Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja

Asztalos Csaba, a testület elnöke a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta: az eddigi megbeszélések szerint a jövő héten várhatóan azt javasolják a minisztériumnak, hogy az orvosokat bérkiegészítéssel ösztönözzék a magyar nyelv elsajátítására, ugyanakkor felmerült a nyelvtanfolyamok szervezése is, ahhoz, hogy a románul rosszul vagy egyáltalán nem beszélő beteg ne kerüljön megalázó helyzetbe a romániai kórházban. Az ajánlásokat tartalmazó véleményezésről még egyeztetnek, végső döntés már egy héten belül várható.

Több kezdeményezés is született Romániában arra vonatkozóan, hogy az erdélyi magyarság szabadon használhassa anyanyelvét az egészségügyi intézményekben. A magyar nyelvű betegellátás teljes körű biztosítását a magyar orvosok tömeges elvándorlása, valamint a páciensekkel történő hatékony kommunikáció megteremtése indokolja.

Magyar nyelvű betegellátás biztosítására kötelezné az erdélyi egészségügyi intézményeket az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű civil szervezet, amely nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz.

Bagoly Zsolt alelnök kezdeményezése mögött az a közismert tény áll, hogy az utóbbi években Románia magyarlakta régióiban rendkívüli mértékben lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma.

A tömb magyar vidékeken (például a Székelyföldön) a jelenség kevésbé okoz gondot, hiszen a lakosság szinte kizárólag magyar orvosokkal kerül kapcsolatba, Erdély szórványrégióiban azonban a magyar betegek túlnyomó többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben.

Az ifjúsági szervezet szerint mindez veszélyt is hordoz magában: az anyanyelv használatának akadályozása az egészségügyi ellátás során különösen súlyos következményeket (például félrekezelést, gyógyszer-túladagolást) vonhat maga után. Rendkívül lényeges például, hogy a beteg teljesen pontosan és érzékletesen írja le az orvosnak tüneteit, panaszait, s ugyanilyen fontos, hogy az orvos útmutatásait, javaslatait tökéletesen megértse.

A diszkrimináció megszüntetése érdekében a szervezet szorgalmazza az illetékes tárcáktól, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, s kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást.

(MNO nyomán)

Kivizsgálják az EMI magyarul tudó orvosokat kérő beadványát
2008-04-25. 08:44

Vizsgálatot indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ama kezdeményezése ügyében, hogy szüntessék meg a romániai betegellátásban a magyar nemzetiségű pácienseket sújtó hátrányos megkülönböztetést.

Kapcsolódó: EMI: tanuljanak meg magyarul a román orvosok!

Mint arról már beszámoltunk, az ifjúsági szervezet márciusban fordult beadvánnyal az egészségügyi és az oktatásügyi minisztériumhoz, arra kérve a két tárcát: kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás biztosítására az erdélyi egészségügyi intézményeket. Az EMI arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy az utóbbi években Erdélyben rendkívüli mértékben lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó román orvosok és más egészségügyi dolgozók száma, és ennek a súlyos diszkriminációnak a következményei érezhetőek a magyar ajkú lakosság egészségi állapotában.

Bagoly Zsolt, a szervezet alelnöke lapunknak elmondta: az oktatási tárcától nem kaptak választ, az egészségügyi ellenben átutalta beadványukat a diszkriminációellenes tanácshoz, amely már be is idézte a feleket meghallgatásra. Az EMI különben úgy véli: annak következtében, hogy a magyar népesség az egészségügyi intézményekben nem, vagy csak hézagosan használhatja anyanyelvét, a román állam az erdélyi magyarság számára nem képes ugyanolyan minőségű egészségügyi ellátást biztosítani, mint a román lakosságnak. Ezáltal a szervezet szerint Románia egyrészt a diszkriminációellenes törvény szellemével ellentétesen cselekszik, másrészt a nyelvhasználati jogok efféle akadályozása súlyosan sérti olyan – már Románia által is ratifikált – nemzetközi szerződések szellemiségét, mint az Európai Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye, a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája.

Ugyancsak ellentmond az Európai Unió Tanácsa 2000/43/EK irányelvének, melynek célja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem keretrendszerének kialakítása azzal a szándékkal, hogy az egyenlő bánásmód elve a tagállamokban megvalósuljon.

Egyébként a romániai magyar betegellátás hiányosságainak orvoslását szorgalmazó EMI-kezdeményezésre Nyugat-Európában is felfigyeltek. Segélykiáltás Keletről címmel nemrég a Vasabladet finnországi svéd napilap terjedelmes cikkben foglalkozott a témával. Kenneth Myntti szerint a nyelvi struktúrák szétesése és a fokozódó elfinnesedés miatt a svéd kisebbség is hasonló problémákkal küszködik, mint az erdélyi magyarok. Csakhogy – teszi hozzá a cikkíró – míg a finnországi svédekkel esetleg olykor-olykor megesik, hogy finnül kénytelenek elmondani az orvosnak panaszaikat, az erdélyi magyarokkal szemben elvárás, hogy tudjanak annyira románul, hogy az orvosnak el tudják magyarázni egészségi állapotukat.

Bár az újságíró szerint a Vasabladet 24 ezer előfizetője valószínűleg nem nagyon fog hozzájárulni ahhoz, hogy a romániai magyar közösség elviselhetőbb életfeltételekhez jusson, lényeges, hogy a finnországi svéd nyilvánosságon keresztül egy demokratikus nemzet figyelme az erdélyi magyar közösség problémájára irányuljon, hiszen az egészségügyi nyelvhasználat esetében szó szerint élet-halál kérdésről van szó. A szerző úgy véli, ideje lenne, hogy az európai kisebbségek összefogjanak és egyesítsék erőiket: ha mindenki megismerné a másik tapasztalatait, biztosan találna olyasmit, amiben példát tudna venni róla.

Különben Kanadában és Finnországban jól beváltak az egynyelvű egészségügyi intézmények: Helsinkiben három rendelőintézetben is működik úgynevezett svéd egység, amely néhány egynyelvű, svéd háziorvosi és szakorvosi rendelőt foglal magában, a kanadai Ontario államban pedig – ahol a lakosságnak mindössze 5 százaléka francia ajkú – a tartomány székhelyén, Ottawában működik francia nyelvű kórház. A dél-tiroli Dolomiten című napilap cikke szerint ha a beteg az orvossal nem saját anyanyelvén beszél, a nehézségek már előre borítékolhatók. Az újság megszólaltatta Bagoly Zsolt EMI-alelnököt is, aki szerint elsősorban az erdélyi román nemzetiségű egészségügyi személyzet hiányzó nyelvtudása az oka annak, hogy a magyar betegek gyakran nem tudják használni anyanyelvüket az orvosi rendelőkben, kórházakban, noha a magyar ajkú állampolgároknak ugyanolyan szintű egészségügyi ellátáshoz van joguk, mint a románoknak.

Magyarországi orvosokkal is lehetne pótolni a szakorvoshiányt Erdélyben. A Hargita megyei Egészségügyi Igazgatóság már több magyarországi orvossal is tárgyalásokat folytat az erdélyi munkavállalásról. Tarr Gyöngyi, az intézmény vezetője a Független Hírügynökségnek úgy nyilatkozott: van magyar érdeklődés a székelyföldi szakorvosi munkahelyek iránt.

„Egy szakorvossal már előrehaladott állapotban vannak az egyeztetések, amennyiben a versenyvizsgája jól ment, júliusban szerződést is köthetünk vele a megyében jelenleg betöltetlenül álló 450 szakorvosi állás egyikére” - nyilatkozta Tarr Gyöngyi, aki azt állítja, hogy már több magyar orvossal is tárgyalásokat folytatnak a székelyföldi munkavállalásról. Ezek többnyire olyan személyek, akik Erdélyből érkeztek Magyarországra, ahol állampolgárságot szereztek, de van olyan érdeklődő is, aki magyar állampolgár, nem beszél románul, viszont felvállalná annak elsajátítását.

Az intézményvezető fogalmazása szerint az érdeklődés „a Magyarországon megfeneklett egészségügyi reformnak tulajdonítható”, sokan ugyanis állásukat, karrierjüket érzik veszélyben. Emellett Székelyföldön egy befogadó magyar közösségre találnak, így sokkal könnyebb a váltás, mintha külföldre költözne, egy idegen közegbe. Annak ellenére, hogy gond nélkül el lehet boldogulni mindössze a magyar nyelvtudással, a román szaknyelvet el kell sajátítania.

„A munkahelyet illetően a két ország között nem olyan nagy a különbség, természetesen akiknek már családja van, nehezebben dönt az erdélyi munkavállalás javára, míg sokkal könnyebb a helyzete annak, aki még nem alapított családot” - mondta az egészségügyi igazgatóság vezetője.

Erdélyben egy civil szervezet nemrég felkérte az egészségügyi minisztériumot, hogy a magyar nyelvet ismerő orvosokat biztosítson azon települések betegellátó intézményeiben, ahol magyarok is élnek. Az Erdélyi Magyar Ifjak szerint diszkriminációnak minősül, hogy a magyar lakosság nem használhatja anyanyelvét a betegellátásban. A kérdésben a szaktárca az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot kérte fel véleményezésre.

Tanuljanak meg a tót orvosok is magyarul -Felvidékiek vegyetek példát az erdélyi magyar követelésekről !