Magyarország elismerte a független Koszovót

Magyarország elismerte a független Koszovót, a diplomáciai kapcsolatok felvételéről pedig egy-két napon belül dönthet az államfő – jelentette be Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára szerdán, Budapesten. A parlamenti pártok üdvözölték a kormány döntését.
A kormány Koszovó elismerésével párhuzamosan felkérte a külügyminisztert, hogy tegyen előterjesztést az államfőnek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az új független állammal. A köztársasági elnök várhatóan egy-két napon belül dönthet a diplomáciai kapcsolatok felvételéről – húzta alá.
A tervek szerint a Pristinában – az ENSZ koszovói missziója alatt – már ma is működő diplomáciai misszió alakul majd át magyar nagykövetséggé.
„A szerb kormány abban érdekelt, hogy ne érje atrocitás a délvidéki magyarságot az elismerés miatt. Magyarországnak és Szerbiának is kiemelt figyelmet kell fordítania a területükön élő kisebbségekre” – mondta az államtitkár az MTI kérdésére. Hozzátette: felhívták a szerb hatóságok figyelmét arra, hogy fokozott figyelmet és védelmet biztosítsanak a vajdasági magyarságnak.
Horváthné Fekszi Márta emlékeztetett arra, hogy a kormány a döntés meghozatala előtt egyeztetett a parlamenti pártokkal, és teljes külpolitikai konszenzus van a magyar politikában Koszovó kérdésében. Magyarország azt szerette volna, hogy békében érjenek véget a március 15-i ünnepségek a magyarok lakta határon túli területeken, ezért hozta meg most a döntést – mondta az államtitkár. Magyarország az elismerés előtt az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is egyeztetett a kérdésről.
A parlamenti pártok üdvözölték a kormány döntését, miszerint elismerte a független Koszovót.
„A Magyar Szocialista Párt egyetért Koszovó függetlenségének elismerésével és a diplomáciai kapcsolatok felvételével” – közölte Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezető-helyettese az MTI-vel. Az MSZP arra kéri a kormányt, hogy a magyar–szerb kétoldalú kapcsolatok minden részére kiterjedően vizsgálja felül a korábbi gyakorlatot, és a Magyarország rendelkezésére álló valamennyi lehetőséget kihasználva fonja szorosabbra az együttműködést a két ország között, és tegye még hatékonyabbá Szerbia euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatását.
A Fidesz üdvözölte, hogy Magyarország elismerte a független Koszovót, bár úgy látja, nem kellett volna ezzel ennyi ideig várnia a kormánynak. Balla Mihály, az ellenzéki párt szakpolitikusa szerint a kormánynak határozottan fel kell lépnie a vajdasági magyarság jogainak érvényesítése érdekében.
Koszovó elismerését az SZDSZ is üdvözölte. Eörsi Mátyás elmondta: támogatják, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesítsen Koszovóval. Üdvözölte a döntést az MDF is. Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője hangsúlyozta: kiemelt nemzeti érdek a Vajdaságban élő magyarok biztonsága és Szerbia, valamint a délkelet-európai térség egészének stabilitása.
A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTI-nek azt mondta, nem zárható ki, hogy feszültség alakul ki Szerbiában Koszovó magyarországi elismerése miatt, de – hozzátette – az elmúlt hetek történései és a felelős politikusok nyilatkozatai nem utalnak arra, hogy a vajdasági magyaroknak félniük kellene.

Szerbia jegyzékben tiltakozott Koszovó elismerése ellen

Szerbia diplomáciai jegyzékben tiltakozott szerdán Koszovó függetlenségének magyar és horvát elismerése ellen. A Beta hírügynökséghez eljuttatott külügyminisztériumi közlemény szerint a szerb kormány akciótervével összhangban Vuk Jeremics külügyminiszter elrendelte, hogy Radivoj Cveticanin zágrábi és Predrag Cudics budapesti szerb nagykövet sürgősen térjen haza.         A tiltakozó jegyzék átadását követő 48 órán belül el kell hagyniuk állomáshelyüket – hangzik a hivatalos tájékoztatás.

Tőkés László: a román titkosszolgálatok jobban felügyelnek az erdélyi autonomistákra

Régóta várt döntésnek nevezte Koszovó függetlenségének magyarországi elismerését a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerdán Budapesten. Fontos, hogy a döntésnek a Vajdaságban élő magyar közösség egyetlen tagjára nézve se legyen kedvezőtlen következménye – hangsúlyozta Pásztor István újságíróknak.
Hozzátette: arra kérte a szerb kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy garantálható legyen a vajdasági magyarság minden tagjának személyi és vagyoni biztonsága. A VMSZ elnöke szerint a szerbiai rendőrség és a bűnüldöző szervek felkészültek arra, hogy minden esetleges kilengést megakadályozzanak, illetve az elkövetőket a törvény színe elé vigyék.
Arra a kérdésre, hogy vajon a koszovói függetlenség elismerése kapcsán Szerbiában tapasztalni lehetett-e a szélsőséges erők valamiféle fenyegetőzését, Pásztor István azt mondta, az utóbbi napokban a Szerb Radikális Párt magas rangú képviselőinek voltak olyan sajtónyilatkozatai, amelyek „magukban hordozzák a veszélyre való utalást”, de más egyébről nem tud beszámolni.
A VMSZ elnöke a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén vett részt Budapesten. Ugyanezen a rendezvényen jelen volt Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke is, aki a záró sajtótájékoztatón elmondta: korábban azt kérték, a magyar kormány Koszovó elismerésével egy időben jelentse ki, hogy támogatja a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. „Sajnálom, hogy ez nem történt meg”– tette hozzá.
A KMAT elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő az MTI kérdésére azt mondta, szerinte az erdélyi magyarságban mindenki egyetért azzal, hogy el kell ismerni Koszovó függetlenségét, és ilyen értelemben kedvező fogadtatást kapott a magyar kormány lépése.
„A titkosszolgálat még intenzívebben lát munkához, még inkább megfigyeli az erdélyi autonomistákat” – fogalmazott Tőkés László arra a kérdésre, hogy a döntésnek lehet-e valamilyen hatása az erdélyi magyarságra. Hozzátette: autonómia melletti állásfoglalásai miatt őt abban akadályozzák, hogy az Európai Parlament néppárti frakciója felvegye tagjai közé. Tőkés László szerint ugyanakkor most leginkább a délvidéki magyaroknak van szükségük az egész magyar nemzeti közösség szolidaritására.
A budapesti KMAT-tanácskozáson részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a Fidesz külügyi kabinetvezetője is. Elmondta: megelégedéssel és egyetértéssel vették tudomásul a kormány Koszovóval kapcsolatos döntését.
„Úgy ítéltük meg, hogy ez a térség stabilitását szolgálja, így a magyar állampolgárok érdekével és a vajdasági magyarok érdekeivel is összhangban áll” – közölte Németh Zsolt. Arra a felvetésre, hogy egyes EU-tagállamok nem akarják elismerni Koszovót, a fideszes politikus kijelentette: a vita jelzi, hogy számos ország a térségben felelőtlenül viszonyul a külpolitika fontos kérdéseihez, és nem a térség biztonságpolitikai szempontjai, hanem kifejezetten belpolitikai megfontolások alapján alakítja ki álláspontját. „Ezzel gyengítik az EU egységes, közös külpolitikájának megvalósítását” – jegyezte meg. Németh Zsolt ugyanakkor kitért arra, hogy a vajdasági és a többi határon túli magyar közösség esetében ez a nézetkülönbség nem tapasztalható, a tanácskozáson jelen lévő tagpártok teljesen egységesek voltak a koszovói függetlenség támogatásában. Hozzátette: különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az Ahtisaari-tervben szereplő kisebbségi autonómia valós megoldást jelenthessen a koszovói szerbek számára, hiszen a határon túli magyarok is éppen az ilyen típusú autonómiában látják jövőjük és biztonságuk garanciáját.

Nem érte váratlanul Budapestet a szerb nagykövet visszahívása

Remélték, hogy nem fog bekövetkezni, de nem érte váratlanul a magyar Külügyminisztériumot a budapesti szerb nagykövet visszahívása – mondta Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató az MTI-nek. „Sajnáljuk, de tudomásul vesszük a nagykövet visszahívását. A lépés nem teljesen meglepő: a szerb diplomácia részéről eddig is követett gyakorlat volt, hogy azon országokkal szemben, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, egyrészt diplomáciai jegyzékben tiltakoztak, másrészt visszahívták az adott országba akkreditált nagykövetüket” – mondta Szentiványi Gábor. Hozzátette: a magyar diplomácia reméli, hogy ez nem hat ki a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére.
A politikai igazgató kitért arra, hogy a nagykövet visszahívása nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A lépés valószínűleg nem fog fennakadást okozni a budapesti szerb nagykövetség mindennapi munkájában, nagykövet hiányában ideiglenes ügyvivők vezetik a diplomáciai képviseleteket.
Magyarország nem tervezi, hogy visszahívja belgrádi nagykövetét – mondta Szentiványi Gábor az MTI kérdésére.

„Koszovó jogi státusa már most stabil”

Jogilag már most stabil az egy hónappal ezelőtt függetlenné vált Koszovó helyzete – mondták szakértők szerdán az MTI-nek. Valki László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nemzetközi jogásza, valamint Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékének docense egyetértett abban, hogy a függetlenedési folyamat és annak elismerése elsősorban politikai és nem jogi kérdés.
Valki László kiemelte: Koszovó jogi státusa már most stabil. A nemzetközi gyakorlatban ugyanis az, hogy egy állam megalakult-e vagy sem, nem annak elismerésétől függ, hanem attól, hogy az érintett állam szervei képesek-e kormányozni az országot. Egy állam függetlenedése jogon kívüli folyamat, ez elsősorban politikai kérdés – húzta alá a szakember.
Juhász József szerint a születendőben lévő új állam jól teljesít, a törvénykezési folyamat, a közigazgatási jogkörök kiépítésében eredményeket ért el a pristinai kormányzat. Megfelelő nemzetközi gazdasági és politikai támogatással sikeres ország lehet Koszovó – emelte ki a szakértő.
Szerbia meggyőződése, hogy azok az országok – így Magyarország is –, amelyek elismerik Koszovót, megsértik a rendezésről szóló 1244-es ENSZ BT-határozatot. Juhász József szerint ez formálisan igaz is, hiszen a határozat még életben van, de ennek csak korlátozott jelentősége van. Ugyanakkor nincs semmilyen jel arra, hogy belátható időn belül az 1244-es határozat hatályon kívül helyezéséről döntés szülessen a Biztonsági Tanácsban. Valki László úgy látja, nem sértik meg az ENSZ-határozatot az elismerő államok. A BT-határozat ugyanis annak idején, 1999-ben Koszovó „végleges státusáról” is szólt, amelynek tartalmát majd egy későbbi „politikai rendezésnek” kell meghatároznia. Megjegyezte: bármilyen feltételek között is jön létre egy állam, a többinek el kell döntenie, elismeri-e azt.

Erdélyi Napló

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés