Modern európai pártként határozza meg magát a Magyar Polgári Párt (MPP). Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Egy huszonegyedik században született pártnál jó, ha jelen vannak azok a stílus-, illetve nyelvezetjegyek, amelyek közérthetővé teszik az üzenetet, a programot, amelyet jövőképként föl szeretne felvázolni egy közösségnek. Hat értékrendre alapoztuk a politikai programunkat. Az első a szabadság, amely európai szemmel nézve azt is jelenti, hogy egy jobbközép párt vagyunk. Amikor például autonómiáról beszélünk, akkor Székelyföld területi autonómiáját szeretnénk kiépíteni, valamint a személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarság számára. Nagyon fontos, hogy ezt a célkitűzést olyan nyelvezettel fogalmazzuk meg, amely Brüsszelben és Bukarestben is támogatásra érdemes elképzelésként hat. Ne csak Székelyföld számára kínáljon megoldást, hanem más, olyan román történelmi régiók számára is, amelyek jóval gazdagabb örökséggel rendelkeznek, mint mondjuk az 1968-ban Ceausescu által kiépített megyék rendszere.

Az aszimmetrikus regionalizmus azt jelenti, hogy Székelyföldnek további jogosítványokat kell adni a tömbben élő magyar közösséget érintő kérdések rendezése végett. Amikor nemzetről beszélünk, akkor nemzeti integrációra gondolunk, a család, az erdélyiség mellett pedig a keresztény gondoskodást hangsúlyozzuk. Amikor az utóbbit emlegetjük, akkor úgy szeretnénk megfogalmazni értékrendi szempontból hovatartozásunkat, a jó Istenben való hitünket, hogy az emberek iránti szolidaritást, a szociális érzékenységet vázoljuk fel. Nincs egyéni boldogulás a közösség boldogulása nélkül, s csak akkor tudjuk saját magunk egzisztenciáját biztosítani, ha közben ennek érdekében a közösség felemelkedésén is fáradozunk. Nyelvezetében, stílusában egy huszonegyedik századi párt esetében a keretprogram megvalósíthatósági tanulmányt igényel. Marketingeszközökre, intézmények felmutatására mind-mind gondolni kell annak érdekében, hogy érthető legyen mindaz az érték, amit a Magyar Polgári Párt kínál az erdélyi közösség számára.

Megtörnék a monotóniát

– Ez a program, nyelvezet egyúttal a jól ismert panaszpolitika mellőzését jelenti? Erdélyben, de más kárpát-medencei magyar közösségek körében máig „népszerű” a sérelmi politizálás, a jövőkép keresése vagy felmutatása helyett a jóval egyszerűbb múltba révedezés.
– Ez egy magyar sajátosság, ami Magyarországon is tapasztalható. Meg akarjuk törni ezt a monotóniát. Pontosan az volt a szándékunk a program megalkotásakor, hogy – mint a címe is mutatja – új lehetőséget kínáljunk. A keretprogram tartalma szerint meg kell próbálni felépíteni az elszalasztott lehetőségeket. Lehetőséget akarunk teremteni ahhoz, hogy jobban éljen a közösségünk. Mi a reményt kínáljuk az erdélyi magyarság számára. A gyűlölet, a félelem helyett a szeretet és a remény tükrében szeretnénk politizálni. Aki gyűlöletet vet, az félelmet arat, ez volt az elmúlt 18 év politikai jellemzője. Ezzel szemben mi a jövőt szeretnénk kínálni, s optimizmust igyekszünk sugallni az erdélyi magyar emberek felé.

– A párt csupán hatvannapos, s máris egy önkormányzati választási kampány kellős közepén találja magát. Mi alapján választották ki ilyen rövid idő alatt jelöltjeiket?
– Egy politikai párt azért dolgozik, hogy a választásokon megszerezze azt a támogatást, amelynek következtében a közigazgatási eszközöket állíthatja az általa képviselt közösség szolgálatába. A közelgő megméretés egy lehetőség az MPP megerősödésére. A szervezet építését a választási részvétellel párhuzamosan kell megvalósítani. Jóval hosszabb távon gondolkodunk, mint az idei választások. Az új összefogás, az erkölcsi többség megteremtésének ügyében sok éven át kell dolgoznunk, s éppen ezért a választásokra is ennek jegyében készültünk. Szövetségeseket kerestünk, társadalmasítottuk magát a jelöltállítási folyamatot is, állandó konzultációban voltunk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Székely Nemzeti Tanáccsal, a gazdákkal, a fiatalokkal, a civil szervezetekkel éppen azért, hogy egy igazi nemzeti listát tudjunk összeállítani. Valójában nem egy pártlistával rukkoltunk elő, hanem olyan szövetségeseket tudunk magunk mellett felmutatni, akikről elmondható: munkatársak az erdélyi magyar közösség szolgálatának ügyében.

Erőfölényben az RMDSZ

– Fel lehet-e venni eséllyel a versenyt azzal az RMDSZ-szel, amely egy 18 éve működő, bejáratott gépezet, jelenleg is hatalmon van, pénz, paripa, fegyver áll rendelkezésére? Milyen eszközökkel tud ringbe szállni az MPP?
– Tény, óriási a hátránya a Magyar Polgári Pártnak. Az egypártrendszerből fakadó politizálás oda vezetett, hogy most az elmúlt 18 esztendő alatt az RMDSZ nemcsak a politizálást sajátította ki, hanem gyakorlatilag az erdélyi magyar gazdasági monopóliumot is felépítette. Ilyen szempontból sokkal rosszabbak a viszonyok, mint Magyarországon. Ha például a médiaviszonyokról beszélünk, Erdélyben koránt sincs az, ami az anyaországban, ahol egyik vagy másik politikai erővel szimpatizáló médiatulajdonosok vannak. Minálunk maguk a politikusok a médiatulajdonosok. Vannak olyan szenátorok, képviselők – nem is kevesen –, akik televíziókat, rádiókat, újságokat birtokolnak és ebből fakadóan bitorolnak is. Ilyen körülmények között jóval hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint az természetes volna egy demokráciában. Persze hatvan nap alatt nem tud a demokrácia kiforrni. Talán kevesen tették fel a kérdést: mivel magyarázható, hogy az akkor még 1,8-2 milliós erdélyi magyar közösség 1989 decembere után, 1990 elején egyetlen pártot hozott létre? Ebből is látszik, Romániában valamiféle forgatókönyv szerint zajló rendszerváltás volt, a magyarországihoz egyébként hasonló, csak nem olyan békés, mint az anyaországban. Egy ilyen fajta rendszerváltás – mint ahogy azt Magyarországon ma is látjuk – komoly problémákat tartósított. Erdélyben az úgynevezett rendszerváltó forgatókönyv vélhetően külön fejezetet szentelt annak, hogy egy mai Szlovénia nagyságú közösség számára mindössze egyetlen párt születhessen. Ezt a több mint tizennyolc éves lemaradást kellett a Magyar Polgári Pártnak pótolnia valamelyest azáltal, hogy megteremtettük a választás szabadságának jogi és intézményes kereteit. Kétségtelen, hogy az anyagi, politikai monopóliumból fakadó médiabirtoklások miatt óriási hátrányban vagyunk. Azt is mondhatnám, hogy negatív diszkrimináció van. A munkát azonban el kellett kezdeni. A mi erősségünk nem a pénz, a médiafelületek, hanem az emberek támogatása. Úgy gondolom, hogy a közelgő megméretésen a választópolgárok szavazataira, biztatására van a legnagyobb szükség.

Csak magyar ügy van

– Az RMDSZ médiája, de maga a szövetség is évek óta azt sulykolja, hogy a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot. Orbán Viktor és pártja ma is rendkívül népszerű Erdélyben, a suttogó Fidesz-ellenes propagandának azonban előbb-utóbb meg lehet a hatása. Mit tapasztal ebből a tendenciából?
– A Fidesz természetes szövetségesünk a közös értékrend mentén, régi jó barátunk. Most már intézményes keretek között tudjuk ápolni azt a viszonyt, ami eddig is létezett közöttünk. Eljött az ideje, hogy amikor nemzetről beszélünk, akkor ne különböztessük meg a magyarországi és határon túli ügyeket. Csak magyar ügy van. Eljött annak az ideje, amikor a nemzeti integráció programján kell fáradoznunk valamennyiünknek, és ehhez természetesen szövetségesekre van szükség. Ennek jegyében természetes a szövetségünk a Fidesszel. S ha már a nemzeti ügyekről beszélünk, úgy tűnik, Magyarországon sem a Fideszen múlik az, hogy a nagy ügyekben megállapodásokra juthassanak. A Fidesznek az anyaországban az a küldetése, mint Erdélyben a Magyar Polgári Pártnak. A Fidesz már megteremtette az új többséget, az MPP küldetése, hogy megteremtse az erkölcsi többséget az erdélyi magyarság számára. Nem megosztásról van tehát szó, hanem éppenséggel egy ezzel ellentétes folyamatról. Darabjaira hullt álegység, amelyet mesterségesen tartott fenn az RMDSZ, amely cinikusan az egységre hivatkozva gyakorlatilag semmi máson nem fáradozott, mint saját monopóliumának bebetonozásán. Most egy új összefogás kiépítésének jött el az ideje. A Magyar Polgári Párt azontúl, hogy a saját értékrendje mentén szorgalmazza ezt a folyamatot, külső kényszert teremt az RMDSZ belső megújulásához, amely lehetővé fogja tenni azt az új összefogást, amire egyébként az erdélyi magyarságnak szüksége van. Mi ezt szorgalmaztuk az önkormányzati választások kampányát megelőzően is, s ezen leszünk az ősszel esedékes parlamenti megméretés előtt is.

Drukkolnak Borbély Lászlónak

– A helyhatósági választás eredményét tekintve az RMDSZ stratégiai jelentőségű városnak tekinti Marosvásárhelyt. Érthető, hiszen ez a legtöbb – hetvenezer – magyarnak otthont adó település, ugyanakkor az utóbbi években már a román lakosság került túlsúlyba. Az MPP itt nem indított saját polgármesterjelöltet. Ez azt is jelenti, hogy egyúttal támogatja Borbély Lászlónak, az RMDSZ jelenlegi miniszterének a megválasztását?
– Kezdjük az elején. Marosvásárhelyre megoldásként azt javasoltuk, hogy Bölöni László legyen a helyi magyarság, az RMDSZ és az MPP közös jelöltje. Az egykori világhírű labdarúgó az a személyiség, aki óriási tiszteletnek, támogatottságnak örvend, pártpolitikai érdekek, etnikai törésvonalak fölött is áll, így megnyerte volna a választásokat. Nagyon sajnálom, hogy az RMDSZ lebeszélte Bölönit, és ezáltal Borbély Lászlónak csinált helyet, aki éppen a nemrég elfogadott rossz választójogi törvényből fakadóan nyilván felismerte, hogy az RMDSZ szereplése a következő parlamenti választáson aligha lesz elég a kormányzati szerepvállaláshoz, s ezért a miniszteri széket kénytelen volt feladni az esetleges polgármesteri tisztségért. Az MPP bölcsen tett, amikor az RMDSZ-es önzőség ellenére nem állított másik magyar jelöltet. Ez ugyanis közép és hosszú távon fontos üzenet. Egyébként a Magyar Polgári Párt ugyanezt a gesztust gyakorolta a tanácselnöki megméretésen Szatmárban, Biharban és Kolozs megyében, a polgármesterségért folyó küzdelemben pedig Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsvárott. További erdélyi településeken sincs MPP-jelölt, ezt a gesztust azonban nem kaptuk vissza egyetlen helyen sem. Maros megyében például Tőkés Andrásnak lett volna esélye megnyerni a tanácselnök-választást, ha az RMDSZ nem indít másik magyar jelöltet. Sajnálom, hogy egyoldalú volt ez a fajta közeledés az MPP részéről. Természetesen nem csak gesztusként, politikai bölcsességből tettük ezt a lépést. Drukkolunk Borbély László sikerének, de attól tartok, hogy a nagy esély Bölöni László lett volna, aki biztosan megnyerte volna a választásokat.

Jó esély a székely megyékben
– Melyek a stratégiai helyek az MPP számára, amelyek elnyerése egyértelmű sikernek számít? Összességében mi számít jó eredménynek a Magyar Polgári Párt számára? Hiszen az RMDSZ legyőzése Erdély egészében most még aligha jöhet szóba.
– Miután az MPP a gesztusgyakorlás eredményeként eleve nem indított polgármesterjelölteket több településen vagy megyei tanácselnök-jelölteket a fentebb említett megyékben, eleve nem lehet a számokat összehasonlítani, az összevetés aligha lenne objektív. Székelyföldön jó eséllyel indulunk a választásokon. Meggyőződésem, hogy Hargita és Kovászna megyét meg fogjuk nyerni, s bízunk Tőkés András Maros megyei sikerében. Ezekkel a sikerekkel jelöltjeink a megyék leépítésére és Székelyföld felemelésére készülnek.

Pataky István, Magyar Nemzet 

Kapcsolódó:

A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei választási melléklete

ERdélyi Napló, 2008.május 7.

Új időszámítás kezdődött

Az 1989-es változások óta sok víz lefolyt a Dunán, a Szamoson és más erdélyi folyón is. A kezdeti lelkesedés sok embert arra késztetett, hogy nagyobb és felelősségteljesebb szerepet vállaljon az erdélyi magyar közösség sorsának alakításában. Községi, megyei és országos szinten is kialakultak azok a rendszerek, amelyek révén ki-ki szerepet kaphatott – képességei, valamint a közakarat bizalma révén. Az elmúlt 18 évben sok minden történt az erdélyi magyar közéletben. Talán sok jó, de sok rossz is. Ezt itt most nem akarom elemezni, megtették ezt előttem sokan, és ezután is sokféle kép születik majd mindarról, ami körülöttünk történt.
Most inkább a jelenre figyeljünk! Idén az erdélyi magyar közéletben a Magyar Polgári Párt bejegyzésével új időszámítás kezdődött. Új párt született, közös akaratból. Léte hiányérzetből és felelősségtudatból fakadt. Talán nagy szavak ezek, de találónak érzem. Az erdélyi magyar egypártrendszer megszűnt.
Új időket élünk. Sokunk lelkesedése visszatért, és úgy gondoljuk, van értelme az újabb felelősségvállalásnak és a közösen vállalt munkának. Így érezzük ezt még akkor is, ha az elmúlt években sokszor csalódtunk és kiábrándultunk. Sokan úgy érezték, hogy másképpen kellene, jobban kellene, nem éppen ilyen áron kellene… Nekik köszönhető, hogy ma új lehetőség előtt állunk. Itt van a Magyar Polgári Párt, mely tiszta lappal, egészséges nemzeti, keresztény és jobbközép értékrenddel kíván közösségünk szolgálatára vállalkozni.
Ez most olyan időszak, amikor oda kell állni, fel kell építeni, ki kell alakítani, meg kell szervezni, és fel kell vállalni mindazt, amiről hosszú ideig csak beszélhettünk, a cselekvés lehetősége nélkül. Többen csak most léptünk a politikai élet színterére, mert úgy gondoltuk, itt a várva-várt új esély. A bejegyzési papíron még alig száradt meg a pecsét, és a párt neve is újszerűen cseng még, de újdonság mindaz, ami ezzel a párttal és velünk – erdélyi magyarokkal – is történik.
Kampányidőszak van, és ki-ki igyekszik minél több választópolgárt meggyőzni. Természetesen, mi is azt szeretnénk, ha sokan felfigyelnének erre az új lehetőségre. Szeretnénk, ha minél többen megéreznék a változás kedvező szelét, és esélyt adnának arra, hogy ez az új párt is bizonyítson!
Tisztában vagyunk a velünk szemben álló erőkkel és saját lehetőségeinkkel is. Bizalmat kérünk, és bizonyítani akarunk – itt, Kolozs megyében is. Tíz településen saját önkormányzati képviselőjelölt-listát indítunk, 5 polgármester-jelölttel és megyei önkormányzati listával. Az MPP Kolozs megyei szervezetei helyi igény és akarat alapján jöttek létre. Jóleső érzés volt látni és érezni a lelkesedést, a megújult erőt és hitet, hogy van esély a valós változásra.
Egy új párt új lehetőséget hordoz magában. Csodákat mégsem ígérhetünk, hiszen ez felelőtlenség lenne. Szeretnénk az élet minden területén változást ígérni. Elsősorban ott, ahol valóban tehetünk is valamit. A helyi és megyei önkormányzatok szerepe igencsak felértékelődött az elmúlt években. Az idei helyhatósági választások eredményei közvetlen hatással lesznek majd az adott település életére. Éppen ezért fontos, hogy megbízható, a közösség érdekében tenni akaró polgármesterek és önkormányzati képviselők nyerjenek teret. Az MPP kolozsvári és Kolozs megyei programja olyan elemeket tartalmaz, melyek megvalósítása mindannyiunk érdeke.
A mára kialakult erdélyi magyar politikai helyzet okait még sokáig lehet vizsgálni. A sokat hangoztatott erdélyi magyar egység továbbra is egy törekvés maradhat. Én hiszem, hogy megfér itt Erdélyben egymás mellett két magyar képviselet, és ez megfelelő körülmények között csakis a közösség javára válhat. Célunk nem a versengés, hanem a magyar közösség ügyeinek következetes szolgálata.
Idén június 1-én, majd 15-én a helyhatósági választásokon dönteni kell. Ezúttal választhatunk! Kérem, válasszák az új lehetőséget!
Bizalommal,
Sándor Krisztina,
az MPP Kolozs megyei elnöke

MPP-kampányinyitó Kolozsváron

Kolozs megyei kampánynyitó rendezvényét tartotta meg kedd délután a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári és Kolozs megyei szervezete. A Heltai Gáspár Alapítvány székhelyén sorra került rendezvényen az MPP megyei elnöke, Sándor Krisztina ismertette a párt fontosabb célkitűzéseit, és kolozsvári programját. A bemutatott program átfogja a helyi közösség valamennyi megoldásra váró gazdasági, kulturális, oktatási, városfejlesztési és restituciós törekvéseit.
A zenével, verssel fűszerezett találkozón bemutatkozott az MPP kolozsvári listájának első négy jelöltje: Gergely Balázs, Herédi Zsolt, Csép Sándor és Lakatos Róbert, valamint a megyei lista első három helyezettje: Bárdos Attila, Makkay József és Bakó Ernő.

Fő ellenségünk a fásultság és a közöny

Gergely Balázs, az MPP Kolozs megyei kampányfőnöke a csapat előtt álló feladatokról
A kedd délután sorra kerülő kolozsvári kampánynyitó rendezvény után beszélgettünk Gergely Balázzsal, a Magyar Polgári Párt kolozsvári elnökével, a megyei kampány koordinátorával arról, hogy a szűkös anyagi lehetőségek között milyen esély mutatkozik a sikeresen induló kampány folytatására?
– A megyei kampányt három részre lehetne osztani. A fő célpont Kolozsvár, amely azért is nehéz helyzet, mert viszonylag nehezen bevehető számunkra a meglévő magyar nyelvű média eszközeivel. A helyi napilap, a Szabadság mindössze néhány ezer háztartásba jut el, másrészt különböző okok miatt nem nagyon kapjuk meg azt a sajtópublicitást, amire az esélyegyenlőség jegyében számíthatnánk. Hasonló a helyzet az audiovizuális médiával, a tv- és rádióadókkal is.     A médiacsatornák számunkra nehezen lesznek elérhetőek. Kolozsváron a fő hangsúlyt a közvetlen megszólításra, az emberek személyes megkeresésére kell fektessük szórólapok, választási nyomtatványok, rendezvények formájában. A kampány másik célpontja az a kilenc település, ahol listát állítottunk. Itt van egy önszerveződő folyamat: a helyiek, az érdekeltek besegítenek, a környék falvaiban is népszerűsítik az ügyet. Itt a kampány alapvetően a helyi szervezetekre van bízva, mi lehetőségeink szerint mindenben támogatjuk munkájukat. A kampány legkényesebb fejezete a megye azon részeiben várható, ahol nem állítottunk listát, ahol nincs polgármesterjelöltünk. Ahhoz, hogy ezekből a régiókból is kellő számú szavazat érkezzen, folyamatosan ki kell mennünk, és ismertetnünk kell megyei listánkat, programunkat.
– Helyi szervezetek híjján, gondolom, itt a legnehezebb a kampányolás. Ezeken a településeken milyen módszerrel vállalják fel megyei jelöltjeik bemutatását?
– Nyilván az RMDSZ-szel nem tudjuk felvenni a versenyt, akik sok pénzből mamutkampányt végeznek, hatalmas intézményi háttérrel, és jól bejáratott struktúrával rendelkeznek. Nekünk kissé szerényebben, más lehetőségeket kell választanunk, hogy lehetőleg eljusson az emberekhez az üzenetünk: létezik az alternatíva. Terveink szerint az MPP-csapat egy mikrobusszal fogja járni a vidéket.
– Az RMDSZ-szel folytatott sikertelen tárgyalások után közös sajtótájékoztatón jelentette be az MPP megyei szervezete, hogy pozitív kampányt folytat. Azon túl, hogy kerüli a hazai kampányban gyakori sárdobálást, miként tudja hangsúlyosan elmagyarázni a választópolgárnak az alternatíva szükségességét?
Azt, hogy a helyi magyar közképviselet munkájában mi nem volt jó az elmúlt 18 évben és mit szeretne másként végezni az MPP?
– Az MPP-t életre hívó első számú tényező a politikai pluralizmus megteremtésének a szükségessége. Egypártrendszerben nem működhet egészséges társadalom. Ez az elsődleges szempontunk. Nem jelent nagatív kampányt, ha szót eljtünk a tizennyolc év alatt az RMDSZ által be nem váltott igéretekről. Nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban, még az RMDSZ jóindulatával sem sikerült lefedni a helyi és a megyei közösségi igényeket. Mi azokon a területeken végzünk hiánypótlást, amit az RMDSZ akarva-akaratlanul elhanyagolt.
– Az MPP Kolozsváron nem indított polgármester-, illetve megyei tanácselnökjelöltet. Nem tartja-e ezt rossz lépésnek, olyan körülmények között, amikor kampányban köztudottan a mozdony szerepévé válhat egy ilyen jelölt szerepeltetése?
– Ezen mi is sokat gondolkodtunk. Hogy mégis ez a döntés született, annak megvannak az okai. Egyrészt Máthé András Levente RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelöltnek minimális ugyan, de reális esélye van. Semmilyen körülmények között nem vállalhattuk fel annak az ódiumát, hogy az MPP ennek az esélynek az eljátszására vállalkozzék, még akkor is, ha a magyar jelölt reményei minimálisak. A kolozsvári magyar polgármesterjelölt esetében más a helyzet. Tudjuk, hogy az RMDSZ-jelöltjének, László Attilának semmilyen esélye nincs, de nem tudjuk mérni azt, hogy kemény kommunikációs eszközeikkel mennyire sikerült ennek ellenkezőjét tudatosítani a választópolgárokban? Az emberek sok esetben megfeledkeznek arról, hogy a kolozsvári magyarság részaránya 20 százalék alatt van, illetve elfeledkeznek az elmúlt években történtekről. Sokan azt hiszik, hogy László Attilának reális az esélye. Ez nincs így, de a rendelkezésünkre álló eszközökkel nagyon nehéz lett volna ennek ellenkezőjét kommunikálni. Nagy gondunk, hogy a közszolgálati médiában csak akkor lett volna esélyünk publicitásra, ha megyei szinten 50 százalék fölötti lefedettséget vállalunk önkormányzati listákkal. Az idő rövidsége miatt ezt nem tudtuk megtenni. Ha történetesen állítunk is polgármester-jelöltet Kolozsváron, akkor sem számíthattunk volna erre a médiapublicitásra. Ennek hiányában nincs esélyegyenlőségünk a többi jelölttel való megmérettetésre.
– A kolozsvári kampánynyitón elhangzott beszédében felvázolta az RMDSZ-szel történő együttműködés lehetőségeit is. Amennyiben a helyi és a megyei listákon bejutnak a tanácsokba, milyen konkrét együttműködési lehetőség körvonalazódik?
– Biztosra veszem, hogy ahol listát indítottunk, ahol jelölteket állítottunk, ott komoly eséllyel szállunk harcba. A kampánnyitón elhangzott beszédemben hangsúlyoztam: csakis úgy tekinthetünk az RMDSZ-re, mint első számú stratégiai partnerünkre. Bármennyire is vita van közöttünk, nem ellenségek, hanem testvérszervezetek vagyunk. Attól függetlenül, hogy mi lesz az eredmény, az MPP megjelenése új helyzetet teremt. Ott leszünk mellettük, előttük és mögöttük. Előttük leszünk akkor, amikor harcba kell mennünk. Az MPP-t az RMDSZ-nél sokkal hatékonyabbnak tartom a problémák felvetésében, a folyamatok beindításában. Ez tizennyolc év alatt bebizonyosodott. Mellettük leszünk minden olyan ügyben, amikor közös, felelős döntést kell hozni, mindaddig, amíg ők is a közösség érdekeinek képviseletét tekintik fő célnak. Mögöttük leszünk, amikor olyanok lesznek a körülmények, mint amivel az elmúlt másfél évtizedben már néhányszor találkoztunk, és amikor egyértelműen fel kell emelnünk a szavunkat.
– Statisztikák vannak arról, hogy nagyon sokan ábrándultak ki a politikából: míg 1990-ben egymillióan szavaztak az RMDSZ listáira országszerte, 2007 őszén ez az arány az egynegyedére esett vissza. Van-e stratégiája az MPP-nek arra vonatkozóan, hogy megszólítsa a tanácstalanokat, a közömbösöket, az „úgyis mindegy” – hangulatú embereket?
– A mi főellenségünk nem az RMDSZ, hanem a közömbösség. Fő ellenségünk az fásultság. Az, hogy az emberek, elsősorban a magyar választók az elmúlt 18 évben kiábrándultak a politikából. Nekünk ezzel a jelenséggel kell megküzdenünk. El kell juttatnunk az emberekhez az üzenetet arról, hogy van alternatíva. Meg kell győznünk őket arról, hogy ne higgyenek a pálya széléről bekiabálóknak. Abból indulunk ki, hogy a választási küszöb, tehát az öt százalék körül mozgunk Kolozs megyében. Ha nem megyünk el szavazni, akkor nemcsak mi, hanem az egész magyar közösség fog veszíteni. Amennyiben az MPP-re szavazunk, egy történelmi sikernek lehetünk a letéteményesei.

Kisréti Zsombor

Az MPP 203 településen állított jelölteket
Szász Jenő: a közösségen keresztül tudjuk felépíteni saját jövőnket

– A székelyudvarhelyi kampánynyitó az első felszusszanást is meghozta a Magyar Polgári Párt részére, hiszen Erdély-szerte leadott községi, városi és megyei tanácsosi listákról és számos polgármesterjelöltről számoltak be a területi szervezetek képviselői. Elégedettek?
– Eredményes munka van mögöttünk. Viszonylag rövid idő alatt 203 településen vagyunk jelen összesen 3443 jelölttel. Százharmincnál több polgármesterjelöltünk és háromszáz fölötti megyei tanácsosjelöltünk indul a június elsejei helyhatósági választáson. Ezek a számok azt igazolják, hogy a polgári párt lendületesen építkezik, és ez a lendület volt jellemző a székelyudvarhelyi kampánynyitóra is.
– Erdélyben sehol nem alakult közös lista az RMDSZ-szel. Mindkét párt a másikra hárítja a megegyezés elmaradásának felelősségét. Ez milyen mértékben befolyásolhatja a szórványvidékek magyar jelöltjeinek esélyeit?
– Örülnék, ha a sajtó elemzést végezne. Az MPP Marosvásárhelyen nem indított másik magyar jelöltet Borbély Lászlóval szemben, de ugyanezt a gesztust nem tapasztaltuk a Maros megyei tanácselnöki jelölés kapcsán, hiszen Tőkés Andrással szemben mégis indult magyar jelölt. Kolozsváron és Kolozs megyében az MPP nem indított sem polgármester, sem megyei tanácselnökjelöltet. Szatmár megyében úgyszintén nem indítottunk szatmárnémeti polgármesterjelöltet, illetve a megyei tanácselnöki tisztségre magyar jelöltet. De hasonló a helyzet Bihar megyében, illetve Nagyváradon is. A tények önmagukért beszélnek. Az RMDSZ ezeket nem tudja cáfolni. A megegyezés elmaradásáról szóló állításaik nem felelnek meg a valóságnak. Az RMDSZ a tulipántól nem látja a fenyőt: ahhoz a látszategységhez ragaszkodnak, ami gyakorlatilag már darabjaira hullott. A Magyar Polgári Párt éppen ezért a múltbéli politizálás helyett a jövő pártja kíván lenni. Bízom benne, hogy ennek a nehéz kihívásnak és felelősségnek a Magyar Polgári Párt meg tud felelni.
– Míg a Székelyföldön szinte teljes a jelöltállítás lefedettsége, egyes vélemények szerint az észak-erdélyi megyék MPP szervezetei túl óvatosak voltak a jelöltállítással: olyan helyen sem állítottak polgármester- vagy megyei tanácselnökjelöltet, ahol a magyar lakosság részaránya ezt indokolttá tette volna. Erről hogyan vélekedik az országos vezetőség?
– Fontos, hogy a megyei szervezetek érezzék: saját dolgaikat maguk irányítják. Ha a mostani jelöltállítás során ezt elértük, úgy gondolom, hogy ez már szép eredmény. Természetesen Székelyudvarhelyről bizonyos szempontból másként láthatom a dolgokat, de azért a megyei vezetőség tudja jobban, hogy mit kell tennie Biharban, Szatmáron, vagy Kolozs megyében. Azokon a településeken, vagy azokban a megyékben, ahol az önálló jelölt nem veszélyezteti a magyar eredményt, a kampány szempontjából jó lett volna az önálló jelölt. Kolozsváron, Kolozs megyében például, ahol 18 év alatt bebizonyosodott, hogy sem polgármester, sem megyei tanácselnök nem lehet magyar, szerencsésebbnek tartottam volna, ha az MPP jelölteket indít. Mégis elfogadom a helyi vezetőség döntését. Az a tény, hogy Gergely Balázs elvállalta a megyei kampány koordinálását, gyakorlatilag ugyanazzal ér föl, mintha jelöltséget vállalt volna a város vagy a megye élén: ugyanazokat az üzeneteket meg tudja jeleníteni. Végül is az a fontos, hogy elmondjuk az embereknek: a fenyő örökzöld, a tulipán pedig szezonvirág. A Kolozs megyeieknek, a szilágyságiaknak, a szatmáriaknak, meg általában minden olyan településre, ahol a magyarság részaránya kisebb, fontos eljuttatni azt az üzenetet, hogy új többséget, új egységet kell teremtenünk. Az RMDSZ által a saját szűk érdekcsoportja számára fönntartott álegység valóságban soha nem létezett. Ehelyett erkölcsi többségre van szükségünk, egy olyan többségre, amit az MPP rövid és hosszú távon szeretne felépíteni. Örülök, hogy az elmúlt hetekben ezekben a megyékben is látványosan gyarapodott az MPP: jó volt hallani a kampánynyitón, hogy hány Bihar, Szatmár vagy Kolozs megyei településen indítottunk jelölteket.         A választás szabadságával megteremtett új lehetőségre büszkék lehetünk. Megígértük a választás szabadságát, és íme megteremtettük.
– Ön a Magyar Polgári Párt Hargita megyei tanácselnökjelöltje. Milyen tervei vannak?
– Ha a gazda szempontjából kell megszólalnom, azt mondom, hogy a sikeres Székelyudvarhely-receptet szeretném átvinni Hargita megyére is, hogy sikeres megyét, sikeres Székelyföldet építsünk. Líraibban fogalmazva ugyanazt szeretnénk meghonosítani, amit Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban megvalósítottunk: nincs egyéni boldogulás a közösség felemelkedése nélkül. A közösség építésén keresztül tudjuk egyéni boldogulásunkat is megvalósítani. A keresztényi értékrenden alapuló szociális magatartás megalapozásával a közösségen keresztül tudjuk felépíteni saját magunk jövőjét is.

