„Székelyföld települési önkormányzatai, sajátos jogállásúak, amely jogállás magába foglalja a jellegzetes történelmi, kulturális, területi feltételekből adódó többlet-hatásköröket és kiegészíti a helyi közigazgatási egységekre vonatkozó, módosított, 2001/215. sz. törvény rendelkezéseit. E többlet-hatáskörök alkalmazását a jelen Statútum garantálja". Csupán decentralizációról beszélni azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a „jellegzetes történelmi, kulturális, területi feltételekből adódó többlet-hatáskörök" érvényesítését, mellőzzük a székely nép autonómia törekvésének lényegét.

Az Európa Tanács 1201-es ajánlásának 11.cikkelye is kimondja:
„Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek joguk van ahhoz, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelően és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státussal rendelkezzen."
Ennek teljesítésére Románia egyoldalú kötelezettséget vállalt.

Az Európa Parlament uniós állampolgárságra vonatkozó, 1991. november 21-én elfogadott határozata is a sajátos helyi, regionális, vagy csoport önkormányzási formák szavatolását bátorítja a tagországok területén történelmileg jelen levő etnikai és nyelvi közösségek identitásának védelmére.

A decentralizáció kevesebb, mint amit a Székely Nemzeti Tanács kér, a decentralizáció kevesebb, mint amit az 1201-es ajánlás tartalmaz, a decentralizáció kevesebb, mint amennyit az Európa Parlament uniós állampolgárságra vonatkozó határozata előír. Románia nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásait, az Európa Parlament határozatait minimális követelménynek kell tekinteni, és nem lehet olyan követeléseket megfogalmazni, amelyek ezek szintjét sem érik el.

Következésképp a decentralizáció nem helyettesíti az autonómiát, amelyről, mint megvalósítandó célról, a Székely Nemzeti Tanács nem mond le.

Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely 2008. március 4.