Egyelőre az Uniónak sem sikerült egységes álláspontra jutnia Koszovó vasárnap kikiáltott függetlenségét illetően, hiszen míg például Nagy-Britannia, Franciaország és Németország egyértelműen támogatja az új balkáni állam létrejöttét, több tagállamban megoszlanak a vélemények, s többek között Ciprus, Románia és Görögország is az elszakadást ellenzők oldalán áll.

Spanyolország a baszk szeparatisták koszovóiakéhoz hasonló öntudatra ébredésétől tart, de az EU-n túl Ázsia is komolyan aggódik a lehetséges, új erőre kapó kisebbségi mozgalmak miatt.

Keleti kérdések

Az orosz külügyminisztérium vasárnap „illegitim aktusnak” nevezte, majd közleményben utasította el a függetlenség kinyilvánítását, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladéktalan összehívását sürgette az ügyben.

A nyilatkozat szerint Koszovó függetlenségi nyilatkozata sérti az ENSZ alapokmányát és Szerbia szuverenitását, a Kreml szóvivője így elkerülhetetlennek nevezte a szerb válaszlépéseket, hiszen a „feszültség és az etnikai erőszak újabb konfliktusok kialakulásával fenyeget a Balkánon".

Oroszország teljes támogatásáról biztosította a szerbek törekvéseit és aktívan részt kíván venni az ország területi integritásának helyreállításában.

A háttérben Moszkva – amellett, hogy a térségbeli befolyását is szeretné eddigi formájában megőrizni - az orosz nemzetiségi érzelmek fellángolásától tart, mely a legpesszimistább forgatókönyvek alapján akár még a föderáció szétesésével is fenyegethet.

Veszélyes precedens lehetőségét látják Koszovó függetlenségében a Távol-Keleten is

Az üggyel kapcsolatban a Szerbiával jó kapcsolatokat ápoló Kína hétfőn többször is mélységes aggodalmát fejezte ki, s hangsúlyozta, azt szeretné, ha Szerbia és Koszovó hivatalos tárgyalásokon állapodna meg.

"Az egyoldalú intézkedés azt a veszélyt hordozza magában, hogy láncreakciót indít el, továbbá súlyos következményekkel járhat a Balkán térségének békéje és stabilitása szempontjából" - fogalmazott közleményében a pekingi külügyminisztérium.

Persze Kína sem elsősorban a balkáni béke miatt aggódik, sokkal inkább attól tart, hogy az európai sikereken felbuzdulva Tajvan is hasonló egyoldalú és radikális lépéseket tesz függetlensége kivívásáért, s ehhez támogatókat is talál.

Tajpej hétfőn elsők közt üdvözölte az új európai állam létrejöttét, amivel közfelháborodást és éles hangú kritikát váltott ki: reagálásában Kína kiemelte, hogy a sziget kormánya – önállóság híján - nincs abban a jogi helyzetben, hogy elismerjen más államokat.

A tajvani kérdés mellett gondot jelenthet még a muzulmán vallású ujgurok és Tibet megerősödése, a két, egymással határos nyugat-kínai autonóm terület ugyanis az ország területének egyharmadát teszi ki, s több évtizede harcol önállóságáért.

Pristinai stadion: nagyobb meccset játszanak?

Csakúgy, mint Kína, Izrael is leginkább az egyoldalú kiválást szemléli aggodalommal, hiszen ez az izraeli-palesztin konfliktus egyik lehetséges forgatókönyveként is szolgálhat a jövőben – palesztin részről.

A külügyminiszter óvatosan úgy fogalmazott, országa követi az eseményeket és a jövőben közli álláspontját az esetre vonatkozóan.

A „nagyok” mellett Srí Lanka is „kockázatos precedens” jelzővel illette, és jelentős veszélyforrásként értékelte az eseményeket.

Az ország szingaléz többsége már több mint 20 éve próbálja letörni a tamil tigrisek függetlenedési törekvéseit - mindeddig sikertelenül. A harcok olyannyira elmérgesedtek, hogy az ország lett a világ egyik legveszélyesebb helye: csak 2007 folyamán több mint 5500 ember vesztette életét a polgárháborúban. A mostani balkáni siker azonban ebben az esetben is nem várt fordulatot, sőt talán megoldást is hozhat.

S hogy Koszovó meg tudja-e őrizni függetlenségét, és immár önálló államként képes lesz-e megoldani belső problémáit, így követendő példát szolgáltatva a többi elszakadni vágyó kisebbségnek, az az elkövetkezendő hónapok kérdése.

Kitekintő - Szerencsi Ágnes

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés