Hírek : A Székely Nemzeti Tanács közleménye a dél-oszétiai válságról |
A Székely Nemzeti Tanács közleménye a dél-oszétiai válságról
2008.08.11. 18:29
2008. augusztus 11.
A Dél-Oszétiában kirobbant súlyos válság ismét bebizonyította, hogy tartós békét és stabilitást fenntartani csakis azoknak a demokratikus elveknek a következetes alkalmazásával lehet, amelyeket az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számos alkalommal leszögezett, és amelyek érvényesítése a nemzetközi közösség felelőssége.
Dél-Oszétia és Abházia népének joga van az önrendelkezéshez, joga van ahhoz, hogy maga döntsön a jövőjéről. Ennek az Európa Tanács 1811/2007 számú, regionalizációra vonatkozó ajánlásában is megerősített eszköze a népszavazás.
A nemzetközi szervezetek felelőssége, hogy tagállamaik kerüljék az erőszak alkalmazását, ne forduljanak fegyverrel saját állampolgáraik ellen, és tartsák tiszteletben az emberi jogokra vonatkozóan vállalt kötelezettségeiket. Ismételten bebizonyosodott, hogy a közösségi jogok kérdése az egész világot érintő biztonságpolitikai kérdés.
A Székely Nemzeti Tanács a jog és demokrácia eszközeivel küzd Székelyföld államon belüli önrendelkezéséért. A nemzetközi közösség felelőssége is, hogy ezeknek az eszközöknek érvényt szerezzen, és hatékonnyá tegye őket a közösségi érdekérvényesítésben.
A saját állammal nem rendelkező népek jogainak intézményes garanciákat kell teremteni, hogy puszta létük ne biztonságpolitikai kockázat, hanem a tartós béke eleme legyen.
Marosvásárhely 2008. augusztus 11.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Péntek reggel a grúz erők betörtek a szakadár Dél-Oszétia fővárosába, Chinvaliba. Oroszország azonnal, és meglepően nagy erőkkel kelt az oszétok védelmére, szárazföldi és légitámadást indítva Grúzia ellen. Az események azóta sem csillapodnak, úgy néz ki, hogy a Fekete Tenger túlpartján egy valódi háborúval állunk szemben. A történelmi háttérről az MTI készített egy dokumentumanyagot.
A 3900 négyzetkilométernyi Dél-Oszétia a Nagy-Kaukázus központi részének déli lejtőin terül el, lakóinak száma az 1995-ös adatok szerint 129 ezer fő. Fővárosa Chinvali.
Az oszét etnikum a 9-13. század népvándorlási hullámai során alakult ki, s a 14-15. század fordulóján húzódott a Kaukázus védett, magashegyi vidékeire. Az oszét letelepedési terület északi részét a terjeszkedő cári orosz birodalom 1774-ben kebelezte be, s ez a mintegy 8000 négyzetkilométernyi vidék ma is Oroszország részét képezi autonóm köztársaságként. A dél-oszét területek akkor kerültek Moszkva fennhatósága alá, amikor Grúzia 1801-ben csatlakozott a hatalmas északi szomszédhoz.
Az oszét területek megosztottsága a szovjet korszakban is fennmaradt. A birodalom végnapjaiban, 1989 novemberétől Dél-Oszétiában véres összecsapásokba torkolló tüntetéseken követelték az itt élők az Észak-Oszétiával való egyesülést, s a Szovjetunió összeomlását követően is folytatódtak a zavargások. 1990. szeptemberében Chinvali az oszét törvényhozás kikiáltotta Dél-Oszétia függetlenségét Grúziától, illetve kinyilvánította szuverenitását a Szovjetunión belül. Tbiliszi nem ismerte el ezt a határozatot, s decemberben megvonta az autonóm státusát is a területnek, s rendkívüli állapotot hirdetett. 1991 januárjában Gorbacsov szovjet államfő mindkét fél határozatait érvénytelenítette, de amikor a Szovjetunió megszűnt, 1991 decemberében Dél-Oszétia másodízben is kikiáltotta függetlenségét, egyben kinyilvánította azt a szándékát, hogy csatlakozzon Oroszországhoz. E határozatokat jóváhagyta az 1992. januári népszavazás is, mire ismét fellángolt a fegyveres harc az oszétok és a grúz kormányerők között. Az öldöklő küzdelem során ezrek haltak meg, s grúzok tömegesen menekültek el a vidékről.
1992 júniusában orosz közvetítéssel a felek tűzszünetet kötöttek, amelynek értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó alakulatokat állítottak fel a Független Államok Közösségének (FÁK) jóváhagyásával. A helyzet azonban nem rendeződött, inkább állóháborúvá merevedett. Dél-Oszétia nemzetközileg el nem ismert államiságot épített ki önálló parlamenttel, kormánnyal és államfővel, 1993. december 23. óta új alkotmánnyal, amely Dél-Oszétia Köztársaság elnevezéssel ruházta fel a területet.
Az érdekeltek között kisebb-nagyobb megszakításokkal immár másfél évtizede folytak a tárgyalások, 1995-től az EBESZ bevonásával, de eredménytelenül, mert a konfliktus időről-időre fellángol. A helyzet észrevehetően azután romlott még jobban, hogy Mihail Szaakasvili 2004-es államfővé választása után Grúzia feladta a kaukázusi ország külpolitikájának hagyományos orosz orientációját. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tbiliszi vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy az Abháziának és Dél-Oszétiának nyújtott gazdasági, katonai és adminisztratív támogatása valójában a két terület Oroszországhoz való csatolására irányul, ezért az orosz békefenntartók nemzetközi rendőri erőkkel való leváltását követeli.
MTI
|