Kapcsolódó:

  Visszavonhatatlanná vált az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozását célzó népszavazási kezdeményezés, miután az Albert házaspár csütörtökön átadta az Országos Választási Irodának az összegyűjtött csaknem félmillió aláírást.

A kezdeményezést támogató, és az aláírásgyűjtésben részt vevő szakszervezetek és civil szervezetek sajtótájékoztatójukon a kormányt tették felelőssé amiatt, hogy mintegy négymilliárd forintért egy újabb népszavazást kell tartani.

Rytkó Emília, az OVI vezetője azt közölte, hétfőn ül össze az Országos Választási Bizottság, amely várhatóan arról határoz, hogy az OVI 45 napon belül hitelesítse a kérdőíveket, tehát összegezze az aláírások számát. A népszavazást a legkorábban nyár végén vagy ősszel tartják.

Magyar Rádió 

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerint az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt vissza kell vonni, és az általa kidolgozott, egységes társadalombiztosítási alapon nyugvó, szolidaritás elvű rendszert kellene a parlamentnek napirendre tűznie – közölték a NEK képviselői csütörtökön, a kerekasztal soros ülése után, Budapesten. Pós Péter, a NEK levezető elnöke a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kerekasztal szakértői által elkészített tervezetet a Fidesz karolta fel, azonban a dokumentumot az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának kormánypárti többsége már többször elutasította úgy, hogy azt tárgysorozatba sem vette. A NEK ezért azt kéri a parlamenti pártoktól, tegyék lehetővé, hogy a törvénytervezet a parlament elé kerüljön és ne utasítsák azt el.

Pós közölte: a NEK támogatja az Albert házaspár által kezdeményezett, az üzleti biztosítók megjelenésének kizárására irányuló népszavazást függetlenül attól, hogy a kormány, illetve a parlament visszavonja-e a jelenleg hatályos pénztártörvényt. Gilly Gyula, a törvénytervezet egyik kidolgozója elmondta: attól, hogy az MSZP nem engedné be a magántőkét kisebbségi részben a pénztárakba, azok attól még – miután részvénytársaságként működnének – megőriznék üzleti formájukat. Egy rt. piaci vállalkozást jelent, bármikor eladható, nyereségérdekeltté tehető – mondta.

Hozzátette: az elképzelések szerinti hét regionális, száz százalékban állami tulajdonú pénztárnál továbbra sem megoldott a kockázatkiegyenlítés, hiszen arra egy „primitív képletet hoztak létre. Pós Péter a NEK határozatait ismertetve elmondta: a kerekasztal felkéri a kormányfőt, akadályozza meg, hogy az április végéig hivatalban lévő Horváth Ágnes egészségügyi miniszter intézkedéseivel ne „rontsa tovább az ágazat és a benne dolgozók helyzetét”, továbbá a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szerint mindenképpen forrást kell találni a vizitdíj és a kórházi napidíj kiesett bevételeinek pótlására. A grémium foglalkozott a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásaival is; véleménye szerint az nem hozta meg a várt sikert a gyógyszerellátás területén.

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke azt mondta: követhetetlenek a negyedéves fixesítésből adódó gyógyszerár-változások, és felül kell vizsgálni a támogatási rendszert. A patikák helyzetéről szólva a kamarai elnök úgy foglalt állást, amennyiben a gyógyszertárak helyzetére vonatkozó passzusokat a törvényben nem változtatják meg, „kezelhetetlen állapotok” jöhetnek létre, mint mondta, a „patikacsődnek érzékelhető jelei vannak”. Horváth Tamás szerint újból kötelezővé kell tenni a kamarai tagságot, hogy a szabályrendszert számon lehessen kérni.

(MTI)

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés