MNO
A tavalyi esztendő decemberéhez viszonyítva is jelentősen megnövekedtek a fogyasztói árak. 2008 januárjában 7,1 százalékos az emelkedés az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva – adta hírül a KSH. Egy év alatt az élelmiszerárak 12,6 százalékkal drágultak, a liszt 54,2, a tej pedig 20,7 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. A statisztikai hivatal és az Ecostat gyorsbecslése alapján a gazdaság tavaly mindössze 1,3 százalékkal bővült.

2008. januárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1 százalék volt, 2007. januárhoz viszonyítva pedig 7,1 százalékkal növekedtek az árak. Egy hónap alatt – 2007. decemberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,9 százalékkal emelkedtek. Növekedett az idényáras élelmiszerek, tehát a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (5 százalék), az étolaj (3,9 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (3,3 százalék), az iskolai étkezés (3 százalék), az óvodai, bölcsődei étkezés (2,7 százalék), valamint a péksütemények és a sajt (2,6–2,6 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal drágultak.

Átlag felett drágult a szeszes ital és a bagó

Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk, valamint a szolgáltatások esetében, itt a drágulás 1,7–1,7 százalékos volt. Ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés díjtételei 10, a postai szolgáltatásoké 9,7, a szemétszállításé 5,2, a kábeltévé-előfizetésé 2,5 százalékkal növekedtek. Mintegy 0,6 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia (0,1–0,1 százalék) árai átlag alatt drágultak. A ruházkodási cikkek esetében 4,5 százalékos árcsökkenés következett be.

Az élelmiszerek is

12 hónap alatt, 2007. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt (54,2), az étolaj (44,8), a száraztészta (25,0), a péksütemények (24,7), a kenyér (22,6), a tojás (21,3), a tej (20,7), valamint az idényáras élelmiszerek (18,3 százalékkal). Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető az egyéb cikkek körében (7,6 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 17,5 százalékkal növekedett. A háztartási energia átlagot meghaladó, 7,5 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 18,0 százalékkal nőtt. Az átlagosnál alacsonyabb drágulás volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk (5,4 százalék), illetve a szolgáltatások (6,8 százalék) esetében. Ez utóbbin belül a szerencsejáték 14,7, a helyi tömegközlekedés 10,9 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek (1,2 százalék), valamint a ruházkodási cikkek (0,5 százalék) körében árcsökkenés következett be.

Szerényen növekedett a GDP

A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 0,8 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve 0,7 százalékkal nőtt 2007 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára ± 0,2 százalékpont. A 2007. évi gazdasági növekedés mértéke 1,3 százalék volt (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt). A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék.

Fidesz: éllovasból lettünk sereghajtók

A KSH adatai bizonyítják, hogy a kormány alkalmatlan az ország irányítására – reagált közleményében Tállai András. Mint az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának fideszes tagja írja, a régió éllovasából immár menthetetlenül Európa sereghajtójává váltunk. Az 1 százalékot alig meghaladó gazdasági növekedés hosszú távon veszi el a gazdaságtól a kitörés lehetőségét, a 7 százalékot meghaladó infláció pedig rendkívül nehéz helyzetbe hozta a magyar embereket, családokat és vállalkozásokat. Tállai leszögezi: a helyzet lassan kilátástalanná válik, elengedhetetlenül szükséges a gazdasági fordulat, amelyet egy politikai fordulat tud megalapozni.

Kiábrándítónak nevezték a banki elemzők a tavaly negyedik negyedéves GDP adatot, és úgy vélték, hogy az alacsony növekedés a jegybanki kamatemelés ellen szólhat, ezzel szemben a januári infláció megegyezett a prognózisaikkal.

A piaci várakozásokat alulmúló tavalyi GDP adat ellenére a pénzügyminiszter nem lát indokot az idei növekedési prognózis módosítására, Veres János továbbra is elérhetőnek látja a 2,8 százalékos gazdasági bővülést 2008-ban. Veres kifejtette: az állami szektor kibocsátásának alacsony mértéke, illetve a kormányzat fogyasztási és beruházási célú keresletének jelentős visszafogása tükröződik a tavalyi alacsony növekedési adatban, az „üzleti szféra növekedése rendben van”. Mivel az idén már nem lesz szükség az állami kereslet ilyen mértékű visszafogására, az üzleti szféra növekedési eredményei erőteljesebben hatnak majd a GDP adatra. Ennek köszönhetően a GDP az idén a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, 2,8 százalékkal bővülhet – mondta. A PM-ben folyamatosan figyelemmel kísérik a makrogazdasági adatokat és ha szükséges változtatnak a prognózison, eddig azonban olyan adat nem vált ismertté, amely indokolttá tenné a 2008-as előrejelzések korrekcióját – tette hozzá. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy rendszeresen konzultálnak a jegybank elnökével, – ahogy a héten is már két alkalommal – de, mint mondta ezek normál konzultációk és nem különleges alkalmak.

(MNO/mti)


Kapcsolódó cikkek

14,1 százalékkal bővült a szlovák gazdaság

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés