Tisztelt Bíróság!

Vona Gábor vagyok, az alperesi egyesület elnöke. Az itt jelenlévők némelyikével ellentétben büntetlen előéletű, sőt, soha még alperes sem voltam.

A Magyar Gárda Egyesületet 2007 tavaszán 10 magánszemély alapította és jegyeztette be a Fővárosi Bíróságon. Célunk akkor és most is a magyarság, ezen belül különösen a magyar ifjúság felrázása, valamint a nemzetért végzett szolgálat intézményrendszerének kiépítése volt. Tevékenységünk egy törvényes bejegyzéssel vette kezdetét, és a törvények adta kereteken belül folytatódott és fog folytatódni a jövőben is.

Az Egyesület 2007. augusztus 25-én életre hívta a Magyar Gárda Mozgalmat, amely azóta az egyesülettel testvéri viszonyban, de jogilag az egyesülettől függetlenül végzi a maga misszióját. Rendezvényeit maga szervezi, belső működését a maga szabályai szerint alakítja, helyi és országos szinten saját vezetőséggel rendelkezik. Az Egyesület nem tagadja, hogy a Mozgalom megálmodója és életre hívója volt, mint ahogy megálmodója és életre hívója a terveink szerint szeptembertől az ország közel 20 pontján tanítani kezdő Atilla Király Népfőiskolának is. Ahogy a Mozgalom, úgy a Népfőiskola is az egyesülettől függetlenül fog működni, lesz saját szabályzata, alapítványi háttere. A jövőre nézve további alkotó tervekkel rendelkezünk. Ez a 10 tagú egyesület olyan, mint egy fészek, amely tojásokat melenget, de aztán hagyja, hogy a kikelő turulmadarak a maguk útján repüljenek.

Az Egyesület és a Mozgalom viszonyát tehát a testvériség, a közösen tartott rendezvények, kölcsönös segítségnyújtás, de egyben egymás függetlenségének tiszteletben tartása jellemzi. Az egyesület egyetlen egy tagja sem gárdista, és viszont, egyetlen egy gárdista sem tagja az egyesületnek.

Az Egyesület működése során élt a véleménynyilvánítás-, a gyülekezés- és az egyesülési szabadság jogával. Ezen jogaink gyakorlása során senkinek a jogait, a méltóságát vagy a szabadságát nem sértettük meg, és ilyen nem is állt és áll a szándékunkban. Faji vagy bármilyen jellegű megkülönböztetést nem tettünk. Tevékenységünket az állami szervekkel és hatóságokkal – bíróság, ügyészség, rendőrség, önkormányzatok stb. – maximálisan együttműködve végeztük.

Az Egyesület és egyébként a Gárda Mozgalom is minden rendezvényét a szükséges bejelentések birtokában, törvényes keretek között tartotta. Rendezvényeinken soha semmilyen rendbontás, zavargás, jogsértés, bűncselekmény nem történt, ami a mai felbolydult Magyarországon ritkaság. Gondoljunk csak a magyarországi miniszterelnök ellen nemrégiben elkövetett ál-merényletre, vagy az antifasiszták tavaly augusztusi bicikli dobálóira.

Elismerem és vállalom, hogy az Egyesület tevékenysége megosztja a magyar társadalmat. Másképp gondolkodnak az emberek számtalan kérdésről, így szervezetekről, egyesületekről is, de ezt én természetes és óvni való értéknek tartom egy demokráciában. Az MSZP, az SZDSZ, az In-Kal Security, az OCÖ, a Mazsihisz vagy a Kendermag Egyesület is megosztja a társadalmat, működésüket komoly ellenérzések, tiltakozások kísérik. Sőt, a társadalom egy jelentős részében a Mazsihisz és az OCÖ működése például mindennapi és komoly félelmet kelt. Itt jegyzem meg, hogy erről egyébként szükségesnek tartanám hiteles közvélemény-kutatások megtartását.

Az Egyesület és a Mozgalom egyetlen cigányellenes demonstrációt sem tartott. Voltak demonstrációk a közbiztonság romlására való figyelemfelhívás szándékával, amelyeket a média és a közélet egy része cigányellenesnek minősített.

Külön kell hogy beszéljek az ügyészségi fellépés konkrét okául megnevezett tatárszentgyörgyi felvonulásról. Ezen a rendezvényen Kolompár János révén felszólalt egy cigány származású állampolgár is, akit nem mi hívtunk oda, nem szerepelt a felszólalók között, hanem ő kért lehetőséget. Erre Dósa István, jelen lévő főkapitány engedélyt adott, mint a rendezvényt szervező Gárda Mozgalom vezetője. Kolompár János a felsorakozott gárdisták előtt elmondhatta gondolatait, majd a beszéd végén a főkapitány és Kolompár János a színpadon kezet fogtak. A terv szerint felszólalók beszédeinek egyetlen mondata sem volt törvénysértő. A rendezvényt az elejétől a végéig biztosította a rendőrség, a gárdisták közvetlen közelében pedig ott ácsorgott számos cigány vezető, akiknek az arcán és viselkedésén semmiféle megfélemlítés nem látszott. Ezek a tények egyértelműen ellentmondanak a cigányellenes rendezvény vádjának.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Hajdúszoboszlón a Gárda Mozgalom 2007. december elején, még Tatárszentgyörgy előtt tartott egy Mikulás-ünnepséget, amelyen az ott lévő gárdisták saját pénzükön vásárolt ajándékokat vittek árva – cigány és nem cigány – gyermekeknek. Nem tudom, hogy a Mazsihisz járt-e árvaházban valaha is? Hasonló jellegű karácsonyi ajándékozásra került sor Győrben, ahol rászoruló – cigány és nem cigány – családok kapták meg a gárdisták által adományozott ajándékaikat 600 ezer forint értékben.

Nem tudom, Karácsonykor az OCÖ könyvelt-e el ilyen jellegű adományozást?
Nem hagyhatjuk ki a 2008 elején Budapesten, a Vas utcában tartott fáklyás demonstrációt. Itt a budapesti gárdisták egy fiatalemberről emlékeztek meg, akit az egyik társa halálra vert, és aki az általunk megkeresett alpolgármester, valamint a helyi önkormányzat egyik cigány származású bizottsági vezetőjének elmondása szerint félig cigány származású volt. A gárdisták ennek tudatában mentek oda, de nem mérlegeltek, mert kötelességüknek tartották, hogy felemeljék a szavukat egy értelmetlenül kioltott fiatal életért. Tették ezt őszinte meggyőződésből, tették ezt az akkor néma csendben bujkáló OCÖ és Mazsihisz helyett is…

Perdöntőnek tartom a nemrégiben tartott vásárosnaményi Gárda-felvonulás kapcsán a helyi cigány önkormányzat vezetője, Demeter István által jegyzett nyilatkozott. Szó szerint fogom idézni: „A Vásárosnaményi Cigány Kisebbségi Önkormányzat nevében Demeter István elnök kinyilatkozza, hogy a 2008. április 27-én, Vásárosnamény területén tartandó Jobbik Magyarországért Mozgalom által bejelentett demonstráció (felvonulás) ellen a vásárosnaményi roma lakosság semmilyen ellenszerveződéssel, demonstrációval nem kíván részt venni. Elhatárolódik minden rendbontó, rendezvényt megzavaró cselekményektől. Kéri a Vásárosnaményban élő roma lakosságot, hogy önkényesen semmilyen csoportosulást, rendbontást ne kezdeményezzenek, mivel a demonstráció nem ellenük irányul, hanem annak érdekében, hogy a jövőben ne történjen ilyen és hasonló jellegű brutális cselekmény Vásárosnaményban. A roma lakosságot tájékoztatva egyöntetűen elítéljük ezt a brutális bűncselekményt, és kérjük, hogy a törvény szigorát alkalmazva kapják meg méltó büntetésüket.”
Ez a nyilatkozat jelzi, hogy a cigányság egy része nem hogy nem fél a Gárdától, hanem az általa felvetett problémákat maga is súlyosnak, megoldásukat pedig magára nézve is sürgetőnek tartja. Az OCÖ rettegő cigányságról szóló állítása ezért csupán egy vélemény, egy nagyon is vitatható vélemény, és semmilyen esetben sem tekinthető ténynek.

A tatárszentgyörgyi és a hozzá hasonló rendezvényeket fontos és folytatandó eseményeknek tartom. Rávilágítanak egy eddig gyáván a szőnyeg alá söpört, de létező, milliók életét megkeserítő problémára. Azóta két alkalmam is volt arra, hogy nyilvános tévévitán vegyek részt Száva Vince cigányvezetővel – egyszer az Echo TV és egyszer a TV2 stúdiójában. Érzékelhető a médiában és a közbeszédben a témával való foglalkozás szignifikáns felerősödése. Ezért még egyszer hangsúlyozom, Tatárszentgyörgyöt én sikeres, a demokratikus párbeszéd szempontjából is előremutató, korszakos jelentőségű rendezvénynek tartom, amely senkinek a jogait, a méltóságát és a szabadságát nem sértette. Ellenben felháborító volt a bejelentés nélkül tartott érpataki, kiskunhalasi, pétervásárai cigánydemonstráció, amelyek egyértelmű célja a törvényesen bejelentett rendezvényüket tartó gárdisták megfélemlítése volt. Ezek közül némelyiken megjelent Kolompár Orbán is, ezért elgondolkodtató, hogy nem szervezett provokációra került-e ott sor. Bízom az esetek alapos kivizsgálásában. A szükséges bizonyítékokkal rendelkezünk.

Szintén szót kell ejtenem a cigánybűnözés kifejezésről. A kifejezés használatának jogát az Egyesület nevében továbbra is fenntartom, abban az értelemben, ahogy arról mi mindig is beszéltünk, de nem úgy, ahogy azt az ellenoldal igyekezett beállítani. A cigánybűnözés szót minden esetben kriminológiai fogalomként, és sohasem kollektív ítélet formájában használtuk. Ezzel, mármint a cigánybűnözéssel kapcsolatban ajánlom mindenki figyelmébe Dr. Tauber István, Dr. Vavró István és Garamvölgyi László tanulmányait, amelyeket erről a témáról nagyobbrészt a Belügyi Szemlében publikáltak.

A cigánybűnözés szó ilyen értelmű használatát nem tartom tehát aggályosnak és sértőnek. Ha valakiket sértő és igaztalan kijelentésekkel illettek, akkor azok éppen a gárdisták voltak. Olyan tisztességes magyar emberek, akiket a felperesi oldalon beavatkozó szervezetek képviselői, valamint a média és a közélet számos szereplője rendszeresen aljas és hazug vádakkal mocskolt.

A Gárdát, mind az Egyesületet, mind a Mozgalmat komoly és egyre erősödő társadalmi igény hívta életre, működésüket a törvények és az alapvető emberi normák tisztelete jellemzi, ami a mai magyar közéletben sajnos szinte példa nélküli. Ezért a Gárda ügyét politikai és nem jogi ügynek tartom. Sajnálom, és együtt érzek mind az ügyészséggel, mind a bírósággal, hogy ilyen méltatlan helyzetbe kerültek. Meggyőződésem szerint a megoldás kizárólag a politikai vita lehet, és nem a jogi szankcionálás, hiszen a Gárda működése által keltett vita jogi síkon nem is kezelhető.

Végül jelezni kívánom, hogy mivel a Gárda Egyesület vallási ügyekben soha nem nyilvánult meg, a Mazsihisz beavatkozási kérelmét egyértelműen provokációnak tartom, a Mazsihisz képviselőjének ezért egyetlen egy kérdésére sem vagyok hajlandó válaszolni. Egyúttal megnyugtatom őt és az OCÖ képviselőjét is, hogy amennyiben a közeli jövőben ellenük is indulna feloszlatási per, aminek utóbbi esetben komoly esélyét látom, a Gárda Egyesület nem kíván majd felperesi beavatkozással élni. Van ugyanis egy nagy különbség. Mi ugyanis nem valami ellen jöttünk létre, hanem valamiért. A saját fajtánkat mi nem felhasználjuk, hanem szolgáljuk.

Köszönöm a Bíróság figyelmét.

(Barikád)
 

Rengeteg az érv-ellenérv, így valószínűleg elég sokáig el fog húzódni a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló per.

Június 30-áig legalábbis egészen biztosan, mert addigra napolták el - tudósít a Szent Korona Rádió.

A perre legközelebb is csak regisztráció után lehet majd bejutni.

Gárdaper: nem született ítélet, június végén folytatják
2008. május 19. 17:05 

MNO
Elnapolták június 30-ra a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári pert a Fővárosi Bíróságon (FB) hétfőn. A tárgyaláson hat beavatkozó jelezte, hogy peres félként kíván részt venni a polgári perben, a gárda ügyvédje pedig bejelentette: kezdeményezik, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz forduljon.

A tárgyalás ideje alatt sem a tárgyalóteremben sem a bíróság épületében rendzavarás nem történt. A Markó utca és a Bihari János utca kereszteződésében várakozó gárdisták - miután meghallgatták Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökének tájékoztatását - elvonultak, csakúgy, mint az a félszáznyi szimpatizáns, akik délelőttől várták a fejleményeket. Vona Gábor a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: méltatlan helyzetbe hozták a bíróságot, mert politikai kérdésről kell döntenie és véleménye szerint politikai provokáció az OCÖ és a Mazsihisz részvétele a perben.

A felperes oldalán beavatkozóként vett részt a hétfői tárgyaláson a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban. A bíróságnál további hat szervezet és magánszemély jelentette be beavatkozási szándékát felperesi és alperesi oldalon, nekik nyolc napon belül be kell nyújtaniuk bizonyítékaikat arról, hogy érdekük fűződik valamelyik peres fél pernyertességéhez. A felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.

A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a gárda az egyesületi törvénybe ütköző módon működik. Az első tárgyaláson, márciusban a sajtó képviselőinek egy része nem tudott részt venni, mert a gárda tagjai ellenőrizték, hogy ki léphet be a terembe, miközben az egyenruhába öltözött, zárt alakzatban felsorakozó tagjaik a bíróság épülete előtt demonstráltak. Ezek után döntött úgy az FB, hogy regisztrációhoz köti a hétfői, második tárgyaláson való részvételt. A tárgyalásra szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor, az egyik mellékutcában, mintegy 50 méterre az FB épületétől zárt alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is.

A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná. A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, külsőségek és vélemények, amelyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, mivel „effajta ízlésterror” beláthatatlan következményekkel járó folyamatot indíthat el.

Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. A bíróság ezt az indítványt elutasította, indokát az ítéletében fogja ismertetni. Más bizonyítási indítvány nem volt. A bíróság meghallgatta Vona Gábort és Dósa Istvánt, a gárda országos főkapitányát az egyesület működésével és felépítésével kapcsolatban.

A gárda feloszlatására irányuló polgári pert június 30-ra napolta el a bíróság, ekkor dönt a beavatkozók helyzetéről és várhatóan meghallgatja tanúként az egyesület internetes honlapját működtető férfit.

(MTI)

Kapcsolódó:

 

Interjúrészlet Vonával: ma a nemzetben gondolkodó magyarok kisebbségben vannak...		2008.04.26. 20:32
kuruc.info, 2008.04.22. Mindössze 5 perces az alábbi Pásztón készült interjú, melynek alig 2/3-a beszéd, a lényeg mégis elhangzik: '45 óta ugyanazok a körök tartják megszállva az országot, s bár kisebbségben vannak ma a nemzetben gondolkodó magyarok, fel kell venni a harcot, és meg kell védeni a hazát. Előbb-utóbb a Fidesznek is választ kell adnia arra, hogy a nemzet elárulóinak az oldalára áll, vagy a magyarság megmentőiére - jelenti ki a Jobbik és a Magyar Gárda elnöke. Tovább >>

 

Vona Gábor el nem hangzott beszéde a nemzetközi cigánykonferencián		2008.04.26. 19:44
2008.04.26. Jobbik Hírlevél- Nagy örömemre szolgált, amikor felkértek az április 25-ei "Konfliktus és együttműködés Közép-Európában" című, a budai Várban tartandó konferencián való felszólalásra. Ahogy az várható volt, a meghívottak listáján való jelenlétem sokak számára vörös posztónak bizonyult. Sajnálom, hogy a szervezők valódi demokratikus vita iránti szándékuk miatt ilyen kellemetlen helyzetbe kerültek. Bár a meghívásomat nem mondták vissza, amelyet ezúton is megköszönök, magam döntöttem úgy, hogy a konferencián való felszólalástól eltekintek. Nem kívánok jó szándékú kezdeményezések kisiklatásához hozzájárulni, aljas provokációknak táptalajt adni, mert bennem a probléma megoldására és nem figyelemelterelésre van szándék. Az acsarkodóknak ezúton is megköszönöm azt a publicitást, amelyet segítségükkel újfent megkaptam. Becsületem azt kívánja, hogy a konferencián el nem mondott, de megírt beszédemet sajtóközlemény formájában ismertessem meg a közvéleménnyel. Budapest, 2008. április 25. Vona Gábor Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés