A felmérést a pozsonyi Komensky Egyetem szociológiai tanszéke és egy közvélemény-kutató ügynökség közösen végezte. A tanszéket Juraj Schenk vezeti, aki 1994-től 1996-ig Vladimír Meciar kormányának külügyminisztere volt. Az ezer főt meghaladó minta alapján készült, más társadalmi folyamatokat is vizsgáló felmérés megállapításai szerint Szlovákia polgárainak 43 százaléka úgy látja, hogy a kisebbségek „a helyzetükkel és jogaikkal visszaélve” elnyomják a szlovák többséget. A felmérés megállapítja, hogy Szlovákiában ennél csak öt kedvezőtlenebb társadalmi jelenség van.

A pozsonyi Új Szó ezzel kapcsolatosan kérdéseket tett fel Juraj Schenknek, aki egyebek között kijelentette: „Vannak olyan vélemények, hogy a kisebbségek nálunk jobban élnek, mert előnyben részesítik őket, a hazaiak meg elnyomott helyzetben vannak.” Schenk szerint a felmérés erre vonatkozó kérdései megalapozottak, mert szerinte „az emberek ezt úgy érzékelik, észlelik, mint válságpontokat, kritikus helyzeteket”. Tudni lehet, hogy ez a szemlélet a szociológiai felmérések szerint az utóbbi hat évben nem változott. Schenk magyarázata szerint azért nem, mert a valóságban nem mentek végbe azok a fordulatok, amelyek alapján a megkérdezettek máshogyan vélekednének.

Öllős László felvidéki magyar elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva azt mondta: „A felmérés valóban tükrözheti a szlovákiai közhangulatot, ugyanis az országban hosszú évek óta érzékelhető az a masszív propaganda, amely – elsősorban az ország északi területein, a magyaroktól távol élő –  szlovák lakosság felé azt sugallja, hogy a magyarok Dél-Szlovákiában elnyomják a szlovákokat. Ez a propaganda kisebb-nagyobb mértékben valószínűleg hat a szlovák lakosság számottevő részére.”

 Hogy mennyire, az kiviláglik pl. az itt megtekinthető videóból is.

MTI/MNO nyomán

Kuruc.info :Egy közvéleménykutatás szerint feltűnően magas azoknak a szlovák véleményeknek az aránya, amelyek szerint a felvidéki magyarok - jogaikkal visszaélve (!) - elnyomják (!) a tót többséget. Ők verik meg ugye a tót hedvigeket, ők csorbítják a tót anyanyelvi oktatást, ők tagadják meg a tót hívektől a püspököt, ők beszélnek a másik ország tankkal való elpusztításáról, ők nevezik trágyának a tót politikusokat, ők erősítették meg a tótok kollektív bűnösségét kimondó törvényt. És egyáltalán: ők raboltak maguknak országot, címert és történelmet a másik néptől, s most is ők készítenek olyan térképet, melyről hiányzik a másik ország. Pedig megtehetnék, és nem is kellene olyan sokat visszamenniük az időben.

Elnyomjuk a szlovákokat?  2008.04.23. felvidek.ma jegyzet

Egy közvélemény-kutatás megdöbbentő eredményt hozott, a Felvidéken elnyomják a magyarok a szlovákokat. A felmérést a Komenský Egyetem szociológiai tanszéke és egy közvélemény-kutató intézet végezte. A szociológiai tanszéket pedig az a Juraj Schenk vezeti, aki Mečiar kormányában 1994-96 között külügyminiszteri pozíciót töltött be, de ez ne szolgáljon mentségül. A felmérés megállapította, hogy a szlovákiai lakosság 43 százaléka úgy véli, a kisebbségek - jogaikkal visszaélve - elnyomják a többséget. A felmérést, ha hitelesnek találnánk, akkor elsősorban azon kellene elgondolkozni, hogy vajon miben nyilvánul meg az elnyomás, mert erről, sajnos, nem találtam adatot. Vegyük inkább sorra, hogy a magyarok mennyire használják ki a jogaikat, nézzük például az anyanyelven való tanulás jogának kihasználtságát: mint tudjuk az adatok még mindig siralmasak, ugyanis a magyar diákok nagy része még mindig szlovák iskolába jár, például azért, mert helyben nincsen magyar tanítási nyelvű alapiskola. Hány szlovákiai szlovák adja magyar nyelvű iskolába gyerekét, csak azért, mert a községben nincsen szlovák iskola? A kisebbségi nyelvi jogainkat sem erőltetjük rá a szlovákokra, gyakrabban találkozunk mi azzal a ténnyel, hogy megkérnek a hivatalban, ne beszéljünk magyarul, mert nem érti a hivatalnok, vagy mert szégyenli, hogy érti. Volt már olyan, amikor a szlovákokra rászóltak, hogy nem értik a nyelvüket? (az SNS választási kampányát leszámítva) Az eseteket persze sorolhatnám, bár felesleges, nem tudom ugyanis, hogy mondjuk nem Zsolna környékén készítették-e a felmérést, ahol azt hiszik, a magyarok zöldek és kicsik, esetleg azt nem hamisították-e meg. Eleve gyanús, ha valaki azt kutatja, elnyomottak-e Szlovákiában a szlovákok. nt, FelvidékMa

Kapcsolódó:

Fortyog a szlovák asszimilációs olvasztótégely Felvidéken
  2007.02.10. 16:27

2005 végére, 512 ezernyire zsugorodott a felvidéki magyarok száma, a tavalyi évről egyelőre nincsenek adatok. Lamlp Zsuzsa pozsonyi szociológus lapunknak elmondta, hogy a fogyásnak több oka is van, ezek egyike a nemzetváltás: az asszimiláció miatt az utolsó népszámláláskor a legtöbben szlováknak vallották magukat, de 4000-4500 magyar román nemzetiségűvé „változott”.

„A tényezők közt szerepel, hogy a kilencvenes években csökkent Szlovákia összlakossága és így természetesen kevesebb magyar lett. Fontos ok a migráció is: vannak olyan szlovák állampolgárok, akik külföldre vándoroltak a megélhetés vagy tanulmányaik miatt és ott ragadtak” – magyarázta a szociológus, akitől megtudtuk azt is, hogy a népszámláláskor néhányan nem vallották be a nemzetiségüket: ezt a jelenséget a félelem is kiválthatja, sokan intim adatként kezelik nemzetiségüket, de voltak olyanok is, akik eltévesztették az erre vonatkozó sor kitöltését. „A fogyáshoz természetesen hozzájárul a társadalmi politikai közhangulat is: 2005 végi adatok szerint az azt megelőző években a magyarlakta vidékek felében nőtt az összlakosság száma, lehet, ehhez az is hozzájárult, hogy az MKP is kormánypárt volt” – fejtegette a szakember.

Lampl Zsuzsa szerint fontos szerepet játszik továbbá az, hogy a szülő milyen tannyelvű iskolába íratja gyermekét. „Kilenc évvel ezelőtt egy felmérés segítségével megpróbáltuk rájönni, hogy miért adják a magyarok szlovák tanintézménybe csemetéiket. Kiderült, hogy az iskolaválasztás egyrészt a szülő identitásáról szól: általában olyan emberek teszik le a voksukat az államnyelven oktató intézmény mellett, akik nem tartják fontosnak a nemzetiséget és azt, hogy a gyermekük magyar legyen. Döntésüket legtöbbször azzal indokolják, hogy így majd jobban érvényesül a gyerek. Ez azonban csak alibi, igazából nem akarják bevallani, hogy azt szeretnék, hogy a gyerekük szlovák legyen. A tanintézmény nyelvezete nem garancia az érvényesülésre: ez egy hibásan kialakított kép, amely generációról generációra ruházódik át” – magyarázta a szociológus.

Lamlp Zsuzsa azt nem tudta megmondani, hogyan lehetne megállítani a folyamatot, véleménye szerint azonban egy olyan közeget kellene kialakítani, ahol magyarként jól érzik magukat az emberek, biztos az egszisztenciájuk, és nem szembesítik őket állandóan azzal, hogy magyarok. „Mindezek ellenére a felmérések nem mutatják, hogy Szlovákiában rosszul éreznék magukat a magyarok” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy a fiatalok számára kevésbé fontos a nemzet fogalma, és ez is a kiváltó okok egyike: vannak olyan emberek, akiknél ez később fontossá válik, azonban egy vegyes házasság folytán még jobban gyengülhet az érzés.


Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre több gyereket íratnak magyar iskolába: ez feltehetően a Rákóczi Szövetség Beíratási programjának is köszönhető. 2006 őszén, nyolc év óta először fordult elő, hogy Komáromban a nemzetiségi arányokhoz képest (száz lakosból 61 magyar, 39 szlovák) több magyar elsőst írattak a város alapiskoláiba (2006-ban 192:162, míg idén eddig 212: 124 az arány), mint szlovákot, a végzősöknél azonban még fordított a helyzet.


Fodor Zsuzsanna, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatónője hétfőn bejelentette, hogy az idei év beíratási programja minden elképzelést fölülmúlt: eggyel több első osztályt tudnak majd indítani szeptembertől, mint a korábbi években. Majdnem 900 gyermek látogatja az Ady Endre Alapiskolát, így országosan is az egyik legnagyobb ilyen intézménynek számít a párkányi.
-p –a (Hídlap)

Forrás: felvidek.ma

A számok igaza - Drámai aszimiláció Felvidéken
  2006.08.07. 17:35

Azt is hangoztatják, hogy Dél-Szlovákiában elnyomják a szlovákokat, brutálisan asszimilálják, illetve arra kényszerítik őket, hagyják el a régiót. Egyéb program és államépítő elképzelés híján ez ad legitimitást a működésüknek.

Kisértő múlt : 1935. december 30-án a Slovenský východ című felvidéki lap ezeket írta: „A kassai korzón még ma is csak magyar beszédet lehet hallani. Most már értitek, miért nem lehet Kassa szlovák város. A kassai konzulátust meg kell szüntetni vagy föl kell robbantani, a magyarokat pedig örökre ki kell kergetni Kassáról.”

1935-ben az Univerzul című bukaresti lap ezeket írta: „Itt az ideje, hogy Mátyás király kolozsvári szobra helyébe Avram Janku szobrát tegyük. Bár Mátyás szobra gyönyörű, ki kell cserélni azt, mert a magyar uralom jelképe.”

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés