Forrás: hírfigyelés:  http://www.hunsor.se/hirfigyelo     
url:  http://www.hunsor.se/dosszie/mk_autonomiakoncepcio_20080317.pdf   


A MAGYAR KOALÍCIÓ AUTONÓMIA-KONCEPCIÓJÁT
I. Személyi elvű (perszonális) autonómia
1. Alapelvek
A személyi elvű magyar autonómia legfőbb szerve a Szerb Köztársaság
közjogi rendszerébe országos magyar kisebbségi önkormányzatként beépülő
Magyar Nemzeti Tanács.
A Magyar Nemzeti Tanács célja, hogy:
- feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyar közösség
identitásának megőrzését biztosító érdekeket, továbbá, -hogy a Szerb
Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján,
biztosítsa közösségünk magyarként való megmaradását, szellemi és anyagi
kultúrájánakmegő rzését és fejlesztését.
Az önálló vagyonnal és jogi személyiséggel rendelkezőMagyar Nemzeti Tanács
az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat
területén törvénnyel szabályozott érdekképviseleti, döntéshozatali,
véleményezési, javaslattételi és egyetértési hatáskörökkel rendelkezik,
valamint intézményeket, közhasznú gazdasági társaságokat és alapítványokat
hoz létre. A Magyar Nemzeti Tanács törvényben szabályozott
véleménynyilvání tási, javaslattételi és egyetértési jogkörének
megszegésével meghozott jogi aktusok a törvény erejénél fogva semmisek.
A Magyar Nemzeti Tanács az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a
hivatalos nyelvhasználat területén hatáskörébe utalt kérdéseket
jogszabályerejű általános aktusokkal szabályozza, a törvénnyel
összhangban.
A Magyar Nemzeti Tanács az állam, a tartomány, valamint a helyi
önkormányzatok döntése alapján, átruházott hatáskörben közhatalmi
feladatokat lát el.
A Magyar Nemzeti Tanács: a) az Alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban
megalkotja Alapszabályát, Ügyrendjét és egyéb jogi aktusokat hoz, b)
kialakítja belső szervezetét, megválasztja a Tanács elnökét, Intéző
Bizottságát és munkatestületeit, továbbá más tisztségviselő it, c)
elfogadja a költségvetését és zárszámadását, d) meghatározza székhelyét,
pecsétjét és szimbólumait, e) elfogadja a vajdasági magyar közösség
oktatás-, művelődés- és tájékoztatás-fejleszté si stratégiáját, továbbá
megfogalmazza a magyar nyelv hivatalos használatának bővítését célzó
koncepciót,
f) elfogadja a Tanács, Intéző Bizottsága és munkatestületei munkatervét és
tevékenységéről szóló évi jelentést,g) elfogadja az általa alapított,
illetve fenntartott intézmények, közhasznú gazdasági társaságok és
alapítványok szakmai és pénzügyi beszámolóját, továbbá pénzügyi- és
munka¬és fejlesztési tervét, h) jóváhagyja az általa alapított, illetve
fenntartott intézmények, közhasznú gazdasági társaságok és alapítványok
alapszabályát, i) részt vesz a közigazgatási szervekkel együttműködve a
magyar választói névjegyzékfelállí tásának a folyamatában, j) rendelkezik
vagyonával és vagyonkezelői jogokat gyakorol a köztulajdonban
(állami,tartomá nyi és helyi önkormányzati tulajdonban) lévő, a Tanács
kezelési jogkörébe tartozóvagyontá rgyak felett, k) meghatározza a magyar
közösség nemzeti jelképeit és ünnepeit, szabályozza nemzeti szimbólumaink
használatát, l) javasolja a helyi önkormányzati nemzetiségiviszony-ü gyi
bizottságok magyar közösségetképviselő tagjait,m) az oktatás, a művelődés,
a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén törvény- ésmás
jogszabálytervezetek et terjeszt a Szerb Köztársaság, a Vajdaság Autonóm
Tartomány ésa helyi önkormányzatok illetékes szervei elé, n) alkotmányjogi
panaszt nyújt be a szerbiai alkotmánybírósághoz, amennyiben úgyértékeli,
hogy a magyar nemzeti közösség vagy valamely a magyar nemzeti közösséghez
tartozó személy alkotmányos jogai sérelmet szenvedtek, o) kapcsolatot
tart, együttműködik és megállapodásokat köt belföldi és külföldi
kisebbségi,helyi és területi önkormányzatokkal, tartományi és állami
intézményekkel és szervekkel,nemzetkö zi szervezetekkel, p) képviselője
révén részt vesz a nemzeti kisebbségek jogait érintő nemzetközi
szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokat folytató szerbiai
tárgyalódelegáció kban, q) képviseli a Szerbiában élőmagyarság
autonómiatörekvé seit a belföldi, az anyaországi és a nemzetközi szervek és
szervezetek előtt, r) kiemelt figyelemmel visel gondot a szórványban élő
magyar nemzeti közösség sorsáról, s) gondoskodik a magyar nemzettel való
határokon átnyúló kapcsolattartá sról,t) kitüntetéseket alapít és dönt azok
odaítéléséről, u) egyéb, jogszabály által átruházott hatásköröket
gyakorol.
A Tanács végrehajtó szerve az Intéző Bizottság, amely: a) előkészíti a
Tanács által elfogadandó jogi aktusokat és más dokumentumokat (szakmai és
pénzügyi beszámolókat, pénzügyi-, fejlesztési és munkaterveket,
stratégiákat, állásfoglalásokat, nyilatkozatokat, jogszabálytervezetek et),
b) biztosítja és ellenőrzi azok végrehajtását, c) felügyeli a Tanács által
alapított, illetve fenntartott intézmények, közhasznú gazdasági társaságok
és alapítványok működését, d) elfogadja Ügyrendjét, továbbá a hatáskörébe
tartozó ügyekben általános és egyedi jogi aktusokat hoz, e) ellátja
mindazokat a feladatokat, amelyeket a Tanács a hatáskörébe utal.
2. Hatáskörök
a) Oktatás
Intézményalapítá s, alapítói jogok gyakorlása, intézményirányítá s
A Magyar Koalíció síkra száll a kizárólag magyar tannyelvű oktatást
folytató oktatási¬nevelé si intézmények számának jelentős bővítéséért, a
magyar iskolahálózat megteremtéséért.
A Magyar Nemzeti Tanács oktatási-nevelé si intézményeket (óvodákat,
általános és középiskolákat) , diákotthonokat, valamint felsőoktatási
intézményeket alapít.
Az alapító (állam, tartomány és helyi önkormányzat) döntése alapján a
Magyar Nemzeti Tanács alapítói, illetve az alapítóval kötött megállapodás
alapján intézményfenntartó i jogokat gyakorol a kizárólag magyar tannyelvű
oktatást folytató intézmények felett.
A Magyar Nemzeti Tanácsot a nem általa alapított, illetve fenntartott, de
többségében magyar nyelvű oktatást folytató és a Tanács által a magyarság
számára kiemelt jelentőségűvé nyilvánított oktatási-nevelé si intézmények
igazgatási szervei esetében javaslattételi, illetve egyetértési jog illeti
meg. A magyar nyelvű oktatást is folytató egyéb oktatási-nevelé si
intézmények esetében a Tanács véleményezési jogot gyakorol.
A Magyar Nemzeti Tanács a magyar nyelvet hivatalos használatba bevezető
helyi önkormányzatok területén működő diákotthonok igazgatási szerveinek
kinevezése során javaslattételi, illetve véleményezési jogkörrel
rendelkezik.
Az óvodapedagógusok és osztálytanítók magyar nyelvűoktatását, továbbá a
magyar nyelv és irodalom tanárok képzését folytató felsőoktatási
intézmények igazgatási szervei, tanszékei és más szervezeti egységei
vezetőinek kinevezése során a Magyar Nemzeti Tanácsot véleményezési jog
illeti meg.
Tantervek és tankönyvek
A Magyar Nemzeti Tanács dolgozza ki az alapfokú és középfokú oktatás
tantárgyainak szerb alapprogramba nem tartozó részeit, különös tekintettel
a történelem, a földrajz, a zene¬és képzőművészet és más tárgyak magyar
közösség sajátosságait kifejező elemeire, továbbá a magyar nyelv és
irodalom tantárgyak tantervét.
A Magyar Nemzeti Tanács a magyar tannyelvű oktatásban használt tankönyvek
jóváhagyási eljárása során egyetértési jogot gyakorol, az anyaországi
tankönyvek használatára irányuló engedélyezési eljárásban javaslattételi
jog illeti meg.
Egyéb hatáskörök
A Magyar Nemzeti Tanács:
- meghatározza a magyarság számára kiemelt jelentőségű oktatási
intézményeket és diákotthonokat,
-javaslatot tesz a Nemzeti Oktatási Tanács egy tagjára vonatkozóan,
- véleményezési jog illeti meg a magyar nyelvet hivatalos használatba
bevezető helyi önkormányzatok területén működő óvodák, általános- és
középiskolák, valamint diákotthonok hálózata egészének meghatározása
során,
- a magyar iskolahálózat mielőbbi létrehozatala érdekében javaslattételi
jog illeti meg a kihelyezett iskolai tagozatok önállósulására irányuló
eljárásban,
- dönt a magyar tannyelvű oktatást folytató intézmények támogatására a
köztársasági és tartományi költségvetésből pályázati rendszerben
kiosztásra kerülő eszközök odaítéléséről,
- egyetértési jogot gyakorol a magyar tannyelvű középiskolai szakok
megszüntetésére irányuló eljárásban és javasolja új szakok beindítását,
- indítványozási és véleményezési jog illeti meg a 15-nél kisebb tanulói
létszámú osztályok megnyitására irányuló jóváhagyási eljárás során,
- ösztöndíj-alapot hoz létre és működtet.

b) Művelődés
A Magyar Nemzeti Tanács művelődési intézményeket alapít, illetve az állam,
a tartomány és helyi önkormányzat döntése alapján alapítói, illetve az
alapítóval kötött megállapodás alapján intézményfenntartó i jogokat
gyakorol.
A Magyar Nemzeti Tanács:
-meghatározza a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű
művelődési intézményeket és rendezvényeket,
- javaslattételi és véleményezési jog illeti meg a magyar közösség
szempontjából kiemelt jelentőségű művelődési intézmények igazgatási
szervei esetében,
- javaslatára kerülnek kinevezésre a Forum Könyvkiadó és a Vajdasági
Magyar Művelődési Intézet igazgató és felügyelő bizottságának tagjai,
valamint igazgatói,

-indítványozza kulturális örökségünk elemeinek védett kulturális javakká
történőnyilvánításá t, elfogadja a magyarság számára kiemelt jelentőségű
kulturális javak lajstromát és javaslatot tesz megóvásuk érdekében,
- indítványozza a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű
építészeti örökséget veszélyeztető területrendezé si tervek végrehajtásának
felfüggesztését, továbbá egyetértési jogot gyakorol a magyarság számára
kiemelt jelentőségő műemlékek új helyszínre való áthelyezésekor,
- dönt a magyar művelődési intézmények részére a köztársasági és
tartományi költségvetésből pályázati rendszerben kiosztásra kerülő
eszközök odaítéléséről,
- vélemény-nyilvá nítási jogot gyakorol a könyvtárhálózat meghatározása
során.

c) Tájékoztatás
A Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási intézményeket és tájékoztatási
tevékenységet folytató közhasznú gazdasági társaságokat alapít, továbbá az
állam, a tartomány és helyi önkormányzat döntése alapján alapítói, illetve
az alapítóval kötött megállapodás alapján intézményfenntartó i jogokat
gyakorol.
A Magyar Nemzeti Tanács:
- javaslatot tesz a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség egy tagjára
vonatkozóan,
-javaslatot tesz a Köztársasági műsorszórási stratégia kidolgozása során,
-véleményezési jogkört gyakorol a Vajdasági Közszolgálati Rádió és
Televízió igazgatási szerveinek kinevezése során,
- javaslatot tesz a Vajdasági Közszolgálati Rádió és Televízió
Programbizottsá ga 3 tagjára vonatkozóan,
- meghatározza a közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű
szerkesztőségei főszerkesztői tisztsége betöltésének kritériumait, a
szerkesztőségek véleményének kikérése után dönt a pályázat útján
kinevezésre kerülő főszerkesztők megválasztásáról,

-dönt a magyar nyelvű tájékoztatást végzőintézmények részére a
köztársasági és tartományi költségvetésből pályázati rendszerben
kiosztásra kerülő eszközök odaítéléséről.
d) Hivatalos nyelvhasználat
A Magyar Nemzeti Tanács:
-meghatározza a magyar nyelvet hivatalos használatba bevezető helyi
önkormányzatok területén a városok, községek és települések, továbbá más
földrajzi elnevezések hagyományos magyar elnevezéseit,
- a magyar nyelvet hivatalos használatba bevezető helyi önkormányzatok
területén javaslatot tesz az utcák és más közterületek elnevezéseinek a
megváltoztatásá ra, illetve véleményezési jog illeti meg az utca- és
közterületek elnevezéseinek meghatározását és megváltoztatásá t célzó
eljárásban,
-a törvényességi felügyeletet végzőszervnél eljárást kezdeményez a magyar
nyelv hivatalos használatához fűződő jogok megsértésének megállapítása és
orvoslása érdekében.
3. A Magyar Nemzeti Tanács megválasztása
A Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztása általános, többpárti,
egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján történik, listás - részarányos
választási rendszerben. A mandátumok elosztása során a természetes küszöb
érvényesül.
A szavazáson választóként, illetve jelöltként a vajdasági magyarok
választói névjegyzékén szereplő, általános választójoggal rendelkező
választópolgárok vehetnek részt.
A jelöltlisák állításának joga a magyar politikai pártokat és a vajdasági
magyarok választói névjegyzékén szereplő személyekből álló polgári
csoportokat illeti meg.
Az általános választói névjegyzék részét képezőmagyar választói
névjegyzéket a közigazgatási szervek hozzák létre, együttműködve a
magyarság érdekvédelmi szervezeteivel.
A magyar választói névjegyzék akkor tekinthetőlétrehozott nak, amennyiben a
legutóbbi népszámlálás adatai alapján a magyar közösség tagjainak legalább
50%-a szerepel rajta.
4. A Magyar Nemzeti Tanács finanszírozása
A nemzeti tanácsok működését az állam a mindenkori köztársasági és
tartományi költségvetés, törvényben rögzített százalékarányában
meghatározott eszközök útján biztosítja.
A Magyar Nemzeti Tanácsot a nemzeti tanácsok működésének finanszírozására
elkülönített költségvetési eszközökből, a magyar közösséget törvényben
szabályozott kritériumok alapján meghatározott része illeti meg.
A Magyar Nemzeti Tanácsot megilleti továbbá a magyar nyelvet hivatalos
használatba bevezető helyi önkormányzatok mindenkori költségvetésének
törvényben meghatározott százalékaránya.
Az állami, tartományi és helyi önkormányzati költségvetéséből a Magyar
Nemzeti Tanácsnak juttatott költségvetési eszközök felhasználását az
illetékes állami szervek ellenőrzik.
5. A kisebbségi autonómiával kapcsolatos állami feladatok ellátása
A Szerb Köztársaság a kisebbségi autonómia intézményrendszeré nek
működtetésével kapcsolatos állami feladatok ellátására Kisebbségügyi
Minisztériumot hoz létre.
A Kisebbségügyi Minisztérium feladata:
- a nemzeti tanácsok bejegyzése és jegyzékének vezetése,
-a nemzeti tanácsok működésének törvényességi felügyelete, a tanácsok
működésképtelensé ge esetén azok feloszlatása,
- a nemzeti tanácsok működtetésére előlátott köztársasági költségvetési
eszközök felosztása,
- a nemzeti tanácsi választások kiírása, a választási eljárással
kapcsolatos állami feladatok ellátása,
- a nemzeti tanácsok által együttesen gyakorolt javaslattételi jog esetén
a javaslattételi eljárás lefolytatása,
- egyéb, jogszabály által a minisztérium hatáskörébe utalt feladatok
ellátása.

II. Regionális önkormányzatok - magyar többségű multietnikus régió
A Magyar Koalíció síkra száll azért, hogy számos európai országhoz
hasonlóan, a regionalizáció alulról felfelé építkezőmodellje alapján
kerüljön Szerbiában is bevezetésre a regionális önkormányzati rendszer.
Koncepciónk értelmében a választott képviselő-testü lettel, a testület
által megválasztott végrehajtó szervvel, önálló vagyonnal és saját
bevételekkel rendelkező regionális önkormányzat létrehozásáról, illetve
ahhoz való csatlakozásról a régió választópolgárai népszavazás útján
döntenek.
A Magyar Koalíció határozott célja egy szabadkai székhelyű régió, a Magyar
Autonóm Körzet megteremtése, amely Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa,
Óbecse, Topolya, Törökkanizsa és Zenta községeket és Szabadka Városát
ölelné fel. Az így létrejövő magyar többségűmultietnikus régió ötvözné a
magyar közösség etnikai alapú területi autonómia iránti igényét a modern
európai regionalizmus eszméjével. A Magyar Autonóm Körzet létrehozatalának
folyamatában a körzethatár mentén, a különböző községekhez tartozó
települések - a helyi lakosság népszavazáson kinyilvánított érdekeinek
megfelelően ¬csatlakozhatnak a Magyar Autonóm Körzethez tartozó valamely
helyi önkormányzathoz.
A Magyar Koalíció a hatáskör-telepí tés rendszerét az állami és tartományi
szervek által jelenleg gyakorolt, de regionális szinten hatékonyabban
ellátható hatáskörök decentralizálá sával, továbbá a helyi önkormányzatok
jogkörébe tartozó egyes feladatok ellátásnak regionális szintre való
emelésével tartja megvalósíthatónak.
A regionális önkormányzat hatásköre a személyi elvű autonómia által
érintett területekre nem terjed ki.
A regionális önkormányzat feladatkörébe tartozna:
-a régió területfejleszté si koncepciójának és operatív programjainak a
kidolgozása, a településfejleszté si tervek összehangolása,
- a regionális jelentőségű infrastruktúra koordinált fejlesztése,
- a terület mezőgazdaságának összehangolt fejlesztése,
- a hivatalos használatban lévő nyelvek egyenrangú használatának a
biztosítása,
- az erdő-, a víz-, és hulladékgazdálkodá s, továbbá a környezetvédelem
egyes feladatai,
- a régió egészségügyi, oktatási és művelődési intézményrendszeré nek a
működtetése,
- a regionális önkormányzat által alapított intézmények fenntartása,
- egyéb, az állam, a tartomány, illetve a régió területén működő
önkormányzatok által a regionális önkormányzat hatáskörébe utalt kérdések.

III. Politikai autonómia - részarányos parlamenti képviselet
A Magyar Koalíció síkra száll a kisebbségek politikai autonómiájának
megteremtése céljából a nemzeti közösségek számarányos parlamenti
képviselete intézményének a bevezetéséért, Szerbia Alkotmánya 100. és 180.
szakaszával összhangban.
Autonómia-koncepció nk értelmében a magyar közösséget megillető
köztársasági parlamenti és tartományi képviselőházi mandátumok a magyar
közösség politikai szervezeteinek a részvételével lezajló többpárti
választáson kerülnek kiosztásra. A választási eljárásban aktív és passzív
választójoggal a magyar választói névjegyzéken szereplőválasztó polgárok
rendelkeznek.
A magyar közösséget a köztársasági és a tartományi parlamentben a
legutóbbi népszámlálás adatai alapján a lakossági számarányoknak megfelelő
számú szavatolt képviselői hely illeti meg.


IV. A Vajdaság autonómiája
Szerbia erősen központosított állam, amelyben a szubszidiaritá s elve, a
hatásköri és pénzügyi decentralizáció eszméje korlátozott mértékben
érvényesül.
Határozott meggyőződésünk, hogy az önálló vagyonnal és saját bevételekkel,
széleskörűgazdasá gi, politikai és közigazgatási autonómiával rendelkező
Vajdaság gyorsabb gazdasági fejlődést, a jogállamiság elvének
következetesebb érvényesítését, az emberi és kisebbségi jogok hatékonyabb
megvalósítását, az európai eszmék gyorsabb térhódítását eredményezné.
Ezért a Magyar Koalíció célja Vajdaság autonómiájának alkotmánymódosí tás
útján történő jelentős kiszélesítése, tartományunk törvényhozói,
végrehajtási és részbeni igazságszolgáltatá si autonómiájának a
megteremtése.


V. Helyi önkormányzati autonómia
Önkormányzataink fejlesztése, városaink, községeink, falvaink
hatásköreinek és pénzügyi autonómiájának a bővítése a vajdasági magyar
közösség egyik alapérdeke.
A Magyar Koalíció meggyőződése, hogy a decentralizáció és a
szubszidiaritá s elvének maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló
hatáskör-telepí tési és finanszírozási rendszer bevezetése, valamint az
önkormányzatok vagyonának visszaállítása mellett, elengedhetetlen az
önkormányzati rendszer átfogó felülvizsgálata.
A helyi önkormányzatisá g erősítése elképzelhetetlen az önkormányzati
felügyeleti hatáskörök jelentős bővítése, a kommunális rendőrség
létrehozása, a helyi rendőrségi vezetők kinevezése során
érvényesülőönkormá nyzati egyetértési jog gyakorlása, az önkormányzati
együttműködés állami költségvetési forrásokból való ösztönzése, továbbá az
önkormányzatok felett gyakorolt állami felügyeleti jogkörök szűkítése
nélkül.
A helyi demokrácia kiteljesedése nem valósulhat meg a közvetlenül
választott polgármester intézményének, továbbá az önkormányzati képviselők
egyéni (többségi) rendszerben történőmegválasztá sának a visszaállítása
nélkül sem.
A Magyar Koalíció síkra száll továbbá azért, hogy a helyi közösségek
szerepének erősítése mellett, a gazdasági erőforrások, valamint az
oktatási, egészségügyi és művelődési intézményrendszer működtetésének
képessége szempontjából önfenntartásra képes településeken alakuljanak meg
a települési önkormányzatok.


VI. A közigazgatás és az igazságszolgáltatá s területi szervezése
Számos állami feladat helyi szinten történőellátása természeténél fogva
nem ruházható át a tartományi, a regionális- vagy a helyi önkormányzati
szervekre.
A Magyar Koalíció azért száll síkra, hogy a minisztériumok és más központi
hatóságok területi egységeinek a megszervezésére (a dekoncentrált állami
szervek rendszerének a kialakítására) a földrajzi és gazdasági szempontok,
továbbá a hatékonyság és költséghatékonysá g elvének figyelembevételé vel
kerüljön sor.
A Magyar Koalíció ennek értelmében elengedhetetlennek tartja, hogy a
Belügyminiszté rium Szabadkai Területi Igazgatóságának, a Köztársasági
Egészségbiztosí tási Intézet, a Nemzeti Foglalkozási Szolgálat, valamint a
Köztársasági Nyugdíjbiztosí tási Alap szabadkai székhelyű regionális
kirendeltségeinek az illetékessége Szabadka Városa mellett Ada, Csóka,
Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Topolya, Törökkanizsa és Zenta községek
területére terjedjen ki.
A Magyar Koalíció ugyanakkor szükségesnek tartja az igazságszolgáltatá s
szervezeti rendszerének olyan irányú átalakítását is, amelynek
eredményeként a szabadkai kerületi és kereskedelmi bíróságnak, valamint
kerületi ügyészségnek az illetékessége essen egybe a szabadkai székhelyű
közigazgatási körzet illetékességi területével.


VII. Az autonómia-koncepció végrehajtása
A Magyar Koalíció kezdeményezi a Szerb Köztársaság hatalmi szerveinél,
hogy kezdjenek tárgyalásokat a magyar közösség legitim politikai
képviselőivel autonómia¬koncepció nk megvalósításáról, különös tekintettel
a személyi elvű autonómia szervének hatásköréről, megválasztásáról és
finanszírozásró l szóló törvény elfogadására.
A vajdasági magyarság politikai szervezetei ezúton is kifejezik
készségüket, hogy tevékenyen részt vállaljanak a koncepció elemeit jelentő
jogszabályok és intézkedések előkészítésében.

(hunsor.se)

Kapcsolódó:

Szerb lap: ne akarjon jogokat a magyarság, mert "csak kisebbség "- Eva Maria Barki véleménye mellékelve		2008.03.31. 17:40
2008.03.31.kuruc.info nyomán. A koszovói szerbek és albánok szétválasztásáról folyik a kampányvita Belgrádban. A magyarok választási programjában vázolt autonómiaelképzeléseket is bírálják. Éles szócsatát váltott ki a vezető pártok között a Koszovó szerb és albán lakosságának úgynevezett funkcionális szétválasztásáról szóló terv, amelyet Szlobodan Szamardzics Koszovó-ügyi miniszter a koalíciós partnerek tudta nélkül terjesztett a múlt héten az ideiglenes pristinai ENSZ-közigazgatás, az UNMIK elé. Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés