Az eseményt hirdető plakátok szerdán jelentek meg a Bákó megyei csángó településen.
Ezeken többek között az a szöveg áll: „Egyesek megpróbálnak megosztani bennünket azt magyarázván, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk. Az vagy, aminek érzed magad. Én román vagyok. Te? Az őseink Romániáért harcoltak." A plakát piros, sárga és kék betűs sorokban teszi fel a tisztázandó kérdéseket: Magyar falu Nagypatak? Töltött káposzta vagy gulyás? Valea Mare (a falu román neve – szerk. megj.) vagy Nagypatak?

„A mi kerítésünkre is tettek ilyen plakátot. Leszedtük, de másik került a helyébe" – nyilatkozta a Krónikának Maczó Balázs, aki társával, Varga Mátéval Magyarországról költözött a csángó oktatási program keretében a településre, hogy csángó gyermekeket tanítson. A fiatalember arról tájékoztat, hogy izgalmakkal teli napjuk volt szerdán, amikor Izidor Ştirbu vezetésével egy bákói tévéstáb látogatott el hozzájuk a délutáni magyar oktatásról érdeklődni. Angolul próbáltak szót érteni, mert a látogatók magyarul, a tanárok pedig románul nem tudtak. Noha nem járultak hozzá, hogy felvegyék és műsorra tűzzék a beszélgetésüket, ez valószínű megtörtént, mert este kilenc óra tájt kövekkel dobálták meg a házukat. „Kimentünk, de nem láttunk senkit" – meséli Maczó Balázs. A tanár kérdésünkre elmondta, csütörtökön már nem tapasztalták, hogy feszült lenne a hangulat a faluban.
Maczó Balázs tanár azt is hozzátette, Nagypatakon romántudás nélkül sem nehéz boldogulniuk, szinte mindenkivel meg tudják értetni magukat magyarul.

Beizzított hatóságok

Csütörtökön Hegyeli Attila ,a csángó oktatási program vezetője járt a település polgármesteri hivatalában, hogy védelmet kérjen a munkatársai számára. Mint megjegyezte, az alpolgármester tőle értesült a meghirdetett közvitáról, és kijelentette, egyáltalán nem támogatja azt. A délutáni órákban rendőr látogatott el abba a nagypataki házba, amelyet a magyarórák megtartására bérelt, és amelyikben a magyarországi tanárok is laknak. Ellenőrizte a tanárok iratait, majd Hegyeli Attilát telefonon a Bákó megyei rendőrségre rendelte péntek reggelre.
„Azt hiszem, hogy a vasárnapi közvitával kapcsolatos községházi bejelentésünk ügyében kell majd nyilatkoznom" – jelentette ki Hegyeli. Hozzátette, Koszovó függetlenségének a kikiáltása óta érzékelhetően felerősödött a magyarellenes hangulat a megyében. A programfelelőst február 20-án egy bákói helyi tévécsatorna hívta vitára, melynek az volt a címe: A csángókérdés a koszovói helyzet kontextusában. Az élő műsorban ugyanezt a nagypataki fiatalembert kapcsolták telefonon, aki Hegyeli szerint elmondta, folyamatban van egy szervezet bejegyzése a faluban, mely tucatnyi taggal rendelkezik, és a magyaroktatás megszüntetését tekinti céljának. Azt is bejelentette, felmérés készül a faluban, amelyben a csángó szövetség tevékenységeinek jogosságát és hasznát firtatják majd, és tájékoztatják a lakosokat arról, hogy a gyerekeket kihasználva szövetségünk erőszakos elmagyarosítást végez.

Megtört lendület

Amint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) honlapján közölt beszámolóból kiderül, a nagypataki szervezkedés nem is egészen sikertelen. A két fiatal tanár 2007 novemberétől mintegy harminc gyermekkel foglalkozott a délutáni magyarórákon, és a gyermeklétszám fokozatos gyarapodása azt mutatta, hogy a gyermekek szívesen jártak a magyarórákra. Ez a folyamat azonban az elmúlt hetekben megtört. Ştirbu találkozott a magyarul tanuló gyermekekkel és szüleikkel, és a gyermekekre leselkedő vélt veszélyekre figyelmeztette őket. Az egyik ilyen találkozásnak a helyi állami iskola adott helyet. A világhálón közölt beszámoló szerint 2008. február 26-án a szokásos délutáni magyarórán már csak egy gyermek jelent meg, aki elmondta, többet nem tud magyarórára jönni, mert a román iskolában megfenyegették a magyarul tanulókat. Elmondása szerint a román- és a történelemtanár is rossz érdemjegyeket helyezett kilátásba, ha továbbra is látogatják a magyarórákat. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége tiltakozásában elsősorban az ellen foglalt állást, hogy a szövetség céljaival egyet nem értő csoportosulás erőszakos módon próbálja rákényszeríteni véleményét a közösségre. „Reméljük, nem fajul el a helyzet Nagypatakon úgy, ahogyan ez már néhány más településen megtörtént" – zárul az MCSMSZ hírlevele.

Nagyromán hazudozás

A telefonon elért Izidor Ştirbu csütörtökön este elmondta, maga is csángónak tartja magát, de csak néhány tucatnyi csángó kifejezést ismer. Meglátása szerint azonban a csángó nyelvnek nincsen köze a magyar nyelvhez (ha nem ismeri egyik nyelvet sem, akkor ezt honnan veszi?-a szerk.). A nagyromán cáfolta, hogy lebeszélte volna a nagypatakiakat arról, hogy gyermekeiket a délutáni magyarórákra engedjék. „Nem tettem semmi egyebet, csak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által összeállított tájékoztató füzetből felolvastam azokat a törvénycikkelyeket, amelyek a magyar nyelvoktatást szabályozzák" – magyarázta. Stirbu kifejtette, személyesen is fontosnak tartja azt, hogy tanuljanak idegen nyelveket a gyermekek. Csupán azzal nem ért egyet, hogy a magyar nyelvet anyanyelvként tanítsák. Hozzátette, semmi baja a magyarországi tanárokkal, rokonszenves fiataloknak ismerte meg. Határozottan rosszallotta, hogy a bejegyzés előtt álló egyesületét a magyar nyelvoktatás elutasításával hozta összefüggésbe a csángómagyarok szövetsége. Kijelentette, az egyesület egyedüli célja Nagypatak fejlesztése. Hozzátette, szívesen el is küldi az egyesület statútumát, hogy erről magunk is meggyőződhessünk.

(Krónika nyomán: Szent Korona Rádió)

A megjegyzéseket a Szent Korona Rádió hírszerkesztője tette.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés