Tőkés László az RMDSZ-szel való megegyezést sem tarja kizártnak, mivel az autonómia tanács legutóbbi, budapesti ülésén már ez a párt is képviseltette magát. Azzal kapcsolatban viszont sajnálatát fejezte ki, hogy a Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártja távol maradt a konferenciától.

(kuruc.info)

nemzetidal.gportal.hu szerkesztői megjegyzés:

Felvidéket a Bósza János által éltere keltett, sokat támadott Nomos Regionalizmus Polgári Társulás civil szervezet képviselte. Bósza János részt vett a tanácskozáson és kérelmeze a szervezet felvételét a KMAT-ba.  A kétnapos találkozó során a KMAT vezetőinek kérésére  Bósza átadta a Commora Aula autonómia-tervezetét tanulmányozás és megvitatás céljából ( commora.hu nyomán).

Megjegyezendő, hogy az MKP képviselői olvasásra sem méltatták a tervezetet és látatlanban, jobbító javaslatok, megvitatás nélkül elmarasztaló ítéletet mondtak róla. Tudnunk kell, hogy Felvidéken Bósza János autonómia-kezdeményezését és tervezetét is sokan élesen bírálják, a szlovákokon kívül úgy az MKP képviselői, mint egyes MKP közeli, vagy magukat függetlennek tartó felvidéki magyar internetes portálok szerkesztői is. Az MKP képviselői minden alkalmat megragadva szabadkoznak már az autonómia megemlítésekor is  a közvélemény előtt és elhatárolódnak Bószától. Ugyanez az autonómia-ellenesség figyelhető meg a  magát függetlennek tartó Felvidéki Polgár Infó honlapján megjelenő cikkekből is. A cikkek általában egy szabatossági és sok helyesírási problémával küzdő gondolkodó tollából származnak és kerülnek fel az oldalra (pl. a Cui Bono autonómia, Kell egy új politikai párt a szovákiai magyaroknak?, Kinek a hasznára szolgál a magyarság megosztottsága?  és más cikkek) .

A kritikák élesek, letámadó jellegűek és a konstruktív megjegyzések hiányoznak. Sem a Polgár Info kritikusai, sem az MKP , sem más szervezet, magánszemély vagy politikus nem állt elő egy másik autonómia-koncepcióval. Kritika van, de konstruktív javaslat nincs. A jobbik eset az, amikor azt mondják, hogy autonómia kell, de a Bósza tervezete nem jó. A rosszabik, amit az MKP vezérkara képvisel, az autotnómia elvetése. Duray Miklósról nem érdemes beszélni, mert ő időnként mond valamit, de amikor tehetne is valamit az autonómiáért, akkor nagyot hallgat és főleg nem tesz semmit. Tehát semmit sem csinál az autonóma ügyének előrevitele érdekében.  Inkább fékező erő a jelenléte,mert olyan mintha lenne egy autonomista ember az MKP-ban, de mégsincs.

Bósza elképzelése, annyit megérdemelne, legalább azoktól a felvidéki magyaroktól, akik azt mondják kell az autonómia, hogy megvitassák. Ha nem tartják alkalmasnak, mutassanak fel helyette egy jobb autonómia- tervezetet. Nincs ilyen autonomista szerveződés. Nagy a kiabálás ,de nincs ilyen szerveződés. 

 A Felvidéki Pogár Info politológus cikkírója a legutóbbi írásában ( Kinek a hasznára szolgál a felvidéki magyarság megosztottsága?  http://www.felvidek.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2706 )az MKP-t és Bósza Jánost is élesen bírálta, de a legnagyobb pozitívum az írásban, az a felismerés ,hogy szükség van a felvidéki autonómiára. A bírálatot, mely  a nem megfelelő tájékoztatásra volt kiélezve egy javaslat is követte, miszerint csak megfelelő tájékoztatással és kampánnyal, felvilágosítással lehet győzelemre vinni  az autonómia ügyét. A javaslat nem új a nap alatt, mivel  Bósza János már a Commora Aula létrehozása óta ezt szajkózza, csak éppen ebben senki sem támogatja mind a mai napig. A Felvidéki Polgár Infó kritikusai sem.

Bósza a felvidéki magyarság számára mindenütt elérhető tájékoztató havilap indítását tervezte az autonómiáról, melynek első számát március 15-én szerette volna megjelentetni. Ezen kívül autonómia kampánybuszt szeretett volna indítani, hogy az autonómia eszméje eljusson minden magyar faluba Felvidéken. Nem támogatta senki. Csak ellenlábasai voltak.

Azon lehet vitatkozni, hogy mi is az a "közös autonómiát azonos jogokkal" és hogy milyen eszközzel  lehet rábírni erre a magyarellenesre hangolt szlovák többséget. Arról is lehetne vitatkozni, hogy nem mindig az átlagolás a jó megoldás. Arról, hogy a másik oldalról is meg lehet közelíteni a problémát, mégpedig onnan, hogy  nem az átlag 35% magyarsággal kellene számolni egy nagyobb területi egységen, hanem a gúnyhatár -közeli 70- 90% -nyi aránnynál kellene meghúzni a  területi autonómia határait egy kisebb területen ,de a maradék részen, ahol a magyarok aránya 40% alatti ott a finn típusú kulturális autonómia modellt kellene alkalmazni.  Az autonómia formáiról és megvalósításának mikéntjéről kellene szót ejteni Felvidék vonatkozásában szemben a személyeskedő megjegyzésekkel.  A Polgár Infó kritikusainak inkább arról kellene vitát indítaniuk, ha valóban akarják az autonómiát, hogy hogyan lehetne kombinálva alkalmazni a területi dél-tiroli típusú autonómia-modellt a finnországi svédek kulturális autonómia-modelljével Felvidéken. Ha vannak ennél még radikálisabb gondolataik, akkor azokat kellene felvonultatni a Bósza elvei mellett, nem ellene, azér mellette, hogy lehessen választani. Azt nehéz elhinni a jelenlegi asszimilációs olvasztótégelyben, hogy a Bószánál valaki radikálisabban merne gondolkodni. Mondjuk merné vallanai Eva Maria Barki elveit.

Az,hogy nem állnak ki Bósza mellett a politikusok, mert féltik bársonyszéküket sajnálatos tény és az MKP eddigi tevékenységéből ítélve nem is volt más várható. Viszont az a tény,  hogy a civil támogatás is hiányzik, hogy az ébredés még várat magára több, mint elszomorító. A székely öntudattal össze sem hasonlítható a felvidéki magyarság elhalványult nemzeti tudata.  

A  Felvidéken élő magyarok beletörődése a saját  másodrendűségi sorsukba és  nyelvi diszkriminációjukba a súlyos asszimiláció és a gyökerek elvesztésének jele. Az igénytelenség a magyar nyelvhasználatra talán ebből fakad. Nem szabad azonban elfelejeteni egy fontos  másik tényezőt, mely torzíthatja a felvidéki magyarság autonómia iránti hozzáállásának megítélését. Ez nem más,mint a félelem. A megfélemlítés. A Slota-Ficó-Meciar féle megfélemlítés és az egész szlovák közvélemény magyarellenessé hangolásának a ténye. Dzurinda sem volt sokkalkülönb Slotáéknál, hisz annak idején kormányfőként kártárítést akart követelni a magyar államtól Kárpátalja és Felvidék  jogos visszacsatolásáért. Az ősz halántékú  magyarok még emlékeznek a fehérlevelekre, a benesi kitelepítésekre. Az idős magyar bácsi is azt kérdezte egy néprajzkutatás anyaggyűjtése során, hogy "ugye nem kell semmit se aláírni?"  Attól tartanak, hogy bajuk lesz abból, ha követelik jogaikat ! Pedig gyáva népnek nincs hazája és még azt is elveszítheti, amije jelenleg  van - a szülőföldjét.

Az elszakított magyarságnak Trianon óta nincs hazája csak szülőföldje, ahol megengedik számára, hogy másodrendű állampolgárként éljen adófizető vazallusként, maximálisan alkalmazkodva, a trianoni kedvezményezett országok népeinek kultúrájához vagy kultúrálatlanságához, kénye-kedvéhez !

(ND)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés