Hírek : Klaus félti a Benes-dekrétumokat a Lisszaboni Szerződéstől |
Klaus félti a Benes-dekrétumokat a Lisszaboni Szerződéstől
2008.05.14. 15:27
2008.05.14. kuruc.info, MTI.
A cseh államfő attól tart, hogy a lisszaboni szerződés várható ratifikációja veszélyeztetheti a II. világháború után kiadott Benes-dekrétumok érvényességét. Csehország az EU működését újraszabályozó lisszaboni szerződést még nem ratifikálta.
Václav Klaus cseh államfő attól tart, hogy a lisszaboni szerződés várható ratifikációja veszélyeztetheti a II. világháború után kiadott Benes-dekrétumok érvényességét.
"Ezt a kérdést a jogászoknak kell címezni, de én tartanék ettől" - válaszolta az elnök a témát firtató kérdésre abban az interjúban, amelyet az iDnes.cz című legnagyobb cseh hírportál közölt szerdán.
Csehország az Európai Unió működését újraszabályozó lisszaboni szerződést még nem ratifikálta. A kormány a dokumentumot az alkotmánybíróság elé vitte, hogy a testület megvizsgálja, összhangban van-e a cseh alkotmánnyal.
(MTI)
Kapcsolódó:
A tótok is ratifikálták a Lisszaboni Szerződést
2008.05.12. kuruc.info
Aláírásával ratifikálta a Lisszaboni Szerződést a szlovák elnök hétfőn. Az uniós dokumentum parlamenti jóváhagyása körüli politikai huzavona az elmúlt hónapokban nagy port kavart tótéknál.
Ivan Gasparovics szerint az új szerződés fontos kompromisszumos megoldás, mert az európai alkotmány elutasítását követően kételyek merültek fel a közösség működését illetően, és az új dokumentummal ezeket sikerült eloszlatni. A szlovák elnök örömmel vette, hogy a Pozsonyban most ratifikált szerződés értelmében felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe.
A ratifikációs ünnepségen Robert Fico miniszterelnök ismét hangsúlyozta: kormányzása két éve alatt Szlovákiának sikerült belépnie a schengeni övezetbe, jóváhagynia a Lisszaboni Szerződést, és nagy valószínűséggel 2009. január elsejével az eurót is bevezetheti.
A szlovák ellenzék idén februártól tulajdonképpen két hónapon keresztül éppen a Lisszaboni Szerződéssel tudta sakkban tartani a Fico vezette koalíciót: az uniós dokumentum jóváhagyását ugyanis ahhoz kötötte, hogy a kormánypártok ne a sokat vitatott formájában hagyják jóvá az új sajtótörvényt. A Lisszaboni Szerződés parlamenti elfogadásához 90 szavazat volt szükséges, a kormánypártok azonban néhánnyal kevesebbel rendelkeztek. Végül az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja a kormánypártokkal együtt voksolt, amiért a két szlovák ellenzéki párt árulással vádolta meg. Csáky Pál, a magyar politikai tömörülés vezetője azonban leszögezte: támogató szavazataik a szerződésnek, nem a kormánykoalíciónak szólnak.
(FH)
|