Koszovó Magyarország által történő elismerésével a mindenkori magyar kormány és parlament magára vállalta azt a felelősséget, amely a délvidéki magyarok helyzetének mielőbbi megoldását sürgeti és követeli. Koszovó elismerése két szempont miatt nagyon fontos: az egyik Koszovó állam precedens értékű létrejöttének elismerése , a másik az elszakítiott részeken élő magyarság helyzetének hatékonyabb javítása szempontjából fontos tény. Tehát:

1. elismertük Koszovó államnak létrejöttét, ezáltal a Kárpát-medencében élő magyarság számára  precedens értékű koszovói albánok függetlenné válását és a széles körű koszovói szerb  autonómia nemzetközi nyomásra történő létrehozásának szükségességét is - mindkettő precedens  értékű a Kárpát-medencében élő magyarság számára

2. az elismeréssel fennáll a délvidéki szerb magyarellenes intolerancia súlyososbodásának lehetősége -  a délvidéki  magyarság jogos félelme sürgőssé tette a magyar állampolgárság visszaadásának szükségességét és minimum az autonómia vagy  függetlenedés ( lásd Eva Maria Barki véleményét >> ) kérdésének hathatós támogatását  nemzetközi porondon a magyar kormányzat és parlament, EU-s képviselők részéről az atrocitások elkerülése végett.

Tovább megyek ! Az elszakított magyarság képviselőinek is venniük kell a bátorságot és a délvidéki magyar probléma megoldását követelve a saját követeléseiket is ezzel együtt hangoztatniuk kell nemzetközi porondon.Tudatosítani kell, hogy a szlovák és román politikusok érdekei nem azonosak az összmagyar érdekekkel és nekik a felvidéki és erdélyi magyarságot kell képviselniük az EU-ban és nem pedig a szlovák és román érdekeket. Ez egy konfrontáció, amelyet fel kell vállalni,mert két szék között nem lehet ülni és nem feltétlenül csak Budapestről kell várni a segítséget , mert ez eddig sem volt érdemi.

Ami a magyarországi kormány-, és parlamenti elit külpolitikáját illeti , végre véget érhet a tili-toli látszatpolitizálás a magyarság érdekképviseletének terén és az "érzékeny" trianoni kedvezményezettek szempontjait szem előtt tartó és nem a magyarság érdekeit képviselő politikai lavírozgatás. Reméljük !

Reméljük, mert most már nem lehet szőnyeg alá söpörni a kettős állampolgárság ügyét,mert a magyar érdekvédelem jelelnleg sürgetően ezt kívánja !  Ennek megadása után amennyiben mégis lennének atrocitások és ezek magyar állampolgárokat érnének a nemzetközi politikum számára sajnos ennek nagyobb súlya van, annak ellenére, hogy az egy kárpát-medencei magyar nemzetben gondolkodó magyarok számára a délvidéki magyar minden szempontból, így is-úgy is magyar és ugyanúgy kellene bánni az önhibájukon kívül magyar állampolgárságukat és magyar hazájukat elvesztett magyarokkal,mint a jelenelgi anyaországban élő magyarokal. A magyar állam alkotmányos kötelezettsége állampolgárainak védelme. A koszovói precedens ezt a hiányosságot is elő fogja mozdítani: vissza kell adni a magyar állampolgárságot az elszakított részen élő magyarságnak !

Most sem és ezentúl sem, már nem lehet tutyimutyi bizottságosit játszani és statisztikákat értékeni íróasztal mögül a magyarverésekről. Most már tenni kell valamit. Erőteljesen, nemzetközi porondon képviselni kell a széles körű délvidéki magyar autonómia ügyét is.

Koszovó elismerése előmozdítja a sok éve mélyponton lévő egész magyar érdekképviselet kérdését. Délvidék után, de inkább mellett ,ehhez szorosan kapcsolódnak a felvidéki és erdélyi valamint a kárpátaljai magyarok ügyei. A délvidéki érdekképviselet jó példája magával  húzhatja az egész kárpát-medencei magyarság helyzetének megoldására irányuló magyar törekvéseket és a nemzetközi figyelmet. Ezt központi nemzetközi kérdéssé teheti. A felvidéki, erdélyi,kárpátaljai magyarverések, fokozódó magyarellenesség, a Felvidéken törvényerőre emelt kifejezetten magyarelenes Benesi-dekrétumok, a nyelvhasználat tudatos korlátozása, a magyar helynevek használatának tiltása, az egészségügyi ellátásban is is érzékelhető nyelvi diszkrimináció, a hivatali ügyintézések, valójában  a magyarként való érvényesülés ellehetetlenítése, a tudatos asszimilációs politika, a magyar többségű megyék közpénzből történő hátrányos anyagi támogatása, a megyehatárok módosítása az ott élő magyarok számarányának csökkentése céljából mind-mind sürgetően megoldásra váró kérdés. Sajnos a fenti teljesség igénye nélkül történő felsorolás az egész külhöonba szakított magyarság sorskérdéseit tükrözi, melynek a következménye a magyarság fogyása, kényszer-asszimilációja.

A délvidéki magyarok helyzetének megoldása egy újabb történelmi lehetőség az egész magyarság másodrendű állampolgári sorból való kiemelésére, jogainak érvényesítésére, amelyet jó lenne nem elszalasztani.

Jelenleg a feladat: sürgősen visszaadni a magyar állampolgárságot és követelni az autonómiát Dévidéken , minél szorosabban összekapcsolva ugyanezt a követelést a felvidéki,erdélyi és kárpátaljai magyarok helyzetének javítása érdekében.

(ND)

nemzetidal.gportal.hu szerk. 

Kapcsolódó írás:

A nyugati nagyhatalmak elismerték Koszovó függetlenségét - félnek a szlovákok
  2008.02.21. 22:15

A pánszláv eszméket ringató országok,ugyanakkor a trianoni és a párizsi békediktátumok nagyhatalmak által kedvezményezett országai ismét kapnak egy kis leckét a nagyoktól, arról,hogy ki az úr a háznál, mindamellett,hogy  a nyugati hatalmak részéről teljesen jogos Koszovó elismerése. Az oroszok a pánszláv összetartás jegyében és azért, hogy bizonygassák militáris nagyhatalmi  erejüket az USA-val és az EU mértékadó nagy országaival  szemben (Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy Britannia)  természetesen a szerbek oldalán állnak.

Koszovó állam megszületése nem más a koszovói albánok részéről, mint a tárgyalásoknak csúfolt további parttalan szájkarate lezárása a függetlenség egyoldalú kikiáltásával.

Sajnálatos példája az elégtelen és rossz nemzetközi jogalkotásnak a kollektív jogok garanciáinak hiánya, többek között az is, hogy népszavazással, békés úton nem lehet határt módosítani, de sok esetben még autonómia létrehozása is kétséges. Nincs megalkotva a békés határmódosításnak, de még az autonómia létrehozásának sem a kötelezően betartandó feltételrendszere. Az ENSZ-nek vannak ugyan ajánlásai, melyet vagy betartanak vagy nem, mert az ajánlás az csak ajánlás marad, egészen addig, amíg az nem válik kötelező érvényű utasítássá bizonyos feltételek megléte mellett, mely kötelező érvényű nemzetközi jogi normák be nem tartása törvényben rögzített végrehajtandó szankciókat von maga után.

Még mindig csak a liberális egyéni jogokkal foglalkoznak, miközben ugyanolyan fontos lenne lefektetni a nemzetek, népek kollektív jogait is. Ha tisztességes kollektív jogi normák lennének érvényben, akkor a békés eszközökkel történő nemzeti önrendelkezési jog érvényesítése sem ütközhetne akadályba, beleértve az autonómia és a határmódosítás békés eszközökkel történő megvalósítását is.

Ha lennének következetesen lefektetett és kötelező érvénnyel betartandó kollektív emberi jogok, ma már rég nem lennek sem baszk, sem észak-ír sem más évtizedek óta tartó sok véráldozattal járó függetlenségi követelések, mert azokat békés eszközökkel is meg lehetne valósítani. Csupán nézőpont kérdése ,hogy egyesek terroristáknak, szélsőséges szeparatistáknak mondják ezeket a mozgalmakat és szervezeteket, miközben a mozgalom résztvevői magukat szabadságharcosoknak tartják. Igaz elkeseredésükben embertelen eszközöket vetnek be céljaik megvalósítása érdekében, nem válogatva az eszközökben, valódi kegyetlen, ép ésszel megmagyarázhatatlan szélsőségekbe,ártatlan emberek halálát okozó figyelemfelkeltésbe torkollik tevékenységük (pl. az  ETA). De vajon miért? Azért, mert a kollektív jogok hiányos normarendszere nem garantálja a békés eszközökkel történő függetlenségi kezdeményezéseket és folyamatokat.

A nagyhatalmak  és az ENSZ,  hibája, hogy hiányoznak azok a kollektív emberi jogokat megillető garanciák, melyek alapján békés eszközökkel megvalósítható lenne az az ENSZ ajánlás, miszerint "Minden népnek joga van az örendelkezésre !" A kettős precedensről alább írtam:
Koszovó azaz Rigómező kettős precedens értékű számunkra:

1. Határmódosítás - létrejött egy olyan független állam, olyan nemzet esetében,melynek van egy anyaországa is (Albánia). Vessük össze a párhuzamot Erdély függetlenedésével és önállósulásának lehetőségével
2. Széles körű területi autonómia - létrejön ebben az új államban egy 10%-os kisebbség számára (szerbek) egy széles körű területi autonómia. Ezt vessük össze Felvidékkel, az asszimilációval 10%-ra zsugorított magyarság helyzetével, az őt megillető autonómiával vagy határmódosítással. Határmódosítás esetén Trianontól számítva, de főleg 1945 óta, a magyar vidékeket elöntő betelepültg, nem őshonos tótoknak autonómiát kellene adnunk a békesség megőrzése érdekében Magyarországon belül. Mellesleg, tulajdonképpen Hlinka is ezt akarta, autonóm tartományt Magyarország kebelén belül. 

nemzetidal.gportal.hu szerkesztő

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés