Hírek : Raffay Ernő Trianonról |
Raffay Ernő Trianonról
2008.07.05. 11:03
Erdélyi Napló, 2008.június 25. Nagy siker övezte Raffay Ernő múlt héten megtartott partiumi előadássorozatát. Az előadások helyszínéül szolgáló termek mindenhol zsúfolásig megteltek: Fehérgyarmaton, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Zilahon, majd a sorozatot záró Nagyváradon is.
Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke, Nagy József Barna szólt a hallgatóságához, méltatva Raffay Ernő történészi érdemeit, majd ráirányítva a figyelmet a történész egyik régóta ismert és hangoztatott tézisére, hogy nemzetközi döntőbíráskodással és népszavazással meg lehetne oldani a „trianoni kérdést.”
Raffay Ernő előadásait Trianon okainak feltárásával kezdte, megemlítve azt, hogy Cezar Bolliac már 1855-ben kiadott egy olyan a “Jövő Romániája” térképet, mely már jelezte a román területi igényeket Magyarorszság rovására
Krakkó Rudolf, az előadásokat szervező szatmárnémeti Híd egyesület elnöke köszöntötte a közönséget és az előadót. Bevezető beszédében elmondta: 88 évvel ezelőtt, 1920 júniusában olyasmi történt, ami után még azok is érthetetlenül eszméltek fel, akiknek a javára történtek az események. Egy döntést hoztak! Mindenki meglepődött e döntés súlyosságán, kivéve persze azokat, akik már előre tudták, hogy mi lesz az eredmény A szervező maga is feltette a kérdést: „Valójában tudták-e az akkori döntéshozók, hogy mit tesznek? Képesek voltak felmérni döntésük következményeit? Vagy csak a bosszú hajtotta őket?
Ma már egyre több embert foglalkoztat az a kérdés, szerte a nagyvilágon, hogy valójában egy békekötés történt Párizs környékén 1920 júniusában, vagy egy gaztettet hajtottak végre ott?”
Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke, Nagy József Barna szólt a hallgatóságához, méltatva Raffay Ernő történészi érdemeit, majd ráirányítva a figyelmet a történész egyik régóta ismert és hangoztatott tézisére, hogy nemzetközi döntőbíráskodással és népszavazással meg lehetne oldani a „trianoni kérdést.”
Raffay Ernő előadásait Trianon okainak feltárásával kezdte, megemlítve azt, hogy Cezar Bolliac már 1855-ben kiadott egy olyan a “Jövő Romániája” térképet, mely már jelezte a román területi igényeket Magyarorszság rovására.
Az Erdély.online nagyváradi hírportál tudósítása szerint a Trianonhoz vezető út okait Raffay felosztotta külső és belső okokra. A külső okok a maguk során szintén kettéoszlanak nagyhatalmi és kishatalmi érdekcsoportok által folytatott politikára, melyek végül hozzájárultak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásához és Magyarország feldarabolásához.
A belső okok között Magyarország etnikai összetételét, a liberalizmust, mint az ország uralkodó ideológiai-politikai eszmeáramlatát és a parlamenti obstrukciót nevezte meg a történész; ez utóbbi gyakorlat késleltette a fontos törvények elfogadását. Ugyancsak a trianoni tragédia egyik tényezőiként említette Raffay Ernő a magyarországi zsidóság egy részét, különösen a szociáldemokrata és a nagyvárosi szabadkőműves zsidókat, azokkal az asszimilált, elmagyarosodott zsidókkal ellentétben, akik Raffay szerint nagyban hozzájárultak Magyarország fejlődéséhez.
A Raffay által a negyedik csoportba sorolt nagypolgári zsidók szerepe ambivalens volt a Trianon előtti és az azt követő időszakban a történész megítélése szerint. A trianoni tragédia egyik fontos tényezője a román Albina Bank és a pesti zsidó bankok által végzett földparcellázások, melyek összefüggésben voltak azzal a jelenséggel, melynek nyomán a földtulajdonok magyar tulajdonból nem magyarok tulajdonába kerültek.
Előadása utolsó részében az 1989 utáni időszakban Magyarország előtt kínálkozó revíziós lehetőségeket vette számba a történész, megemlítve többek között a Szlovákia által végrehajtott Duna-elterelést mint cselekvési ürügyet Magyarország számára, a Jugoszlávia felbomlása nyomán kínálkozó lehetőséget, Szerbia NATO általi bombázását, a bácskai magyarok tömeges besorozása nyomán keletkező magyar fellépési lehetőséget, és legvégül a 2004 december 5-iki népszavazást a kettős állampolgárságról, mely Raffay szerint enyhítette volna a trianoni békediktátum máig ható negatív következményeit.
„Trianon megtámadásához két dolog kell: történelmi lehetőség és egy magyar kormány Budapesten” – zárta szavait Raffay nagy tetszést váltva ki a közönségből.
Erdélyi Napló
|