M. J.

A Magyar Polgári Párt megyei és kolozsvári jelöltjei a lista élén

Bárdos Csaba

1971-ben született, református vallású, nős, két gyermek édesapja. Jelenleg a tordaszentlászlói Numulites cég ügyvezető igazgatója. A BBTE Közigazgatási Karának végzős hallgatója. 2000–2004 között Tordaszentlászló alpolgármestere volt. A Bárdos Péter Közművelődési Egyesület alelnöke, a Thamó Gyula Kulturális Egyesület alapító tagja, a Rákóczi Szövetség alelnöke.
Bárdos Csaba megyei tanácsosként elsősorban a vidék kulturális értékeinek megőrzésével és a falusi oktatás problémáinak megoldásával szeretne foglalkozni. Elmondta: a vidéki iskolákban tapasztalható gyereklétszámcsökkenés arra készteti, hogy az erdélyi történelmi egyházakkal közösen keressünk megoldást a vidéki gyerekek oktatási gondjainak orvoslására, hiszen az egyházi személyek azok, akik ismerik a gyerekek családi hátterét. Mint fogalmazott, figyelembe kell venni a vidék gazdasági beállítottságát, s az oktatást arra fele irányítani.
Az oktatás mellett nem elhanyagolható a munkahelyteremtés. Úgy véli, egy szövetkezet, egy társulás sokkal jobb eséllyel indul a termékértékesítés és az uniós pályázatok lehívását illetően mind a mezőgazdaság, mind az ipar területén.

Makkay József

1967-ben született Kolozsváron, református vallású, két gyermek édesapja. 1990-től hivatásos újságíró, lapszerkesztő. A kilencvenes évek elején a Falvak Népénél dolgozott, majd másodmagával újraindította a két világháború közötti erdélyi magyar gazdalapot, az Erdélyi Gazdát. Ennek 1995-ig volt a főszerkesztője. Ezt követően a kolozsvári Szabadság szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese lett, 2004-től pedig az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztőjeként dolgozik.
Mezőgazdasági szakemberként hosszú évekig részt vett az erdélyi gazdaköri mozgalomban: a Romániai Magyar Gazdák Egyesületében tevékenykedett. Aktív tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE): a 2007-es tisztújító közgyűlésen a MÚRE írott sajtóért felelős alelnökévé választották. Az újságíró szervezetben betöltött tisztségét a kampány idejére felfüggesztette.
Kolozs megyei tanácsos-jelöltként elsősorban vidék- és falufejlesztési tervei vannak. Úgy véli, hogy a rendszerváltás után a nagy lelkesedéssel elindult helyi önszerveződés, a gazdaköri mozgalom megtorpant: az Erdély-szerte a kilencvenes években megalakult több száz gazdakörből kevés maradt fenn. Fontosnak tartja olyan helyi programok elindítását, amelyek egy-egy vidék jellegzetes mezőgazdasági és kézműves adottságait juttatnák érvényre, integrálva a termelést és az értékesítést. Megítélése szerint a falu népeltartó képességéhez hatékonyan ki kell használni a korszerű mezőgazdaság biztosította lehetőségeket. Egyelőre erről szó sincs: a legtöbb faluban a gazdálkodás vagy teljesen önellátó rendszerben történik, vagy nagyon kevés jövedelem-kiegészítést jelent egyéb foglalkozások, például a nyugdíj mellett. Véleménye szerint a gazdák gondjaira sürgős megoldást kell találni, ha nem akarjuk végképp föladni az erdélyi gazdálkodás hagyományait.

Bakó Ernő

1952-ben született Kolozsváron, itt is érettségizett, majd elvégezte a nagybányai bányaipari technikumot bányászati geológia és hidrogeológia szakosodással. 1976-tól 2003-ig különböző bányaipari egységeknél dolgozott, majd nyugdíjazták. Ezt követően különböző magánvállalkozásoknál dolgozott. 2005-től a Kolozsvári Református egyházközségek vagyonközösségének gondnoka. Nős, egy gyerek édesapja.
Bányászati geológus és hidrogeológus képzettségéből kifolyólag a megyei tanács ipari, illetve gazdasági bizottságában tevékenykedne. Szakemberként úgy véli, ha létezett volna megfelelő fejlesztési, korszerűsítési terv, nem kellett volna bezáratni a különböző bányaipari egységeket. Hathatós tanulmányokat kellene készíteni mind a fel, mind az alszíni bányaipari egység újraindítása érdekében. Megyei tanácsosként utánanézne annak is, hogy milyen pályázási lehetőségek léteznek a bányászat korszerűsítését illetően. Érdekes, hogy bányászat létezik az EU valamennyi országában: ha a lengyel, a német és a svéd bányák jól működnek, akkor nem látom be: miért kellett bezárni, és megfosztani a romániai bányavállalatokat a felzárkózás lehetőségétől? A bányászat olyan szakma, ahol a személyzet átképzése nehézkes és körülményes, tehát csakis az ágazat újjáélesztése lehet a cél – magyarázta Bakó Ernő.

Simon Csaba

1964-ben született Egeresen. Kolozsváron érettségizett, majd távközlési szakon szerzett továbbképzést. 1996-ig a Román Államvasutaknál (CFR) dolgozott, majd 1997-ben céget alapított előbb Magyarországon, majd Kolozsváron. Az évek során aktívan részt vett szülőfaluja, Inaktelke kulturális, közművelődési és gazdasági életében. A Hasznos Alapítvány alapító tagja, és alelnöke.
Református vallású, nős, egy fia van.
Simon Csaba Kalotaszeg falvainak gazdasági felzárkóztatását tekinti fontos célkitűzésének, amennyiben bejut a megyei tanácsba. Mint fogalmaz, sok a kiaknázatlan lehetőség, elsősorban a turizmus területén. Ennek felfuttatásához különféle programokra, és megpályázható hazai és európai uniós pénzekre van szükség.

Gergely Balázs

1977-ben született Kolozsváron. 1995-ben érettségizett a Báthory István Elméleti Líceumban, 1996 –tól Magyar Állami Ösztöndíjjal felvételt nyert a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának régészet szakára. 1998-ban második szakként sikeresen felvételizett a budapesti Századvég Politikai Iskola Közpolitika szakára. 2002-ben szerezte meg a régész oklevelet, amelyet 2005-ben honosított itthoni történelmi tárgykörű különbözeti vizsgák után. Szakterülete a honfoglalás és kora Árpád kor régészete. 2003-tól két évig a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak volt kinevezett régésze. 2005-ben hazatért Kolozsvárra. Itthon előbb a Román Tudományos Akadémia Régészeti és Művészettörténeti Intézetének külső munkatársaként dolgozott, majd 2007 tavaszától az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum muzeológusa lett. Alapító tagja a Magyar Régész Szövetségnek, az erdélyi magyar régészeket tömörítő Posta Béla Egyesületnek, továbbá a Magyar Történelmi Társulatnak. Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem doktorandusza.
A kezdeményező csoport tagjaként aktívan részt vett a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei szervezetének megalakításában. Az alakuló közgyűlés az MPP kolozsvári elnökévé választotta, majd ő lett az MPP Kolozs megyei kampányának koordinátora.

Herédi Zsolt

1971-ben született Kolozsváron, 1989-ben érettségizett a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, 2002-ben államvizsgázott a BBTE Szociológia és Szociális Gondozói Kar Szociológia Szakán. 2004–ben kommunikációs magiszteri képzést végzett el a BBTE Újságírói Szakán. Több tanfolyamon, tréningen vett részt.
Az általa életre hívott és működtetett Kismama Klub elnevezésű családsegélyző és tanácsadó programból kinőtt Életfa Családsegítő Egyesület alkalmazottja.
Érdeklődési, kutatási területe a média (erdélyi magyar írott sajtó sajátosságai, manipulációs technikák), Kolozsvár etnikai szerkezetének alakulása és urbanizációja a XX. század folyamán, valamint az ifjúsági szféra és a civil társadalom. E témákban több publicisztikát, esszét, tanulmányt közölt a kolozsvári Szabadságban, a Krónikában és a Korunkban.
Urbanisztikai, városfejlesztési kérdésekkel foglalkozna szívesen a helyi tanácsban. Szívügyének tekinti a helyi tanács által évi rendszerességgel meghirdetett pályázati rendszer felülvizsgálatát, és átláthatóbbá tételét. Megítélése szerint a pályázatok elbírálásánál a teljesítményorientált elvet kell betartani, és teljességgel ki kell iktatni a különböző pártok holdudvarához tartozó civil szervezetek kiváltságos pályázati előnyeit.

Csép Sándor

1938-ban született Aradon. Ott érettségizett, majd a Bolyai Egyetemen jogi tanulmányokat folytatott, ahonnan az ‘56-os forradalmat követő tisztogatások során mint osztályidegent eltávolították. Ezt követően beiratkozott a Kolozsvári Protestáns Teológia Református Karára, ahol 1962-ban szerzett lelkészi diplomát. A kommunista káderpolitika enyhülése lehetővé tette, hogy 1963–68 között elvégezze a Babeş-Bolyai Egyetem Filozófia Szakát. 1968-tól a Kolozsvári Rádió, 1972-től a Román Televízió Magyar Adásának volt a szerkesztője 1983-ig, amikor politikai okok miatt felbontották a szerződését, az ország egész területére szóló hatállyal letiltották mindennemű közléstől, két évig munkát sem kapott sehol. 1985-ben lapterjesztőként alkalmazta a Korunk. Itt dolgozott 1989. december végéig.
A rendszerváltás után részt vett az RMDSZ megszervezésében, az első kiáltvány, a Hívó Szó megfogalmazásában, az 1985-ben felszámolt Kolozsvári Rádió újraindításában és a Kolozsvári Televízió alapításában. Ez utóbbi két intézményt – aligazgatóként, illetve helyettes főszerkesztőként vezette 1995-ig, utóbbit pedig, a két intézmény különválásától 2000 szeptemberéig.
Megalakulásától (1990) igazgatótanácsi tagja a Magyar Újságírók
Romániai Egyesületének. 1997-ben a MÚRE Becsületbíróságának elnökévé, majd 1999-től a MÚRE elnökévé választottak. Ebbe a tisztségbe 2002-ben újraválasztottak. Egésznapos független erdélyi magyar televízió nemzetpolitikai fontosságából kiindulva, ennek létrehozását a MÚRE és a Kolozsvári Televízió munkatársaként a szakma, az egyházak, valamint civil- és politikai szervezetek bevonásával már 1990-től szorgalmazza.
2005-ben vészes népességfogyásunk fékezése, megállítása, illetve a gyermekvállalási kedv serkentése érdekében kezdeményezi az Áldás-Népesség Mozgalom elindítását, majd 2006-ban társasági bejegyzését.
Jelentősebb tévéfilmjei: portrék, szociográfiák, honismereti és témás vetélkedők. Egyetlenem címmel demográfiai filmsorozat az egykézésről (1975, 1979, 1992), ugyanerről a témáról Rhapsodia demographica (1996), Áldás-Népesség (2000), Népesség Istentől – népesség embertől (2005).
Színpadon bemutatott munkái: Mi, Bethlen Gábor (dráma, premier: 1982, Kolozsvári Magyar Színház), Mátyás a vérpadon, avagy: ne félj önmagadtól (rockopera, premier: 1996, Kolozsvári Magyar Opera).
Betiltott munkái: számos film (többek közt: Táncház a negyedik emeleten, 1977, A Kolozsvári Hóstát szétverése, 1988, stb.), Angyaltemető, dráma, 1987, Mátyás, a vigasságos, musical, 1988.
Díjak, kitüntetések: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, 1998,
Árpád-díj 2003, Magyar Televízió Nívó-díja 2003, Magyar Újságírók
Országos Szövetségének (MÚOSZ) Aranytoll-díja, 2006, Román Televízió: Diplomă de Excelenţă, 2006
A Kolozsvári Helyi Tanács kulturális szakbizottságában dolgozna a kincses város magyar kulturális örökségének a megóvásában.

Lakatos Róbert

1968-ban született Kolozsváron. Filmes tanulmányait a Lengyel Állami Film, TV és Színházművészeti Főiskolán végezte Lodzban, ahol 2000-ben szerzett filmoperatöri diplomát. Tanulmányai elvégzése után kezdett el filmet rendezni, előbb a Duna Műhelyben, majd később a budapesti Inforg Stúdió és a bécsi Nikolaus Geyrhalter Filmproduktion keretében.
Csendország, Ördögtérgye, Spílerek – avagy Casino Transsylvaniae, Moszny, Bahrtalo! című dokumentum és kisjátékfilmjeivel számos magyarországi és nemzetközi díjat szerzett, többek közt: a Magyar filmkritikusok díja (2003, Budapest): A legjobb fiatal dokumentumfilmes díja, 35. Magyar Filmszemle – A legjobb kisjátékfilm díja, Dakino Nemzetközi Filmfesztivál 2006 (Bukarest, Románia) – rendezői díj, Lipcsei Nemzetközi Dokumentum és Animációs Film Fesztivál 2004: Aranygalamb (rövid dokumentumfilmfilm kategóriában), Art Film fesztivál (2005, Szlovákia) – A legjobb kisjátékfilm díja, Mediawave nemzetközi filmfesztivál (Győr, 2002): A nemzeti kategória legjobb dokumentumfilm díja, Syracusei videó és film fesztivál 2005 (New York állam): A legjobb európai film díja.Magyarország EU-s csatlakozása előtt, az osztrák Nikolaus Geyrhalter Filmproduktion őt kérte fel egy öt részes nemzetközi (Lengyel, Cseh, Szlovák, Magyar, Szlovén), Határokon keresztül című dokumentum szkeccsfilm Magyarországra vonatkozó fejezetének a megrendezésére.
2003-ban költözött haza Kolozsvárra. Jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Film, Fotó, Média szakán tanít filmrendezést, forgatókönyvírást és dokumentumfilm rendezést, tanársegédi minőségben.
Bahrtalo! című, első egészestés dokumentum-játékfilmjét, mely magyar–osztrák–német koprodukcióban készült (és televíziós verzióját sugározta már a Channel 4 és az YLE Finnland, a TV Ontario meg a TV Denmark pedig ezután fogja), május 15-től kezdve vetítik Budapesten a Művész, Uránia és Európa mozikban.

A Magyar Polgári Párt községi, városi és megyei választási listái

Kolozsvár:

1. Gergely Balázs
2. Herédi Zsolt
3. Csép Sándor
4. Lakatos Róbert-Árpád
5. Soós Sándor
6. Kilyén Csaba
7. Krézsek Cecília
8. Somai József
9. Zsigmond István
10. Szász Péter Zsolt
11. Juhász Péter
12. Farkas György Miklós
13. Kosztin Ildikó
14. Makkay József
15. Felméri József
16. Károly Gyöngyi-Gabriella
17. Szabó Gerő
18. Tóthpál Toma Endre
19. Bakó Ernő
20. Rázmán Péter Zsolt
21. Szabó Álmos
22. Salamon Rudolf
23. Schiau Andreea-Erzsébet
24. Marton-Vásárhelyi István
25. Ágopcsa Gyöngyi
26. Zsigmond Zoárd-Attila
27. Dezső Ferenc
28. Kovács Enikő
29. Sánta Krisztina
30. Bartalis Sándor Miklós
31. Csámpor Dezső
32. Ispan Enikő
33. Pálffy Zsigmond
34. Kacsó Levente

Bánffyhunyad

1. Varga András
2. Csüdöm Ferenc
3. Kapitán Zoltán
4. Búzás István Attila
5. Kun Károly
6. Kozma Erzsébet
7. Asztalos Terézia Emília
8. Böndi János
9. Kulcsár István
10. Lakatos István
11. Búzás Márton
12. Czucza András
13. Bokor Márta
14. Kovács András
15. Bogdán Noémi
16. Balázs Attila János
17. Korpos Ferenc
18. Búzás András
19. Kozma Víg László

