- A médiumok többsége azt a hírt közölte, hogy az OVB hitelesítette a Jobbik elnöke, Vona Gábor által benyújtott népszavazási kérdőíveket. A pontos információ azonban az, hogy a hét kérdés közül kettőt fogadtak el. Ezt a Jobbik sikernek, vagy kudarcnak tekinti?

- Valóban, a döntést úgy is értelmezhetjük, hogy az Országos Választási Bizottság a hét kérdésből ötnek a hitelesítését megtagadta. A további lépéseinkről az elutasítások indoklásának elemzését követően tudunk határozni. Nem jogvégzettként is annyit meg tudtunk állapítani, hogy egyes kérdéseket kisebb módosítással az elfogadás esélyével újólag benyújthatunk. Más kérdések esetében vagy tudomásul vesszük az elutasítást, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Természetesen ezekről a lépésekről jogi szakértőink véleménye lapján fogunk dönteni.

- Mely témákban lát esélyt a módosítással való elfogadtatásra?

- A rendszeres szociális segély folyósításának közmunkavégzéshez kötése kérdésében hatályba lépésként a népszavazást követő év január 1-jét jelölve meg elkerülhető a folyó év költségvetésére gyakorolt hatás. (Amelyik kérdésben ezt kikötöttük, ott persze talált más kifogást a testület.) A jogosulatlan pénzügyi tevékenység büntetési tételének szigorítása esetében a kérdést azzal kell kiegészítenünk, hogy egyébként ez a tevékenység jelenleg is büntetést von maga után. A rendőrség feladataként 2000 fő lakosonként javasolt körzeti megbízotti rendszer esetében pontosítanunk kell, hogy mit értünk, hány főt a rendszer alatt. Arra a kérdésünkre, mely szerint: Egyetért-e azzal, hogy a harmadik gyermektől a családi pótlék helyére a vele azonos összegű személyi jövedelemadó kedvezmény lépjen a népszavazást követő év január 1-jétől? – a költségvetési kihatás az elutasítás indoka, holott ez a változás az államra többlet terhet nyilvánvalóan nem ró. Ebben a kérdésben tehát az Alkotmánybírósághoz fordulást kell mérlegelnünk.

- Az elfogadott két kérdés a szándékos bűncselekményt elkövető büntethetőségi korhatárát 12. életév betöltésénél húzná meg, illetve lehetővé tenné a közoktatási törvény módosításával a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanuló intézményből való eltávolítását. Amennyiben a további kérdések közül egyet sem sikerülne elfogadtatni, belekezdenek-e az aláírásgyűjtésbe?

- Népszavazási kezdeményezésünket a munka és a közbiztonság tárgyában nyújtottuk be, az elfogadott két kérdés ezt nem fedi le, és olyan látszatot kelthet, mintha a Jobbik önmagában a kiskorúak, illetve a tanulók cselekményeinek szankcionálásában látná a megoldást. Ezért tartom nélkülözhetetlennek, hogy olyan kérdéseket is el tudjunk fogadtatni, ami a munkára, illetve a közbiztonság más területeire vonatkoznak.

- Végezetül, mennyiben tekinti megalapozottnak azt az állítást, mely szerint a Jobbik népszavazási kezdeményezése a cigányság ellen irányul?

- Magyarországon elvileg törvény előtti egyenlőség van, így az általunk kezdeményezett módosítások törvényerőre emelkedése esetén azok mindenkire vonatkoznak, etnikai hovatartozás nélkül. Természetesen nem akarunk képmutatók lenni, hiszen azt a népszavazást bejelentő Utolsó esély – 2008 című közleményünkben is vállaltuk: „Bár az általunk felvetett kérdésekkel minden magyar állampolgár számára le akarjuk fektetni a munka és a közbiztonság nemzeti minimumát, de nem titkolt célunk, hogy végre megálljt parancsoljunk a cigányság azon jelentős részének, amelyik azt képzeli, hogy neki minden megengedett, hogy rá a törvények nem vonatkoznak, és hogy munka nélkül, mások kárára is lehet boldogulni.” Népszavazási kezdeményezésünk tehát nem valakik ellen irányul, hanem a társadalom döntő többségének - beleértve a cigányság tisztességesen élő részét is – érdekében született.

barikád.hu