A nemzetközi jogász nagy csalódásnak nevezte azt, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök tusnádi ígérete ellenére pártja megszavazta Románia feltétel nélküli EU-csatlakozását – ezzel szerinte az autonómia ügye meghalt, és el lehet felejteni, hogy az eddigi politikával bármit is el lehet érni, hiszen nincs már lehetőség a nyomásgyakorlásra, az EU pedig soha nem fog segíteni nekünk közösségi jogok kivívásában. Barki emlékeztetett: minden esetben önállóságot követeltek Európában azok, akik végül autonómiát kaptak. Ezt maga Basescu elnök is igazolta, aki autonómiát javasolt Koszovónak, hogy az elszakadást elkerüljék, tette hozzá a bécsi jogász. Emlékeztetett: Erdély és a történelmi Magyarország az önrendelkezés bölcsője, s erre az útra kell nekünk is rátérnünk. Olyan politikusokra van szükség, akik ezt vállalni merik, s élére állnak egy, a függetlenségért rendezett népszavazásnak vagy aláírásgyűjtésnek, és az ENSZ elé viszik az ügyet. A Székely Nemzeti Tanács belső önrendelkezésről szervezett népszavazása nem elégséges, hiszen a román hatalom nem fog autonómiatörvényt megszavazni, csak a nemzetközi fórumok segíthetnek a szabadság kivívásában, az autonómia ügye pedig csak belügy, magyarázta Eva Maria Barki.

A délelőtt EP-képviselet: eredmények és lehetőségek címmel került sor beszélgetésre. Erre hivatalos volt Tőkés László püspök is, akinek az EMI volt az egyik támogatója az EP-be való bejutáshoz, ám a képviselő röviddel az előadás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszamondta részvételét. Jelen volt viszont Izsák Balázs SZNT-elnök, Toró T. Tibor képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés irodavezetője. Az EP-képviselő lehetőségei és majdani eredményeink kívül téma volt a jelenlegi erdélyi magyar aktuálpolitikai helyzet is. Bagoly Zsolt alelnök, aki a moderátori szerepet töltötte be, annak véleményezésére kérte a jelenlévőket, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság céljait eláruló RMDSZ-szel való közös indulásra kérte az MPP-t, ráadásul oly módon, hogy az gyakorlatilag az új párt RMDSZ-platformmá válását eredményezte volna, hiszen RMDSZ-színekben indultak volna anélkül, hogy saját belátásuk szerint szavazhassanak. Azt a markói alaptételt is megkérdőjelezte, mely szerint katasztrófát jelent, ha nincs magyar parlamenti képviselet Bukarestben.

Válaszában Izsák Balázs Gandhi szerepét idézte fel, aki parlamenti képviselet nélkül, a hagyományok felerősítésével és tömegmozgalommal vívta ki India függetlenségét. Az erő a közösségekben van, melyek ha együtt akarnak valamit, arról fog szólni a közbeszéd és a törvényhozás – mondta, hozzátéve, természetesen ki kell használni a román és az európai parlament által adott lehetőségeket is, ha erre mód van, annak tudatában, hogy magától semmi sem oldódik meg.

Toró T. Tibor arra biztatta hallgatóságát, hogy ne kíméljék az RMDSZ-es képviselőnek szánt mérges nyilakat, mert valószínűleg most van itt utolsó alkalommal ebben a minőségben. Az EP-képviselet eredményeiről még korainak tartotta nyilatkozni fél év után, mondván, hogy majd öt év után lehet mérleget vonni, így is az elmúlt húsz év legnagyobb eredménye az, hogy a jelölt bejutott. Törekvéseink érvényesítését biztonságpolitikai szempontból is fontosnak tartotta megvilágítani, hiszen manapság a terrorizmus a legfontosabb kérdések köz tartozik Európában. Nem mintha ilyen eszközökhöz akarnánk nyúlni, hanem éppen azért, hogy ne kelljen ilyen eszközökhöz nyúlnunk – fogalmazott.

Ehhez csatlakozott Szilágyi Zsolt, aki rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Megemlítette, milyen döbbenet kísérte azt az európai liberálisok konferenciáján elhangzott kijelentést, mely szerint a világ vezetői csak az emberi vérrel megírt petíciókat hajlandók elolvasni. Célunk tehát megegyezik a nagyhatalmakéval, hiszen nem akarunk biztonságpolitikai tényezővé válni, szögezte le az EMNT-elnök.

Az MPP RMDSZ-szel való összeboronálási kísérletéről Toró azt mondta: az EMNT úgy látja, csak a parlamentbe való bejutással tud odafejlődni a Magyar Polgári Párt, hogy egyenlő félként rúghasson majd labdába. Ha akarjuk, hogy az MPP, „édes gyermekünk” a parlamentbe kerüljön, akkor a többség támogatásának örvendő RMDSZ által felállított keretekben kell gondolkodnunk – vélekedett az RMDSZ-es képviselő. A maga során Szilágyi cáfolta azt a sajtóban is megjelent híresztelést, mely szerint ő és előadótársa ajánlatot kaptak volna az RMDSZ-től, hogy EMNT-sekként induljanak a tulipán színeiben, így próbálva kihúzni az MPP méregfogát.

A nap további részében Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel, melynek címe így hangzott: új összmagyar esély: a Belső-Magyarország gyarmatosítóitól és tudat-átprogramozóitól mentes erdélyi magyarság. Este Illésfalvi Péter hadtörténész mutatta be második világháborús katonai hőstetteinket, de szó volt az észak-írországi polgárháborúról is. Szentesi Zöldi László újságíró itt felidézte egyik emlékét, mikor egy írnek bemutatta az erdélyi magyarok jogfosztott helyzetét, s annak, miután megkérdezte, hányan vagyunk, az volt a következő kérdése: és mióta tart a polgárháború?

B.ZS. 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés