A miniszterelnök beszéde elején a bukaresti NATO-csúcson történtekről számolt be: bejelentette, hogy hazánk fokozza az afganisztáni NATO-akció sikerét. Ennek érdekében Magyarország átveszi a kabuli repülőtér felügyeletét, valamint speciális és kiképzőegységeket küld a térségbe – mondta. „Ez mintegy 80-140 fővel fogja növelni a jelenleg 225 fős kontingenst” – jelentette be Gyurcsány. Közölte azt is: a magyar kormány „a térség stabilitásának növelése érdekében” támogatja Ukrajna és Albánia felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
„Egy kis belpolitika”
A bukaresti csúcson történtek után a kormányfő „egy kis belpolitikára” váltott, mivel meggyőződése szerint ez állt a „viszonylag nagy fokú érdeklődés” mögött. Az elmúlt hetek „koalíciós feszültségeiről” kifejette: nem személyi ellentétek állnak mögötte, hanem az, hogy „merre menjen Magyarország”. A csalással megválasztott elnökkel rendelkező SZDSZ-ről úgy vélekedett: túl soknak találták a koalícióval járó kompromisszumot, mivel ők „radikálisabb, mélyebb” átalakulásokat szerettek volna. „Sajnálják, hogy nem került bevezetésre az ingatlanadó, és nem akarnak, nem tudnak egyetérteni azzal, hogy a szocialisták a pénztártörvény módosítását fontolgatták” – közölte Gyurcsány.
A koalíció fennmaradása jobban szolgálja az ország érdekeit – mondta, majd hozzátette: a vita köztük azon zajlik, hogy a „hosszú távon szükséges” vagy a „társadalmilag lehetséges” reformokkal próbálják csökkenteni a költségvetés kiadási oldalát. Ennek kapcsán viszont azt mondta: az „ország politikailag hevesen reagált” minden ilyen jellegű átrendezésre.
„Jobb ma egy veréb, mint holnap semmi”
A kormányfő elmondása szerint nem a szocialisták ellenzik a reformokat, hanem a „vitathatatlanul erős parlamenti és azon kívüli támogatottságú” legnagyobb ellenzéki párt képviseli a „reformellenességet”. A néhol nem miniszterelnökként, hanem MSZP-s pártelnökként beszélő Gyurcsány úgy véli: a szocialisták egyedül maradtak a mérsékelt reformokkal a radikálisabb elképzelésekkel bíró SZDSZ és MDF, valamint az átalakításokat ellenző Fidesz–KDNP szövetség között.
Gyurcsány az esetleg így létrejövő kisebbségi kormányzás kapcsán kijelentette: amennyiben sor kerül erre, akkor is folytatódnak a reformok, csak visszafogottabban, a „jobb ma egy veréb, mint holnap semmi” elve alapján. „Nyitott az egypárti, szocialista kisebbségi kormány esélye, hiszen az SZDSZ nem hozta meg a koalícióról szóló döntését, így az MSZP addig ahhoz tartja magát” – közölte.
Magyarország számára érdektelen, mi a neve a miniszterelnöknek
A sajtótájékoztatón elhangzott kérdésekre válaszolva Gyurcsány kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy más párttal koalícióra lépjenek a szocialisták. Az előrehozott választások legfőbb akadálya szerinte az, hogy nincs jele annak, hogy nem látja, hogy a pártok kiteregetnék kártyáikat és programmal állnának elő. A kormányfő többször is kijelentette, hogy reformellenes politikának nem szívesen nyit utat, esetleges lemondásával csak markánsabb reformpolitikához járulna hozzá. A kérdés személyi vonatkozásait illetően azt mondta: Magyarország számára érdektelen, mi a neve a miniszterelnöknek. „Nem hatalmi dilemmája van az országnak, hanem az, hogy hol, mennyit, milyen mélyen kell változtatni”.
Egy szakértői kormány megalakulásának megalakulásának Gyurcsány Ferenc szerint nem ő az akadálya, erről a parlament dönthet. A miniszterelnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a kérdés az, van-e jelentős többsége az Országgyűlésben - Simor András vagy bárki más vezetésével - egy 2.000 milliárdos kiadáscsökkentésnek. A kormányfő szerint nincs. „Az MSZP nem szavazná meg, én a párt elnökeként nem járulnék hozzá” - jelentette ki.
Gyurcsány fürdőnadrágja
A hírTV riportere a nemzetközi sajtótájékoztatón arról érdeklődött: miként lehetséges, hogy Gyurcsány korábbi cége olcsóbban kapja az áramot? A miniszterelnök az esetet egy nyár végi, 20 százalékos fürdőnadrág-leárazáshoz hasonlította, valamint elmondta: a nagyfogyasztó cégek más tarifával jutnak különböző szolgáltatásokhoz. Az ügy kapcsán megjegyezte: „sok vád és megalapozatlan támadás érte, ám egyiket sem tudták bizonyítani”.
A Magyar Nemzet újságírójának azon felvetésére, hogy a szakítással fenyegető szabad demokraták több bizottsági széket hagynának üresen, Gyurcsány elmondta, ő nem az a miniszterelnök aki ilyen kérdésekről szívesen beszélget, sokkal inkább az a kérdés, hogy mit csinálnak ezek a tagok.
Aukciós portálon vették az olcsó áramot
A Magyar Villamos Művek tavalyi hivatalos árverésén 65 eurós ár alakult ki az úgynevezett zsinóráramra. Ehhez képest a Motim és néhány más cég 61 eurós áramárat fizet, ami becslések szerint kétmilliárd forint profitkiesést jelent az MVM-nek. Az Index internetes portál értesülései szerint a cégek a Piactér elnevezésű internetes aukciós portálon jutottak hozzá az olcsóbb áramhoz. Piaci kereskedők szerint a portálon december végén több gyanús tranzakció is történt, az egyik december 27-én. A két ünnep közötti délutánon összesen 39 megawattnyi zsinórarám került felajánlásra 61 eurós áron, a felkínált mennyiség alig egy perc alatt kelt el.