A vásárlókat, akiknek többsége a partiumi városokba, Nagyváradra, Szatmárnémetibe, Aradra jár be dolgozni, a hazaiaknál lényegesen alacsonyabb ingatlanárak csábítják arra, hogy a határ magyar oldalán teremtsenek maguknak otthont. Egyre több nagyváradi fedezi fel, hogyan juthat előnyös áron minden igényt kielégítő saját házhoz.
Ahelyett, hogy a megyeszékhely külvárosában vagy a környező falvakban folytatnák az egyre reménytelenebb keresgélést egy megfizethető ház, beépíthető telek után, inkább a határ túloldalán próbálnak szerencsét, és általában sikerrel járnak. A magyar oldalon a legapróbb faluban is gázzal, csatornázással, vezetékes hideg-meleg vízzel rendelkező, csendes, ugyanakkor kulturált környezetben levő házak várnak vásárlóra, és ami nem utolsó szempont, a romániaiaknál sokkal olcsóbb áron.
„A nagyváradiak eladják a tömbházlakást, és kiköltöznek Magyarországra. Hatalmas a kereslet. Idén közel száz ingatlant adtunk el, csak az elmúlt héten nyolc kelt el” – nyilatkozta a Krónikának Lukács Imre, aki az interneten keresztül toborozza ügyfeleit.
A
www.imobiliareungaria.ro honlapon jelenleg több mint kétszáz határ menti ingatlan – lakás, ház, villa, telek – közül választhatnak az érdeklődők. Ezek többsége Hajdúszoboszlón, Biharkeresztesen és Beretytyóújfaluban található, de a kínálatban debreceni és több mint egy tucat Hajdú-Bihar megyei faluban lévő ingatlan is szerepel. Az érdeklődés nagy, ami nem meglepő, figyelembe véve, hogy amíg Nagyváradon körülbelül százezer euró kell hogy legyen a bankszámláján annak, aki jó karban lévő házat akar venni, a nagyvárostól „egy ugrásnyira” található Biharkeresztesen már 30 ezer euróért meg lehet venni egy azonos méretű és minőségű ingatlant.
Az európai uniós állampolgárok számára a magyarországi ingatlanvásárlás szinte semmivel sem bonyolultabb, mint a hazai ügyintézés, és tulajdonosként a tartózkodási engedély megszerzése is csupán formalitás. Azon vásárlók, akik nem rendelkeznek elég pénzzel, hitelt vehetnek fel magyarországi bankoktól, és megilleti őket a magyar állam által garantált, a fiatalok lakáshoz jutását elősegítő, vissza nem térítendő támogatás: használt lakás esetében ennek értéke elérheti a 3800 eurót, míg új ingatlan vásárlásakor az előbbi összeg dupláját.
Azt, hogy a vásárlókat főleg az ingatlanpiacon uralkodó állapotok motiválják, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy többségük román nemzetiségű, sokuk még csak nem is beszél magyarul. „Bukarestből is vannak ügyfeleink. Nagyszebeniek a közelmúltban két házat is vettek. Eladták a házukat, negyedáron vásároltak egy másikat, autót vettek mellé, és még pénzük is maradt. Nemrég egy Nagyváradon dolgozó Teleorman megyeinek adtunk el házat, aki egy kukkot sem ért magyarul” – meséli Lukács Imre.
A hatalmas kereslet következtében az ingatlanárak a határ magyar oldalán is emelkedni kezdtek, de még meg sem közelítik a romániaiakat: az eldugottabb, a határtól távolabb levő kistelepüléseken még mindig néhány ezer euróért lehet házat venni. A határ menti ingatlanok felvásárlása leginkább Nagyvárad környékére jellemző. A jelenség ugyan tetten érhető Szatmárnémeti és Arad vonzáskörzetében is, de kisebb mértékben, mivel ott csekélyebb az árkülönbség, állítja az ingatlanszakértő.
Ház féláron
A nagyváradi I. Z. és felesége, I. A. a közelmúltban vásárolt házat a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapátiban. A saját tömbházlakásban élő fiatal házaspár már régóta tervezte, hogy kertes házba költözik, latolgatták, hogy építsenek egyet, vagy inkább faluhelyen vásároljanak meg egy ingatlant. Eredetileg bihari falvakban gondolkodtak, ám Várad vonzáskörzetében már nemigen találni valamirevaló házat 40 ezer euró alatti áron, mesélik. Mivel hallották, hogy a határ túloldalán jóval kedvezőbb áron is házhoz lehet jutni, kocsiba ültek, és elindultak szétnézni, anélkül, hogy valamely ingatlanközvetítő céggel kapcsolatba léptek volna.
„Körülbelül minden harmadik ház eladó, ki van rájuk írva. Nincs olyan falu, ahol ne tudnál házat venni. Az árak 10–12 ezer eurónál kezdődnek” – meséli I. Z., aki Körösszegapátiban talált rá a kedvére való ingatlanra. A fiatal házaspár ötmillió forintot, mintegy 20 ezer eurót fizetett ki a három szoba összkomfortos házért, amelyhez 5500 négyzetméteres telek is tartozik. A ház közművesített, a gáz is be van vezetve, és az utca is aszfaltozott.
„A település csendes, jó a levegő. A kertek rendezettek, tele virággal, szombatonként mindenki füvet nyír. Össze sem lehet hasonlítani az itthoni falvakkal” – dicséri I. Z. új otthonát. A Körösszegapátiba kiköltöző, gépkocsival rendelkező nagyváradiak számára az ingázás sem jelent komoly gondot. A falu Berettyóújfalutól 25 kilométerre fekszik, a bihari megyeszékhelyre gépkocsival legtöbb félóra alatt el lehet jutni. A lakhelyváltoztatás ugyanakkor nem jár azzal a veszéllyel, hogy kevesebbet fogja beszélni, és ezáltal részben elfelejti a román nyelvet – fogja beszámolóját tréfás hangvételűre I. Z. – Körösszegapátiban ugyanis jelentős lélekszámú román kisebbség él.
Vonzók a termálfürdők
Az utóbbi időben azon máramarosiak száma is egyre nő, akik a határon túl vásárolnak ingatlant, annak ellenére, hogy a megye nem határos Magyarországgal. A Máramaros megyeiek főleg hétvégi háznak vagy befektetés céljából vesznek magyarországi ingatlant. „A románok nagyon szeretik a termálfürdőket. Turistaként látják az ottani árakat, minőséget és szolgáltatásokat, és ez felkelti az érdeklődésüket. Hajdúszoboszló a legnépszerűbb, de veszik az ingatlanokat Mátészalkán, Miskolctapolcán és Lillafüreden is” – mondja Komlósi József, a Robalex Com Kft. ügyvezetője. A cég többek között internetes portálokon kínál magyar ingatlanokat tízezer eurónál kezdődő árakon.
Pengő Zoltán
www.kronika.ro