A küldöttség által képviselt tárgyalási csomag kiemelt pontjai voltak a következők: a romániai vallásszabadság helyzete, egyház és állam viszonya, az egyházi oktatás kérdése, az európai alapok egyházak általi pályázásának lehetősége, a csángó-magyarok ügye, valamint a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának a kérdései. Ugyanakkor az erdélyi ökumenikus küldöttség brüsszeli látogatása az európai keresztény szellemiség és önazonosság megszilárdításának szükségességére kívánta felhívni a figyelmet.

A vendéglátó Tőkés László indítványára a küldöttség az Európa Parlament épületében rendezett közmeghallgatás (public hearing) keretében mutatta be a kisebbségi egyházak helyzetét, Történelmi egyházak és keresztény értékek Erdélyben és a világban címmel. A meghallgatáson éles vitát gerjesztett a Román Ortodox Egyház brüsszeli képviselője, Patriciu Vlaicu. Nicolae Anusca ismertette azt a tényt, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény szándékosan kihagyja a görög-katolikus templomok visszaszolgáltatásának ügyét, következésképpen felekezete és annak hívei intézményesített diszkriminációt szenvednek. Az ortodox egyház képviselője „a párbeszédben és a helyi megegyezésekben” látja a kérdés rendezésének lehetőségét, mondta Vlaicu, ezzel szemben Anusca a jogállamiság, a tulajdon szentségének tisztelete, a jogosság és igazságosság helyreállításának akár bírósági úton történő érvényesítése általi megoldást tartja célravezetőnek.

A küldöttség a római katolikus egyház püspökkari konferenciája (COMECE) brüsszeli képviseletének székházában, az iroda főtitkárával, Stefan Luntevel és a nunciatúra szakértőjével, Michael Kuhnnal találkozott. A megbeszélésen Tőkés László ez éve elején meghirdetetett "Keresztény Európát” programját ismertette vázlatosan és együttműködést ajánlva szorgalmazta a közös fellépést, az ökuménia jegyében. A küldöttség ugyanakkor felvetette: segítséget kérnek a római katolikus egyház brüsszeli képviseletétől, azért, hogy mind Romániában, mind pedig az Unió más országaiban az egyházak alanyi jogon pályázhassanak uniós pénzekért. „Egyházaink közéleti szerepvállalása Európa egységéhez is hozzájárul, éppen ezért lehetővé kell tenni az uniós kiírásokra való pályázást, illetve ennek a lehetőségnek a kiszélesítését” – hangsúlyozta Csűry István püspök. A delegáció tagjai ismertették az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatában tapasztalható akadályokat, és kiemelték: olyan nagy szimbolikus és anyagi értéket képviselő ingatlanok, mint például a nagyváradi római katolikus püspöki palota, vagy Ady Endre egykori zilahi iskolája még mindig nem kerültek vissza jogos tulajdonosukhoz. Az ingatlanvisszaszolgáltatás ügyében a képviselt felekezetek szolidárisak egymással.

Szerdán a küldöttség tagjai az Európa Parlament sajtótermében nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertették az általuk képviselt tárgyalási csomagot, és az erdélyi kisebbségi egyházakat folyamatosan érő hátrányos megkülönböztetésről nyújtottak tájékoztatást. Tőkés László elmondta: az elmúlt héten botrányos fejleményekkel folytatódó gencsi eset azt mutatja, a hatalom a maszkos kommandósok bevetésével nemcsak az egyház belső autonómiáját nem tartja tiszteletben, de a híveket is karhatalmi eszközökkel félemlíti meg.

A küldöttség találkozott Járóka Lívia és Becsey Zsolt (FIDESZ – Európai Néppárt Frakció) és Szent-Iványi István (SZDSZ – ALDE, liberális frakció) képviselőkkel is. A megbeszélésen – egyebek mellett – a roma integráció fontosságáról, a cigánypasztoráció tapasztalatairól és a további együttműködésről állapodtak meg. Kovács Gyula, Máthé Dénes és Csűry István erdélyi látogatásra hívta meg Járóka Líviát, aki a magyar néppárti delegációban a cigányügy képviselője.

A romániai képviselőkkel folytatott megbeszélésen a küldöttség tagjainak előterjesztése nyomán Dragos David Florin, Csibi Magor és Winkler Gyula is támogatásukról biztosították az egyházakat az európai alapok pályázati lehetőségeinek kiterjesztése ügyében. Egyetértettek abban, hogy mind a román kormányhoz, mind pedig az Európai Bizottsághoz el kell juttatni az egyházak azon indítványát, hogy az uniós pályázatok keretében alanyi jogon biztosítsák a felekezetek pályázási jogát.

Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches) brüsszeli képviseletén Rüdiger Noll főtitkárral folytatott megbeszélés alkalmával arról született megállapodás, hogy a CEC romániai tagegyházainak képviselői részt fognak venni egy, a keresztény értékek alapján összeállított, az emberi jogok oktatását célzó tankönyv összeállításában.

A brüsszeli Magyar Házban tartott ökumenikus istentisztelet a brüsszeli magyarok szervezetének vezetője, Kállay Oszkár és a brüsszeli magyar katolikus misszió vezetője, Havas István atya együttműködésének köszönhetően valósult meg. A népes gyülekezet közösségében megtartott istentiszteleten a küldöttség tagjai hirdették az Igét. Kiemelt üzenetként hangzott el az igazság és a megbékélés kölcsönösségéről és a krisztusi hit egységéről szóló bizonyságtétel.

A küldöttséget hivatalában fogadta Jorge Cesar Das Neves, az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosonak az egyházügyi főtanácsadója. Az elnöki tanácsos az egyházakkal folytatott párbeszéd fontosságát emelte ki. "Nem a hit kérdéseiről, hanem az hitélet képviselőivel folytatunk párbeszédet. Az Európai Bizottság egyenlőképpen tisztel minden felekezetet” – mondotta Das Neves, majd kifejtette, hogy a Bizottság egyik fő feladata és felelőssége biztosítani a vallásszabadság, mint alapvető jog tiszteletben tartását. Ugyanakkor a Bizottság tudatában van annak, hogy Európa-szerte nagy szükség van az Egyházra, hiszen az egyház döntő szerepet tölt be a társadalom életében. Közismert tényként említette viszont, hogy Európa több országában változatlanul erős az egyházellenesség, ami nehezíti az egyházak támogatását. Ehhez kapcsolódóan a delegáció tagjai felhívták a figyelmet arra, hogy Romániában a kisebbségi egyházi intézmények nem részesülnek olyan szintű állami finanszírozásban, mint a többségi egyház, ami nyilvánvaló diszkriminációt jelent.

A küldöttség tagjai arra kérték a főtanácsost, hogy támogassa a jelenlegi uniós kiírások kibővítését, azért, hogy a felekezetek is pályázhassanak az uniós forrásokra. Das Neves hangsúlyozta, hogy az EU-s alapok megpályázása elsősorban az egyes projektek minőségétől függ, ugyanakkor viszont elismerte, a pályázati szabályok összeállításánál figyelembe kell venni a felekezetek szempontjait is.

Nicolae Anusca, az erdélyi Görög Katolikus Érsekség főtanácsosa kiemelte, hogy Romániában késik, illetve csorbát szenved az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. A görög-katolikus kisebbségi egyház húsz év alatt elkobzott javainak alig öt százalékát kapta vissza. A küldöttség tagjai hangsúlyozták, semmi újat nem kérnek és semmitöbbet nem igényelnek, mint azt, hogy Románia teljesítse a csatlakozás előtt vállalt kötelezettségeit és tartsa tiszteletben a tulajdonjogot

Egyházaink képviselői valamennyi esetben és megbeszélésen szorgalmazták Románia ún. monitorizálásának a folytatását, figyelembe véve azt, hogy országunk az Unióba való felvételét követően hajlamos megfeledkezni az európai értékeken mentén megfogalmazott követelmények teljesítéséről.

A 2008. június 23–26-a között sorra került brüsszeli látogatás zárónapján erdélyi egyházi küldötteinket a Magyar Néppárti Küldöttség vezetői, Schmitt Pál elnök és Szájer József frakcióvezető, valamint Gál Kinga, a határon túli magyarág ügyében illetékes EP-képviselőlátták vendégül. Tőkés László erdélyi képviselővel és Szilágyi Zsolt kabinetvezetővel együtt a Kárpát-medencei magyar közös képviselet fontossága mellett foglaltak állást európai szinten. Másfelől kihangsúlyozták, hogy a romániai magyarság viszonylatában az egyházi diszkrimináció megszüntetéséről és a restitúció véghezviteléről, nem pedig a két nép közötti konfliktusról van szó.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés