Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja

A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt, és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?

Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a művelt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!

Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-dik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.

Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején mi csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?

Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült a parlament által hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutyafajtát, a három parlagi tyúkfajtát, a szilaj marhát, a három mangalicafajtát, a tincses kecskét és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték előttünk.

Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma a Kárpát-medencében van.

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig Szent István király intelmei Imre herceghez.

Tudjuk-e, hogy a reneszánszt mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?

Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!

És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le.

Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak
Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:

Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal.

Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét.

És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld. Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később vajon újra lesz-e földindulás?

"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
(Széchenyi István)

Olvasónk felhívta a figyelmünket a Wikipédia magyar találmányokat összesítő oldalára.

Sajnos többről nincs szócikk, mint ahányról van, de addig is megteszi maga a felsorolás is. Olvasóinkat pedig arra buzdítjuk, osszák meg ismereteiket, hiszen igen hasznos egy ilyen tudásanyag nemzeti önbecsülésünk szempontjából.

Amelyekről már van szócikk

* 3,5" FDD (flopilemez) - Jánosi Marcell
* Arteriográf - Illyés Miklós
* Basic nyelv - Kemény János
* Dinamó - Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Siemens szabadalmaztatta)
* Golyóstoll* - Bíró László József
* Helikopter - Kármán Tódor
* hidrogénbomba - Teller Ede
* Holográfia* - Gábor Dénes
* Hangosfilm - Mihály Dénes
* Neumann-elvek (a számítástechnika alapjai) - Neumann János
* Nukleáris láncreakció - Szilárd Leó
* Porlasztó* - Bánki Donát (a tömeggyártás Galamb József)
* Rubik-kocka* - Rubik Ernő
* Szódavíz - Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
* Telefonközpont* - Puskás Tivadar
* Transzformátor* - Bláthy Ottó és munkatársai
* íriszdiagnosztika

Amiről még nincs szócikk

* Analogikai számítógép wwwold.sztaki.hu
* villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás - Kandó Kálmán
* Jendrassik-turbina (kis teljesítményű és súlyú diesel és gázturbina) - Jendrassik György
* alumíniumléghajó - Schwarcz Dávid (Zeppelin által vált ismertté)
* Eötvös-inga - Eötvös József
* zajtalan gyufa - Irinyi János
* elektromos fogyasztásmérő - Bláthy Ottó
* kéziöltést utánozó varrógép - Kiss József (műszerész) (nem ő szabadalmaztatta)
* stencil sokszorosítás - Gestetner Dávid
* Wolfram-szálas izzó - Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
* légmotoros kerékpár - Vedres András
* világvevő rádió (forgókondenzátor) - Korda Dezső
* félautomata fényképezőgép - Mihályi József és Riszdorfer Ödön
* filmfelvevőgép - Mihályi József
* Telehor, az első tévéadó - Mihály Dénes
* televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
* színes televízió - Goldmark Péter Károly
* mikrobarázdás hanglemez - Goldmark Péter Károly
* Zemplén-féle elszappanosítás, - Zemplén Géza
* Zemplén-féle cukorlebontás - Zemplén Géza
* hexuronsav C-vitamin (aszkorbinsav) - Szent-Györgyi Albert
* sokszögeszterga - Gellért Károly
* Béres-csepp - Béres József
* allergofilter - Vajai László
* üvegbeton - Losonczi Áron
* TBK (új típusú biodízel) - Thész János - Boros Béla - Király Zoltán
* biogázreaktor - Kiss Péter
* direkt metanolos tüzelőanyag-cella - Oláh György
* transzverter - Magyar László és Csefkó Pál
* tű nélküli oltókészülék - Lindmayer István
* polarizált fényterápia (lágylézer) - Mester Endre és csapata
* humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) - Greguss Pál
* szintetikus vér (művér) - Horváth István
* automata sebességváltó /Bíró/
* gázok cseppfolyósítása Freud Mihály 1934-ben, első felhasználás 1959-ben

A listát szeretném bővíteni Szentgyörgyi Alberttel, aki a C-vitamint fedezte fel és Selye Jánossal, aki a stresszelmélet megalkotója..

Érdekes történet egy magyar fizikusról (Lénárd Fülöp)

Hányszor halljuk Lénárd Fülöp (1862-1947) Nobel-díjas magyar fizikus nevét szemben pl. a Tellerével?! Nem áradozik róla a média. Pedig nagyon fontos szerepet töltött be a modern fizika előtti időkben. Bűne: Hitler mellé állt.

A pozsonyi Lénárd családja németül beszélt, de maga így nyilatkozott: "Az iskolákban magyarként neveltek, és ezért nem haragszom". A magyar irodalmat és történelmet is érdekesnek találta. Gyakran kimondottan hangsúlyozta magyar hazafiságát. A természettudományokat szerette leginkább. 13 éves korától Lénárd minden zsebpénzét arra költötte, hogy játék helyett kísérleti eszközöket vegyen. Lassanként komoly tudásra és alapos kísérletező technikára tett szert. És mindezt önmagától! Mivel Magyarországon nem kapott munkát, Németországba ment.

Kezdetben színképekkel és anyagok fénykibocsátásával foglalkozott. Nagyon érdekelte még a katódsugárzás (katódsugárcsövek pl.: TV képcső, Röntgen- cső, elektron- cső). Kísérleti eszközeit saját maga készítette.
• Lénárd készítette Röntgennek azt a csövet, mellyel Röntgen később sugárzást keltett. Valamint ő is észlelte Röntgen sugarait. Mégis csak Röntgennek tulajdonítják (Tesla is észlelte, de Tesla nem publikálta).
• Lénárd vezette ki először a katódsugárzást a levegőbe Lénárd-ablakkal és ő fedezte fel az elektront kísérleteiben elsőként. Bár ezt Thomsonnak tulajdonítják.
• Már 1902-ben rájött arra, hogy a fotocellás kísérlete során az elektronok energiája csak a fény hullámhosszától függ. (Ennek magyarázatáért Einstein kapott Nobel- díjat.)
• Lénárd méréseiből következtetett arra, hogy a töltésnek van egy minimum értéke, s ez, és ennek többszörösei léteznek. Ezt később Milikan mérte meg.
• Elektron szórási kísérletéből atommodellt állított fel, melyért 1905-ben Nobel- díjat kapott. Modelljében már az atommag elődje szerepel (dynamid). Mint kísérleti fizikus a kísérleteket helyezte előtérbe. Elítélte a spekulatív (csak a matematikai világban létező) fizikát. (Most a kísérleteket csak szemléltetésnek tartják(!) pedig valójában azok a fizika alapjai, abból jönnek a matematikai képletek.).

Tudjuk-e, hogy... ? Légy büszke magyar! - Magyar találmányok listájával bővítve