kezelni.

4. Azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átengedett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hathónapi határidőn belül a magyar állampolgárság javára optálni. Azokra a személyekre, akik ezzel az optálási joggal élnek, a megelőző 3. pontban lefektetett elvek alkalmazandók.

5. A Magyar Királyi Kormány ünnepélyesen kötelezettséget vállal aziránt, hogy azokat a személyeket, akik a jelen döntőbírói határozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzik, de román nemzetiségűek, az egyéb magyar állampolgárokkal minden tekintetben egyenlőknek veszi. A Román Királyi Kormány ünnepélyesen ennek megfelelő kötelezettséget vállal az állam területén maradó magyar nemzetiségű román állampolgárok tekintetében.

6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezése a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni.

7. Amennyiben a jelen döntőbírói határozat végrehajtása során nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány azok tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntése végett a Birodalmi Kormány és az Olasz Királyi Kormány elé terjesztik.

Német-román jegyzékváltás

Románia területi épségének biztosításáról

Bécs, 1940. augusztus 30.

Kegyelmes Uram!

A német kormány nevében és felhatalmazásából van szerencsém Excellenciáddal a következőket közölni:

Németország és Olaszország a mai napi érvénnyel vállalják a román államterület épségének és sérthetetlenségének biztosítását.

Fogadja Excellenciád megkülönböztetett nagyrabecsülésem újólagos kifejezését.

Ribbentrop

Bécs, 1940. augusztus 30.

Kegyelmes Uram!

A román királyi kormány nevében és felhatalmazásából van szerencsém Excellenciád mai keltezésű jegyzékének vételét igazolni, amely szerint Németország és Olaszország mai érvénnyel vállalják a román államterület épségének és sérthetetlenségének biztosítását. A román királyi kormány e közlést megelégedéssel veszi tudomásul és a Romániának nyújtott biztosítékot ezennel elfogadja.

Fogadja Excellenciád megkülönböztetett nagyrabecsülésem újólagos kifejezését.

Manoilescu

Kegyelmes Uram!

A román királyi kormány nevében és felhatalmazásából van szerencsém Excellenciád mai keltezésű jegyzékének vételét igazolni, amely szerint Olaszország mai érvénnyel vállalja a román államterület épségének és sérthetetlenségének biztosítását. A román királyi kormány e közlést megelégedéssel veszi tudomásul és a Romániának nyújtott biztosítékot ezennel elfogadja.

Fogadja Excellenciád megkülönböztetett nagyrabecsülésem újólagos kifejezését.

Manoilescu

Forrás: http://www.geocities.com/erdelyilobby/htm/iibcsd.htm

              A nagyításhoz kattintson a képekre !

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés