1990-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti listáira még több mint egymillió magyar választó szavazott. Tizenhét év után, a tavaly őszi európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltjei mindössze 283 ezer szavazatot szereztek. A különbség sokkoló. Ennek ellenére az RMDSZ a legutóbbi időkig azzal áltatta magát és vezette félre a közvéleményt, hogy egyedüli és kizárólagos képviselője az erdélyi magyarságnak. Az EP-választások kudarcát is sikerként könyvelve el, tovább folytatja egypárti kirakatpolitikáját.

A posztkommunista magyar egypártrendszer másfél évtizedes vesztesége azonban nem csupán az elvesztett szavazatokkal mérhető. Nemcsak a magyar politikai közképviselet puszta létét sodorta veszélybe, hanem – ezzel együtt – azokat a célokat is, melyek egyáltalán létjogosultságot kölcsönöznek neki. Alapvető nemzeti érdekeink forognak kockán.

Az RMDSZ-politika legnagyobb deficitjét a közösségi önrendelkezés tudatos és szándékos feladása jelenti. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács éppen ennek az önveszejtő politikának a feltartóztatása és korrekciója végett jöttek létre.

Az EMNT nem politikai párt, nem indul a választásokon. A magyar autonómia megvalósításának céljából eredően viszont elsőrendű érdekének tartja, hogy minél több, a nemzeti önrendelkezés ügye iránt elkötelezett személy jusson önkormányzati – polgármesteri, tanácsosi – tisztségbe, hiszen az önkormányzatok rendelkeznek leginkább azokkal az eszközökkel, amelyekkel az autonómia iránti közakaratot megjeleníthetik.

Éppen ezért, az EMNT kezdettől fogva természetes szövetségesnek tartja a nemzeti önrendelkezés iránt elkötelezett Magyar Polgári Szövetséget, valamint az ennek nyomába lépő Magyar Polgári Pártot. Közismert viszont, hogy az autonómia hívei az RMDSZ soraiban is megtalálhatók, másfelől, hogy a Szövetség az utóbbi időszakban kénytelen-kelletlen módosított eddigi autonómia-ellenes politikáján.

Mindezeket figyelembe véve, az EMNT kész mindazokat a jelölteket támogatni a helyhatósági választásokon, akik a magyar közösségi önrendelkezés mellett kiállnak – legyenek azok akár az MPP, akár az RMDSZ színeiben.

Ez a meggondolás késztetett bennünket arra, hogy évek óta a nemzeti önrendelkezés érdekében való összefogást, a párbeszédet és a megegyezést szorgalmazzuk. Sajnálatos, sőt egyenesen fájdalmas, hogy nemzeti összefogásra szóló felhívásunk mind ez ideig süket fülekre talált, és erre irányuló erőfeszítéseink minden esetben az RMDSZ-vezetőség pártos kizárólagosságának a falába ütköztek.

Pár nappal a helyhatósági választási kampány kezdete előtt sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ és az MPP közötti országos megállapodás a választásokon való együttműködésről nem jött létre, sőt az RMDSZ központi pártvezetése a helyi szintű megállapodásokat sem bátorította, a kialakulni látszó magyar koalíciót pedig akadályozta (lásd Kolozs és Bihar megyék). Az országos szintű megegyezés hiánya a helyi viszonyokra is hátrányosan hatott ki. Ugyanakkor biztató a jövőre nézve, hogy sok helyi vezetőben több volt a bölcsesség és a felelősségérzet, és a közérdeknek alá tudták vetni pártbeli különérdekeiket.

Míg egyfelől csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy az MPP bejegyeztetésével magyarságunk körében is megvalósulóban van a választás szabadsága, és a demokratikus pluralizmus az intézményesülés útjára lépett – másfelől viszont a plurális egység jegyében minden eddiginél nagyobb szükség van az erdélyi magyar összefogásra: éppen a magyar közképviselet megőrzése, valamint az autonómia eredményes képviselete érdekében.

Hadd legyenek a mostani helyhatósági választások az ősszel esedékes országos választásoknak mintegy a főpróbája. Erdélyi magyarságunk számára ma kettős korparancs: a demokrácia és az összefogás. Korunk Romániájából csak ezen az úton juthatunk el a jövő Európájába.

Nagyvárad, 2008. április 30.
Tőkés László
az EMNT elnöke
EP-képviselő

Kapcsolódó:

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács zárónyilatkozata
2008.05.01.kuruc.info,Erdély Ma

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács Zárónyilatkozata

Kapcsolódó: Új utakon a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) megalakulása óta az anyaország határain túl élő magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek egyeztető, összehangoló és közös képviseleti fóruma. Tudatában van annak, hogy a közösségi autonómiák törvényi kereteinek megteremtése az utódállamok törvényhozásainak feladata, ezért a társult tagszervezetek ez irányú törekvéseit elsősorban a nemzetközi integrációs fórumokon – kiemelten az Európai Unió intézményeiben – kívánja aktív külpolitikai tevékenységével segíteni.

Az ülésen résztvevő társult szervezetek képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy Tőkés László püspök, EP-képviselő elnökké választásával új korszak kezdődött a Tanács tevékenységében. A KMAT a legutóbbi ülésén hozott határozatainak végrehajtását áttekintve:

* Sikerként könyveli el a NATO bukaresti csúcstalálkozója alkalmából a tagországok vezetőihez intézett nyílt levélre érkezett pozitív visszajelzéseket, és hasonló lépéseket tervez az autonómia biztonságpolitikai vonatkozásainak érvényesítése érdekében.
* Értékeli a magyar EP-képviselők pozitív hozzáállását az európai kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához, és üdvözli az Európai Parlament kisebbségi Intergroup munkacsoportjának az európai párbeszéd fórumának létrehozására irányuló kezdeményezését.
* Példaértékűnek tekinti a délvidéki magyar érdekvédelmi szervezetek összefogását, és rendkívüli fontosságúnak tartja az általuk kidolgozott autonómia-koncepció megszületését.

A kétnapos tanácskozás során a KMAT a következőket határozta el:

* Módosítja alapszabályzatát, külön teret szentelve a munkáját segítő civil szervezetek védnöki státusának, ami az üléseken megfigyelőként való részvételi lehetőséget jelent.
* Felveszi tagjai sorába az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét.
* Az európai népcsoportok alapvetői jogairól szóló Bolzanoi tervezetből kiindulva a kisebbségvédelmi alapelvek és közösségi autonómiák sarokpontjait tartalmazó dokumentumot állít össze, és ezt eljuttatja az illetékes nemzetközi intézményekhez.
* Megbízza Tőkés László elnök urat, hogy az Európai Parlamentben képviselje a KMAT álláspontját az európai kisebbségvédelmi rendszer kidolgozását célzó erőfeszítések rendjén.
* Munkacsoportot hoz létre a fontosabb kisebbségvédelmi alapiratokat tartalmazó dokumentumtár megszerkesztésére, illetve egy többnyelvű honlap létrehozására és működtetésére.
* Elfogadja a KMAT ez évi eseménynaptárát, elfogadja Tőkés László EP-képviselő meghívását az Európai Szabad Szövetség Romániában tartandó kihelyezett frakciógyűlése alkalmából tartandó konferenciára, illetve egy brüsszeli nyilvános közmeghallgatásra.
* Kisebbségvédelmi képviseleti irodát létesít berni központtal, Svájcban.
* Az EU Lisszaboni szerződésében foglaltak alapján európai állampolgári kezdeményezést indít az Unió kisebbségvédelmi rendszere jogi kereteinek megteremtésére.
* Megbízza Tőkés László elnök urat, hogy Horvátország EU-csatlakozásának folyamatában kövesse figyelemmel a kisebbségi jogok érvényesítését.

Az ülésen kiemelt napirendi pontként szerepelt a vajdasági magyar pártok közös autonómiakoncepciója. A KMAT megbízza Tőkés László elnök urat, hogy az Európai Parlament Dél-Kelet-Európa országaival fenntartott kapcsolatokért felelős interparlamentáris küldöttsége tagjaként képviselje ezt az autonómia-dokumentumot, és törekedjen annak érvényesítésére Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának tárgyalása során.

Hódmezővásárhely, 2008. május 1.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés