Hírek : A XXI. század janicsárjaitól ezt kapjuk |
A XXI. század janicsárjaitól ezt kapjuk
2008.08.14. 16:42
"Ąudovít Koąut, Frantiąek Sečéni, Ján Esterházi..."-Mindez egy antimagyar janicsárrá süllyedt felvidéki "magyar" tollából...
2008.08.14. felvidek.ma, nemnemsoha.gportal.hu
2008.08.14. felvidek.ma, nemnemsoha.gportal.hu
A felvidéki magyarság elutasítással fogadta az oktatási minisztérium azon tervét, mely szerint a tankönyvekben szlovákul (első előfordulás esetén zárójelben magyarul is) tüntetnék fel a földrajzi neveket. A História nevű történelmi folyóiratban Mgr. Hushegyi Gábor ezt az eljárást a magyar nemzet nagyjaira alkalmazza.
A História történelmi folyóirat 3/2008 számának bevezetőjében olvasható egy írás, melynek témája a nemzetek és a nemzetiségek közötti viszony a XIX. század után. Ebben a cikkben a magyar nemzet nagyjainak nevei így olvashatók: "Ąudovít Koąut (Lajos Kossuth), Frantiąek Sečéni (Ferenc Széchényi), ... Ján Esterházi (János Esterházy)". Érdekes módon a cikk a szlovák anyától származó Petőfinek meghagyta a Sándor keresztnevet, és nem "ajándékozta" meg őt az Alexander-rel, sőt, ugyanez a helyzet Márai Sándorral is.
A cikk végén a szerző neve is olvasható: Mgr. Gábor Hushegyi (művészettörténész, aki a Szlovák Nemzeti Múzeum kurátora, és a szlovák parlament elnökének tanácsadója). Sőt, a név felett az aláírás is. Nos, amennyiben nem valamilyen nyomdai tévedés vagy egy esetleges "eredeti" cikknek más személy által történt átírása (fordítása) után jelent meg ily formában ez az írás, akkor talán frappánsabb lett volna így aláírni: Mgr. Gabriel Huąhedi.
Íme, az újságban megjelent cikk végének beszkennelt változata (a zöld színnel történt kiemelések a szerkesztőségünktől):
O.N. - Felvidék Ma
nemzetidal.gportal.hu megjegyzés:
Az antimagyar janicsár Hushegyi a Magyar Kulrúra Múzeumának kúrátora Felvidéken. A fenti szövegben élesen bírálja a azt tényt,miszerint a magyar kultúrához tartozni akaró magyarság - lekicsinylően csak szlovák társadalmi kisebbségnek nevezett "etnokulturális" elkülönülés -, etnikai skanzent épít magának és tulajdonképpen gátolja a szlovákiai szociális viszonyok rendeződését. Virágnyelven azt kérdezi, hogy miért nem asszimilálódott már végre a felvidéki magyarság és miért nem szlovákosodott el és alkalmazkodott a szlovákokhoz.
A szlovákok számára a magyar múltat és személyiségeket idéző szobroknak a janicsárunk szerint csak szimbolikus jelentősége van. Vélenménye szerint asszociális a magyar kultúra ápolása és a nemzeti történelmünkhöz való ragaszkodás. Ez azért káros, mert elszigetelődéshez, élő skanzen kialakulásához vezet. A leírtak azt sugallják, hogy a cikk szerzője azt szeretné,ha a magyarok számára is , ezen tót fonetizmussal leírt magyar személyiségek szobrainak csupán szimbolikus jelentősége lenne.
(ND)
|