Egeres

1. Vincze János
2. Balázs Ferenc
3. György Attila
4. Kovács Bíró Csaba
5. Baróti János
6. Kovács János Csaba
7. Csáki András
8. Tárkányi J. Márton
9. Mille István
10. Balázs Ferenc Szabolcs
11. Barothi István
12. Vincze Erzsébet
13. Balázs Katalin Viola
14. Barothi Erzsébet
15. Balázs István
16. Vincze János
17. Vincze Katalin
18. Balázs Katalin
19. Duli Adél

Szászfenes

1. Szados Ferenc
2. Gurzó Sándor
3. Szatmári Ferenc
4. Gurzó István
5. Tamás Sándor
6. Albert Erzsébet
7. Albert János

Kisbács

1. Tőtszegi András
2. Bán Csilla
3. Lőrincz Ferenc
4. Benkő Márta
5. Horváth János
6. Pap András-Zsolt
7. Varga József
8. Mosonyi Sándor
9. Tőtszegi Katalin
10. Bikali Kinga-Klára
11. Kelemen Tímea
12. Pop-Rozsnyai Ildikó
13. Cozma Anna
14. Botha Emma
15. Horváth Ferenc
16. Bán Ferenc
17. Magyarosi Ágnes
18. Rozsnyai Lajos
19. Tőtszegi Sándor

Szék

1. Győri Sándor
2. Nagy István
3. Sípos Márton
4. Zsoldos István
5. Sallai János
6. Kiss János
7. Sallai András
8. Juhos-Kis Sándor
9. Juhos István
10 Sükösd Sándor
11. Csorba István
12. Dániel István
13. Sipos István
14. Budai István

Tordaszentlászló

1. Szilágyi István
2. Vincze Sándor
3. Boros János
4. Vincze Mária Magdaléna
5. Kis Árpád
6. Mátyás Máté
7. Györkös Szilárd
8. Bárdos Matild Otília
9. Sütő Attila
10. Csányi István Szabolcs
11. László-Kőműves Béla
12. Szilágyi Béla
13. Kun Gazda Ferenc
14. Kun Gy. László
15. Bárdos Attila Albert
16. Szilágyi István
17. Bárdos Csaba Péter

Magyarszovát

1. Manases Sándor
2. Domokos László
3. Székely András
4. Székely János
5. Zsigmond István
6. Kiss Jenő
7. Bodor Lívia
8. Tóth József
9. Horváth Erzsébet
10. Dezső György
11. Tóth Árpád
12. Székely Sándor-Alpár
13. Csete István

Magyarnagykapus

1. Cozma Antal József
2. Török Mihoc László
3. Jenei Attila
4. Török Faragó Rita
5. Szilágyi Sándor
6. Fodor István
7. Szilágyi Izolda

Kolozs megyei tanácsosi lista

1. Bárdos Csaba Péter
2. Makkay József
3. Bakó Ernő
4. Simon Csaba
5. Varga András
6. Csüdöm Ferenc
7. Somai József
8. Zsigmond István
9. Fábián Zsigmond
10. Kun Károly
11. Győri Sándor
12. Bárdos Attila
13. Kosztin Ildikó
14. Krézsek Cecília
15. Szados Ferenc
16. Szász Péter Zsolt
17. Tóthpál Toma-Endre
18. Szabó Gerő
19. Tőtszegi András
20. Gergely Balázs
21. Varga József
22. Lakatos Róbert Árpád
23. Kun Gy. László
24. Juhász Péter
25. Felméri József-Péter
26. Juhos-Kis Sándor
27. Szilágyi István
28. Sípos István
29. Salamon Rudolf
30. Szatmári Ferenc
31. Rázmán Izabella
32. Kandrai Zoltán Jenő
33. Vincze Mária Magdaléna
34. Kovács Enikő
35. Dezső Ferenc
36. Pálffy Zsigmond
37. Győri Irén Mária
38. Bartalis Sándor Miklós
39. Sinkó Ilona
40. Tőtszegi Sándor
41. Károly Gyöngyi Gabriella
42. Kacsó Levente
43. Tarsoly Sándor
44. Ispán Enikő
45. Szabó Álmos

Június 1-jén szavazunk!

A helyhatósági választások első fordulójára június 1-jén, a második fordulóra június 15-én, szintén vasárnap kerül sor.
Kolozs megye településein az MPP a szavazó cédulák 11. helyét foglalja el.
A párt jelvénye a fenyő, a párt neve magyarul és románul szerepel a szavazó lapon:
Magyar Polgári Párt, Partidul Civic Maghiar
A mellékelt listákon megtalálhatók azok a Kolozs megyei települések, ahol az MPP tanácsosi listát indított, illetve polgármestert állított. Itt a helyi és a megyei tanácsosi, illetve a polgármesteri listára kell szavazni. Ott, ahol az MPP nem indított helyi listát, felkérjük szavazóinkat, hogy pártunk megyei jelötjeire üssék a pecsétet.
A helyhatósági választások első fordulójában döntés születik a helyi és a megyei tanácsosok, valamint a tanácselnök személyéről, a második fordulóban azok a polgármesterjelöltek jutnak tovább, akik június 1-jén nem kaptak abszolutt többséget (a szavazatok fele + 1).
A helyhatósági választásokon érvényes személyazonossági igazolvánnyal lehet szavazni.

Kolozs megyei polgármester-jelöltek:


Balázs Ferenc, Egeres
Szados Ferenc, Szászfenes
Győri Sándor, Szék
Bárdos Attila, Tordaszentlászló
Domokos László, Magyarszovát

A Magyar Polgári Párt kolozsvári választási programja

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének programja a választás lehetőségének megteremtése jegyében született, az állampolgári igényként megfogalmazódott demokratikus önszerveződés, valamint a korlátozatlan nemzeti jogok kinyilvánítása és gyakorlása érdekében.
Az MPP programja a konzervatív, jobbközép, nemzeti és keresztény értékrendben gyökerezik, ezen értékrendszerek szellemiségét képviseli az erdélyi magyar közéletben és politikában. Ennek következményeként a nemzet, mint közösségi életünk legátfogóbb kerete, a család, mint társadalmunk alapköve, valamint a kereszténység, mint vallási és szellemi értékrendünk meghatározója programunk eszmei alapját képezik.
Az MPP nemzeti közösségünk demográfiai és gazdasági megerősödését, valamint versenyképes fejlődését alapvető célkitűzésnek tekinti. Kolozsvár számára a város és vonzáskörzete infrastruktúrájának fejlesztését és korszerűsítését szorgalmazzuk, szem előtt tartva az élhető környezet szükségességét.
Nemzeti értékeit, örökségét, kultúráját és hagyományait ápoló és fejlesztő, számban gyarapodó és gazdaságilag erősödő kolozsvári magyar közösséget akarunk.

I. fejezet: Kultúra

Kolozsvári magyar közösségünk méltán büszke nemzeti örökségére, éppen ezért kulturális értékeink megőrzése, ápolása és fejlesztése alapvető célkitűzésünk. Olyan művelődési események támogatását szorgalmazzuk, amelyek nemzeti öntudatunk megerősödését szolgálják, ugyanakkor elősegítik a magyar kultúra megismertetetését és terjesztését.
Alapvető célkitűzéseink:
• A kolozsvári magyar épített örökség megőrzése és védelme: Kolozsvár történelmi belvárosának védelme; a magyar közösség érzékenységét sértő hamis tartalmú táblák eltávolítása; a magyar történelem, a művelődési és tudományos élet nyilvános megjelenítése köztéri műemlékek, szobrok, valamint utcanevek, többnyelvű táblák és feliratok formájában; a Házsongárdi temető műemlékjellegének elismertetése és értékeinek ápolása.
• Kulturális intézményeink működtetése, művelődési életünk fejlesztése: a közművelődési események méltányos és átlátható támogatása helyi közpénzekből; a színházi élet változatosabbá tétele a közönség igényeinek figyelembe vételével.
• A kolozsvári és Kolozsvár környéki magyar népi hagyományok megismertetése köz- és magánjellegű intézmények által: a magyar népművészet hangsúlyosabb bemutatása szakmúzeumi keretek között; új intézmények létrehozása (tájházak, néprajzi park stb.)
• Ifjúsági kulturális rendezvények támogatása: ifjúsági fesztiválok, zenei és különféle művészeti rendezvények.

II. fejezet: Oktatás és tudomány

A kolozsvári magyar nemzeti közösség önazonosságának megőrzésében, hagyományai ápolásában, kultúrájának fejlesztésében, valamint nemzeti öntudatának megerősítésében az anyanyelvű oktatás központi szerepet tölt be. Nagy múltú oktatási intézményeink nemzedékeken keresztül biztosították a jól felkészült, alapos tudással felvértezett, öntudatos polgárokat a közösség gyarapodása és fejlődése érdekében.
Alapvető célkitűzéseink:
• Magyar bölcsődei hálózat kialakítása és a meglévő óvodai hálózat fejlesztése.
• Az egyházi és állami tulajdonú magyar oktatási intézmények anyagi és szakmai támogatása.
• A magyar oktatás támogatása a városnegyedi iskolákban: a tanerők ösztönzése, a többnyelvűség intézményesített biztosítása és a közösségi élet fellendítése által.
• A magyar nyelvű szakiskolai, inasiskolai és szaklíceumi oktatás kiszélesítése és a szakirányú felnőttképzés fejlesztése.
• A Kolozsváron működő tudományos műhelyek tevékenységének méltányos támogatása.

III. fejezet: Gazdaság

A kolozsvári magyar nemzeti közösség hagyományaiból kiindulva, alkotóerejét, szervezőkészségét és tudásalapját figyelembe véve Kolozsvár egyik meghatározó gazdasági szereplője kíván lenni. Ennek érdekében az MPP e közösség gazdasági versenyképességének növelését elsődleges feladatának tekinti. Ösztönözzük és támogatjuk az olyan terveket, amelyek az európai uniós, a romániai és a magyarországi fejlesztési programok pénzügyi forrásait hivatottak eredményesen felhasználni.
Alapvető célkitűzéseink:
• A helyi kis- és a közepes méretű vállalkozások számára barátságos üzleti környezet megteremtésének ösztönzése: előnyös pályázási feltételek, valamint helyi adókedvezmények biztosítása.
• A kolozsvári magyar mezőgazdasági őstermelők értékesítési erőfeszítéseinek a támogatása.
• A közbeszerzési pályázatok szélesebb körben történő meghirdetése, beleértve a helyi magyar sajtót; a pályázati rendszerek átláthatóbbá és méltányosabbá tétele.

IV. fejezet: Szociális és egészségügyi kérdések

Ösztönözni kívánjuk annak a szociális védőhálónak a kiépítését és fejlesztését, amely hatékonyan kezeli a kolozsvári magyar közösség szociális és egészségügyi gondjait, igyekszik javítani létfeltételein. Az MPP kolozsvári szervezete minden olyan kezdeményezést és programot támogat, amely a kolozsvári magyar közösség szociális intézményrendszerének a fejlesztésére irányul. Az előbbiek érdekében fontosnak tartjuk az e téren már hagyományokkal és tapasztalattal rendelkező magyar történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel való együttműködést.
Alapvető célkitűzéseink:
• A szociális és egészségügyi intézmények kiemelt támogatása: szociális diákotthonok, öregotthonok támogatása helyi forrásokból; a fogyatékkal élők érdekeinek képviselete és életkörülményeinek javítása; a magyar közösség tagjai számára orvosi alap- és szakellátást biztosító szakintézetek létrehozásának szorgalmazása.
• A magyar nyelvű szakellátás ösztönzése az egészségügyi intézményekben; magyar családorvosok és szakorvosok adatbázisának létrehozása és nyilvánossá tétele.
• Árvaházakban felnőtt fiatalok közösségbe való beilleszkedésének a támogatása.
• Helyi szintű programok támogatása önkormányzati eszközökkel nagycsaládok és fiatal, kisgyermekes házaspárok számára.
• Az Állami Ingatlanalapból épült lakások méltányos elosztásának a biztosítása.

V. fejezet: Ifjúság és sport

Jövőnk letéteményese az ifjúság, ezért fontosnak tartjuk az élhető jövő emberi megalapozását és a nemzeti önazonosság biztosítását. A beolvadási folyamatok megfékezését és visszafordítását a magyar nyelvű ifjúsági kultúra megismertetésével és terjesztésével látjuk megvalósíthatónak. Továbbá az „ép testben ép lélek” szellemében hangsúlyt fektetünk az ifjúsági sportélet fellendítésére.
Alapvető célkitűzéseink:
• A magyar ifjúsági szervezetek teljesítményalapú támogatása.
• Szakosodott szabadidős tevékenységek és programok fellendítése.
• Magyar nyelvű sportiskolai tagozatok létrehozásának szorgalmazása.
• A kiemelkedő eredményeket elérő helyi magyar sportolók megismertetése, népszerűsítése, valamint erkölcsi és anyagi támogatása.

VI. fejezet: Városrendezés, városfejlesztés, környezetvédelem

Kolozsvár dinamikusan fejlődő központ, amelynek vonzáskörzetébe számos település tartozik. A város beépített területének, valamint a lakosság szükségleteinek rohamos növekedése a város igazgatásának, valamint közműhálózatának az átszervezését igényli. Ennek tudatában az MPP a helyi közszolgáltatások ésszerűbb biztosítását, a zsúfoltság enyhítését, a lakhatóbb környezet kialakítását szorgalmazza. Mindez előfeltétele az egészséges és biztonságos életkörülmények megteremtésének és hosszú távú fenntartásának. A város magyar lakosságára való tekintettel szorgalmazzuk az anyanyelvhasználat teljes körű kiterjesztését a közigazgatásban és a közszolgáltatások minden területén.
Alapvető célkitűzéseink:
• Kolozsvár közigazgatási kerületeinek a kialakítása, ami számos közérdekű hivatali szolgáltatás könnyebb elérhetőségét (pl. kényelmesebb ügyintézés, különféle hivatalos okmányok kibocsátása) és a városközpont tehermentesítését eredményezné.
• A közművesítés kiterjesztése az új lakónegyedekbe, különféle közösségi szolgáltatások biztosítása.
• A városi tömegközlekedés kiterjesztése a környező településekre (hasonló viteldíjjal és járatsűrűséggel), partnerségben az illető helységek önkormányzataival.
• Területek kijelölése újabb köztemetők céljából.
• Programok kidolgozása a lakosság köztisztasági és környezetvédelmi tudatosságának erősítésére.
• A rendészeti tevékenység szigorítása a köztisztaság és a környezetvédelem területén.
• A Kolozsváron és környékén található zöldövezetek, kirándulóhelyek védelme és felújítása, új zöldövezetek kialakítása, a városi vízfelületek kiemelt védelme.

VII. fejezet: Jog és méltányosság

Az MPP Kolozs megyei szervezete határozottan kiáll a magánszemélyektől, civil szervezetektől és az egyházaktól elkobzott ingatlanok és ingóságok teljes körű visszaszolgáltatásáért. Ennek érdekében önkormányzati képviselete fellép a hatályos jogszabályok maradéktalan betartása érdekében. Alapvető célunk a méltányosság és az esélyegyenlőség biztosítása a magyar nemzeti közösség számára a helyi önkormányzat teljes hatáskörében.
Alapvető célkitűzéseink:
• Minden diszkriminatív és jogfosztó cselekményt figyelemmel követünk, és ezekről tájékoztatjuk az illetékes hatóságokat és a közvéleményt.
• Szorgalmazzuk az illetékes szakhatóságok határozatainak érvénybeléptetését, a helyi szintű akadályok kiküszöbölését, különös tekintettel az egyházi ingatlanok helyzetére, valamint a kolozsvári hóstáti földrészek tulajdonára.
Mindezek megvalósításában a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei szervezete minden jó szándékú ember együttműködésére számít. Programunk megvalósításához választóink támogatását kérjük.

Kolozsvár, 2008 májusa

A Magyar Polgári Párt
kolozsvári szervezete

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés