Fogalmi pontatlanságok című fejezet:

1. Régi statisztikai kiadványok használják az összesített adatokra a Magyar Birodalom, később a Nagy-Magyarország megnevezést. Újabban - véleményem szeribnt is helyesen - a történelmi Magyarország megnevezés használatos magyarország ( Fiumével) és Horvát-Szlavonország együttes területének kifejezésére. Sajnos sokan történeti Magyarországnak hívják  és írják, statisztikai tudományos kiadványok is,mintha nem lenne különbség történelem és történet között.

....A történelmi Magyarország vagy a Kárpát-medence megnevezés is a 325 411 négyzetkilométeres területet jelenti. E kérdésben- és sok másban sem - nem lehetünk tekintettel szomszédaink érzékenységére, nem lehetünk szermérmesek, hogy a Trianon előtti országterületre nem merjük leírni  a történelmi Magyarország megnevezést. Történelmi tény volt a magyar állam, a Magyar Királyság fennállása - az elhallgatás, az elferdítés jelent történelemhamisítást. Nem lehet vezérlő elv, hogy mit szólnak, mit mondanak erre vagy arra a felvetésre tisztelt szomszédaink. Véget kell vetni annak az időszaknak,amikor mindig csak a magyar, a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar állam vegye ezt tudomásul.

2. Még nagyobb a keveredés az "anyanyelv" és a "nemzetiség" kategória illetve népszámlálási  kérdés körül. Valaki elkezdte, hogy az anyanyelv egyenlő a nemeztiséggel és ezután minden anyanyelvi adatot nemzetiségi adatként közöl. ... A történelmi Magyarország öt ( 1869.,1880.,1890.,1900. és 1910. évi) és a trianoni Magyarország két ( 1920. és 1930.évi) népszámlálása ( az 1869.évet kivéve) csak az anyanyelvet tudakolta. Nemzetiségre vonatkozó kérdés a hét népszámláláson nem volt. ... 1869-ben az anyanyelvet sem kérdezték, 1880-ban pedig eredeti felvételen volt  "Beszélni nem tudó" kategória is , amelyben a 0-2 éves gyermekeket vették számba 499 898 lélekkel. Magyar népszámlálás az anyanyelv mellett a nemzetiséget először 1941-ben kérdezte.

...Az anyanyelvi és a nemzetiségi adat között mindig eltérés van, akár magyar, akár román vagy volt csehszlovák népszámlálásról van szó. Romániában vagy a volt Csehszlovákiában a magyar anyanyelvűek száma mindig magasabb,mint a magyar nemzetiségűeké. Az anyanyelvi adatokat ne kereszteljük el nemzetiségi számokká, a táblázat számai is ezt sugallják ! Alapelv, hogy az anyanyelv lényegében születés, a nemzetiség vállalás kérdése . ( ND szerk megjegyzés- a vállalás kérdését politikai kényszer vagy megfélemlítés hatása befolyásolta-lásd  Benesi dekrétumok ú.n. "reszlovakizációját", ha nem vallod magad szlováknak mehetsz alapelv érvényesült - a Magyar Királyságban Szent Istvánnak fiához, Imréhez írt intelmei érvényesültek - nem volt tudatos asszimilációs politika, a feudális viszonyok mindenki egyforma alattvalója volt a királynak a társadalmi rangjának megfelelően).

3.  A történelmi Magyarországon végrehajtott utolsó, 1910. évi népszámlálás anyanyelvi adatai az alábbi sorrendben és megnevezéssel kerültek nyilvánosságra:

magyar,német, tót, oláh, rutén,horvát, szerb, szlovén-vend, a bunyevác, sokác és dalmát, illir, bosnyák együtt, bolgár-krassován, cseh-morva,lengyel,cigány,olasz és még 7-8 anyanyelv: francia,angol, orosz stb.

- A németek,horvátok,szerbek,csehek,lengyelek,olaszok stb. magyar elnevezése ma is ugyanez,függetlenül,hogy ezeket a népeket ,nemzeteket Európában és a világban másként nevezik.

-A szlovák ( tót), román ( oláh), roma ( cigány) elnevezés történelmi fejlődés eredménye. 

 ND megjegyzés- A tótok, oláhok,rácok, cigányok maguknak találták ki ezeket az új neveket , tehát joggal használhatjuk a sokszázéves múltra visszatekintő magyar történelmi elnevezéseket  a tótot és az oláhot is . A rác elnevezést a török elől menekülő magyar Délvidékre beáramlott szerbekre használták, tehát ez is történelmi népnév és használható ma is.

( Forrás: Lőkkös János: Trianon számokban  Az 1910.évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatainak elemzése a történelmi Magyarországon, Püski kiadó, 2000.)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés